Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
I K1 ÉNKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. 1 J •**' * BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EIRDÉX/Z’X KIÄDÖ-HfVÄTAI,, »fizetni lehet óh hirdeteeek felvétetnek; Váronmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Elftüaetési árak : Kgész évre 12 korona fél évre 8 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKKSZTŐSlta, VArosmajor-utcüii 28. kéziratokat és közleményeket ide kérjük kílldenj Buda fejlődése. Irta : Dr, Németh Imre. Mintegy négy esztendő előtt tör- lont, hogy ;i budai városrészek érdekei- 11 ^ előmozdítása végett a Budapesti É°lg4ri Lövészegyesület mozgalmat indított meg és egy nagy értekezletre ^livta össze Buda—Ó-Buda polgárait. Az értekezletre a terv már ki is volt dolgozva, szépen meg volt benne Írva, hogy mi volt Budának, mi nincs és mi kell; úgy hogy a nagyértekezlet által a jobb- parti városrészek külömböző egyesületeinek kiküldöttjeiből alakított nagybizott- sagnak nem volt szüksége újabb eszmékre csak a megjelölt irányban kifejtendő serény tevékenységre! Az eszme, hogy Budát fejleszteni — tetszetős nekünk budaiaknak de revaló is, de a nagyerte^ezlet n os tényezővel nem számolt, az , hogy a szalmaláng nem tarmi közügy iránt való lelkesedésünk csak ez a szalmaláng táplálta, a másik az, hogy a végrehajtó közeget i szerencsétlenül választottuk meg. Bár i kétségtelen, hogy egyes érdekkörök eredményeket tudnak felmutatni, valamint bizonyos az is, hogy több társaskörnek egyes czólok elérésére való tömörülése és együttes működése sikert mutathat fel — a mi nagybizottságuuk működését és működésének eredményét látva igazán nem mondhatjuk el, hogy a társas körök kiküldöttjei magukban öszpontosit- ják azt az erkölcsi erőt, melylyel a kiküldő társaskör elvitázhatatlanul rendelkezik. Ha mi Budán, O-Budán csak némi eredményt is elérni akarunk, ha elhagyott állapotainkon segíteni kívánunk — nem nélkülözhetjük a külömböző társaskörök támogatását, de viszont nem támaszkodhatunk csakis a társaskörökre. A mi czéljaink elérésében, azoknak az eredményeknek kivívásában., melyeket a nagyórtekezlet működési keretébe felvett, úgyszintén azok a közérdekű alkotások létesítésében, melyeknek szükségét csak a legújabb idők teremtették meg — nekünk állami — városi hatóságok hozzájárulására van szükségünk. E hatóságok előtt pedig a társaskörök — úgy a mint arra szükség van — nem érvényesülhetnek, míg ellenben a székes főváros képviselőtestületének Buda—0- Buda részi tagjai, úgy egyes esetekben a kerületi választmányok érvényesíthetik befogásukat, ezek hathatnak a székes- főváros tanácsára, közgyűlésére és általuk a székesfőváros törvényhatósága meg- győzőleg hathat az illetékes kormányhatóságra, hogy ez, vagy az szükséges, hogy arra a budai, az ó-budai lakosságnak van szüksége! Ezek szerint a társaskörök a jobbparti városrészek érdekeinek előmozdítására azzal hathatnak legsikeresebbe ha eszméiknek megnyerik a szókesfőváia bizottságának tagjait, vagy egyes e? _ te kben a kerületi választmányt, hnr ezek után az eszmét felkarolva vigyék a megvalósulás felé. íg'~ is lehet minden kívánatosat vagy gyors egymásutánban tani, mégis több a kilátás arra megvalósítható eszmék diadaln tervét hallottam, fűt, fát vizsgálva, fűből, fából tanúságot meritve gondolkoztam rajta és azt találtam, hogy az a terv helyes. — Azt találta ? — Meg vagyok róla győződve. Nagy városok közelében, divatos helyeken nem pihen, nem edződik a lélek, nincs oly közel az ember a földhöz, a föld költészetéhez; az ehhez való közlekedés fűvek és fák akadémiája, a lélek valódi szanatóriuma. Nézze, egy beteg már meggyógyult, az ón vagyok. — És én ? — No lássa, miért ne lenne ön kalauz e lélekedzésben, miért ne mutatná ki az utat ? Ez munka, a miért tiszteletdij jár. — Ha én számithatnék egy ilyen munkatársra, mint a kisasszony . - . — Számíthat. Ott leszek önnél, nem hagyom csüggedni, éltetem reményeit. — Köszönöm, nagyon köszönöm, — szólt Ácszugi és hirtelen megcsókolta a leány kezét. Ez érezte a forró ajkat, a heves szorítást. Érezte és reszkető keze viszonozta a néma vallomást. Füvek és fák, az egész természet illata meggyőzte őt arról, hogy ez a készfogás szövetség, szerződés egy életre. Minden ragyogó vallomásnál, beszédnél többet mondott ez a kézszoritás. — Most már van kiért? — szólt Demeter. — Tebát előre, én nem akarok önben csalódui. Ki kell vívni Rábo-os jövőjét és . . . — A mienket ? — Úgy legyen. Költészetet, szerelmet lehelt az egész természet, minek lett volna ide cöbij frázis. Másnap megérkezett dr. Sebőfal Lornyáékhoz szállásolták. Julcsi takozott már, hogy mindig Kati a fiatalember jött a házhoz. Örült, ha zásból kimaradhatott és rágondolhat 7es Benczéjére. A mama már sejti is és hozzá Hogy ha egyszer Dálmos Ábrahám képében beköszönt, egy kicsit kéreti d nem ád kosarat. Hadd repüljenek ki a . csak előbb Katinak is lefoglalhassa a . Dr. Sebőfalvy Geréb nagyon megtetszett Katinak és Katit is szívesen nézte a csinos fiatalember, ki eljött formába önteni Rábolcs jövőjét. Csakhamar hire ment a faluban, hivatp losan és hivatatlanul, hogy itt van a pe? doktor ur, a ki a lélekispotály tervét ko- csolja ki. Eljött a helybeli doktor is, a ki i szivesen vette volna a konkurencziát. 1 egészséges vidék ez a Rábolcs. Egy dokt nehezen él meg, hát kettő. Ott volt Re_ Barna, Tese Tóni, a jegyző, Dálmos Ábrahám, a plébános, a biró, a kántor, Menyétes Márton* uram, ki mióta nyugalomba vonult,: szorgalmasan látogatja földbirtokos társait . . . Reggel korán Demeter, a doktor és Sebőfalvy Geréb feltették a szanatórium pontozatait. Hosszú beszédében megmagyarázta Demeter, hogy hát voltaképen e nyaralás-reform legkivált arra való, hogy neki legyen jövője. Á nép akarja, nem térhet ki előle. Megnézték a házat is s a doktor nagyon alkalmasnak találta. Vanak összeköttetései a sajtóban is. Megmozdít minden követ. — Ne félj, kedv ^öregem, majd megNyelvében^ a Nemzet“. A raí'&y^jf- egyesület jelszava. A „MH>A és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. Demeter szerencséje. — Regény. — Irta : Erdélyi Gyula. (23) (Folyt, és vége.) Anélkül, hogy érdeke lenne benne, bizI tatja, bátoratja őt. A dallamos beszéd reszketve ért el a szivéig. Ugyan mi reszketteti ? Csak a részvét?^ Vagy . . . Nem is mert e vágyra gondolni. Élvezte a hangot, a sze- I meket. Szivéből agyába, agyából szivébe czikáz- tak azok. — Ha én férfi lettem volna, nem csüggednék semmitől. Nem térnék el czélomtól, különösen, ha ötletem már megemésztette a iiép és a nép akarja. Nem tréfa az, ha valakit pófetai küldetésre szemel ki a nép, . — A nép jövője és akarata részvényeken, a humanizmus hiénái kezében? Oh kisasszony, nem fátott még be az önző lelkekbe!-4 Hallgasson reám, Ácszugi ur . . . — Hallgatok. (Tudott-e volna nem hallgatni ?) — En úgy hiszem, hogy egy férfinak mikor már tervéről beszélnek, visszavonulni nem lehet. Feltéve, ha ez a terv nem gonoszság. Miért ne lehetne a nyaralást, a nyaralás kedvét'fokozni Rábolcson ? Miért ne gyógyulhatna-a lélek? én vagyok rá tanú, hogy lehet léleknek gyógyulni, j — Lehet ? — Mikor én az ön lélekedző intézetének
