Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
Budapest, 1897. (2.) miután pedig Buda és Ó-Buda nem irigyel egymásnak, kölcsönösen örülnek egymás sikereinek, es az egy kerület által felkarolt ezzme biztosabban, gyem-, sabban halad a megvalósulás felé, ha azt a szomszódherület is felkarolja, annál fogva, soha nem végez felesleges munkát egy kerület, ha az általa tel vetett az egész Budát—Ó-Budát érdeklő eszme tel-1 karolása iránt a többi budai kerület, sőt egyes esetekben a nyilván-érdekelt pesti kerületet is megkeresi. Hogy azonban ez az együttműködés valósítható es megvalósítva tovább fejleszthető legyen, a kerületekben is szükséges az eddigi- ' nél nagyobb összetartás és együttműködés. Az egyes kerületekben életrevaló gyakorlattá fejlődött ki, hogy a városi képviselőtestület bizottsági tagjai kerületenként mint értekezlet szervezkedtek, időnként összejönnek és megbeszélés tárgyává teszik a közgyűlés elé kerülő ügyeket; de ez a szokás, bármennyire életrevaló is — a mai viszonyok között csonka, mert ma van már egy másik testület is, mely községi ügyekkel hiva-, tásszerüleg foglalkozik, és ez a testület a kerületi választmány, mely egyes kerületekben szintén szokott értekezleteket tartani. Azonban ez elhibázott dolog, mert a mint a képviselőtestület jai, azonképen a kerületi választmány gjai is a községi ügyek előbbvitelére, idézésére és ellenőrizésére hivatvák, semmi nem állja utják annak, hogy 't testület tagjai közös értekez- "ahak. Mint újítást meg kellene hogy a bizottsági tagok ér- a választmányi tagok is anak, hogy ezeken az értekez- 3 csak a közgyűlés elé kerülő mem a kerületet érdeklő min- k megbeszélés tárgyát képez- uj eszmék is vethetők fel, me- dott esethez képest mint interBUDA és VIDÉKÉ pellácziók közvetlenül vagy mint indítványok a kerületi választmány határozata folytán a közgyűlés ele kerüljenek, mert a kerületi választmányok határozatai csak kivételesen kerülnek a közgyűlés elé, pedig ha ott szóvá tetetnének nagyon sok esetben más és megfelelőbb elintézésben részesülnének ! Itt van az ujesztendő, a legalkalmasabb időpont arra, hogy egyes intézményekbe újításokat hozzanak be. A kerületi bizottsági értekezletek nem veszítenek azzal semmit, ha érdekköreikbe a választmányi tagokat is bevonják, Uj esztendőtől kezdve tartsanak közös értekezleteket, a kerületeket érdeklő ügyeket együtt vitassák meg és együtt munkáljanak azon, hogy a székesfőváros fejlődéséből a jobbparti részeknek is jusson valami, azaz több mint eddig jutott! Te Deum. Irta : Schlosser Nándor. A midőn Szilveszter napján alkonyaikor a szokásos Istenitisztelet alkalmával az Ur szolgájának ajkairól ilnnepiesen elhangzik a „Te Deum laudamus!“ és ez után a Mindenhatót dicsőítő hivők ájtato8 énekétől megrezzenek a félhomályoson kivilágitott templom falai, magunkba szállva megköszönjük az Urnák a mit e lefolyt évben jót tett velünk és hálát mondunk neki azért, a mit rosszat elhárított tőlünk. És megemlékszünk ekkor kedves mieinkről, minden egyes családtagunkról, megemlékszünk barátainkról és ismerőseinkről és visszatekintünk — mert hiszen a jövőben amugyis csak hiába iparkodnánk bele látni — azokra a kik és a mik voltak, de már nincsenek! Szóval: elmerengünk 'a múlton. . . . Oh! te Isten végtelen bölcseségéből és akaratából oly gyakran felszínre kerülő m u lékon y s á g! Vigasza vagy a börtönben bünhődőnek, az ágyban fekvő betegnek az ntcza sarkán ében didergő koldusnak, az övéitől messze idegenben sinlödő vándornak ... de szinte réme vagy azoknak, kikkel a sors nem ily mostohán bánik! Mert, mily félelemmel, nehéz szivei néz elébe az, a ki imádott övéi körében ülve, akarva | nem akarva, te rád veti figyelmét es gondojlat 1 menetében arra a meggyőződésre kell hogy itasson : Határtalan családjában az egytnas iránti szerelem és mégis csak egyik a másikat fogja tán már holnap is a sírba kísérni • • • • Fogyunk saját magunk körében,^ kidül a kör egyik-másik támasza, ba statisztikai adatokkal mindjárt annak ellenkezőjét bizonyítják is reánk. És a mint a természet kérlelbetlen szabályainál fogva fogyunk saját magunk, a mint változnak az egyes családok önőnmagukoan, úgy változnak a viszonyok, a miket azok egyesei a te rmészet befolyása nélkül létrehoztak és fentartottak, teljes akarat-erővel fentar- tottak tán addig, mig mások nem jöttek, a kik ezen a viszonyokon változtattak, javítottak vagy roszabbitottak. A publicistika szempontjából az évforduló alkalmával vissza akarunk tekinteni mi is Buda és vidékének viszonyaira, hogy mennyi ben lettek fentartva, mennyiben változtak, mesterségesen, vagy a természet fövényeinél fogva — kik és mik voltak itt, nem is régesség és — mégis n i n c s e n e k már. Csak 35—40 évre nyúlunk vissza és a gazdag anyagból egy kerületet választunk ki czélunkra, mely városrész, a mi mibenlétét, politikai és társadalmi viszonyait illeti, e rövid pár év tized alatt szembetűnő tanúbizonyságát adta az ember és a dolgok mulékouyságának, a ' viszonyok aránylag rohamos változékonyságának, — értvén alatta kies fészkünket: a Krisztinavárost. Mily változás a közigazgatás, törvényhatóság, rendőrség, a közegészségügyi; a kereskedelem, ipar, közlekedés, földmivelés, vallás- és közoktatásügy stb. terén, mindenütt! Majdnem hihetetlen, mily egészen uj világ, uj nemzedék tárul elénk, ha a Krisztinaváros szinét-javát magáénak mondó két társadalmi kör: az I. kerületi polgári kör “és a „Budai polgári Casino“ tagjainak névsorát vesszük kezünkbe és keressük bennük a 35—40 év előtti itteni polgárok neveit! Alig csak 8°/0 át talál-/ juk az akkoriban ismert neveknek, ut?y, hogy érdekes lesz az alábbiakban, az akkori vBunyók ecsetelése közben ritka betűkkel tünbytni fel e neveket, egyszersmind jéléül annklt, hogy ez 35 — 40 év előtti nevek képviselőinek már csak maradékai léteznek körünkben. A kerület élén állt a fővárosi tanácsnak alárendelve volt városi biró. Igazságot szolgáltatott a legbonyolpdo- tabb ügyekben, a legfogasabb kérdésekben és n, hogy megélhetsz belőle szépen és ?oje a te jövődön épül fel, — szólt ítor. ílz nagyon derék lesz. Mert már ideje, njek. Soha nem felejtem el azt a sziveséget, kártyás-kozákok kezeiből kimentettél. Nevelőm voltál és hamar megszűntem tanácsaid olytán balek lenni. Itt a revans. — Kollega ur, reményiem, rólam sem fe- Ikezik meg, — mondá a helybeli doktor. — Ne féljen, kolléga ur, én nem konkur- i jövök ide. — Derék, nagyon derék. — Én leszek az első beteg, azután bála ■önét, stb. — Értem. — Az intézet, azaz a reformált nyaralás gatója Demeter barátom lesz, doktor ur g azt intézet orvosa. Gyógyszereink igen ísosak. Munka, költészet és vallás. Aszszisz- eink a fűk és fák, szóval az egész természet. /_ - A legjobb patika, a legjebb reczept a világon. Ácszugi Demeter barátom az egész világot bálára kötelezte s az orvosokat figyel- meztette, hogy menjenek vissza oda, a honnan ( elértek, a fűhöz és fához. Fűből, fából vegyék gyógyszereiket. Többet ér minden hatásos gyógyszernél egy élveztesen, nemes szórakozással eltöltött fyap után a íMusi este. Mi városiak .»em értjük meg a ha* nyelvet. 7 elv. y‘An kva, hogy | resse a természetet, kedvelje a költészetet. E2 az uj rendszer a gyógyászatban nagy sikereket fog elérni. — Rajta leszünk. — De erősen. Szeresse meg mindenki azt a földet, mely ápol és eltakar, ismerje meg mindenki a munka szentségét, az egyszerűséget, szeresse a természetet s imádja az Istent. Fogjon össze a pap és az orvos. Közös igyekezetük megmenti a lélekbeteg emberiséget. Kati kisasszony áhítattal hallgatta a költői kedélyű fiatal orvost, a ki úgy tett, mintha mindezt neki beszélné. Vannak pillanatok, melyek egész életre határozók. Ilyen pillanat volt, mikor az orvos beszélt és az egészséges falusi leányre tekintett, — Munkáljunk közre mindnyájan, de legkivált a nők, kik a vallás, a költészet, a vigasztalás bizományosai. Igen, minden család, hol ezek az elvek (‘érvényesülnek, szanatóriuma, edzője a léleknek. Még van idő. Álljuk útját a reálizmusnak es mindannak, a mi a patriarcbáliz- musnak hadat izent és térjünk vissza a természet költészetéhez, értsük meg a harang szavát mikor int, hogy boruljunk le a világ Teremtője és Megváltója előtt, Rábolcs jövője igy az emberiség jövője. A doktor elragadtatva dicsérte kollegáját Demeternek. Sebőfalvy karonfogva vezette hazafelé Kati kisasszonyt és örült, hogy ez a fiatal leány őt megértette 8 kimutatta azt, hogy nem beteg lélek és megégi egy férfi hivatását. * * * Kön"11" «<- ivv telt el e nay óta. A :h S.ttü^k a rábolcsi szanatóriumról. Naponkint töboen keresik fel ezt a szép helyet, csodálva a természetet és benne az Istent és tévelygő, ferde bölcsészeti irányok elől a költészethez és valláshoz menekülve szívják az üdülést, a lelekedző erőt fűből és fából. Az intézeten, azaz a fővillán kívül mindenkinek "jut nyaralóvendég. Rábolcs jövője biztos. A vendéglő megújult. Megfelel minden kívánságnak, de nem romlott el modernül. Bencze vezeti azt és Julcsa kisasszony, ki időközben felesége lett. Dr. Sebőfalvy Geréb elvette Katit, itt lakik szintén. A Lornya-lányok férjhezmenetele nélkül nem lett volna tökéletes Rábolcs jövője. A vezető Demeter és felesége, Gertrud boldogok, jókedvíiek. Ez a kedély gyógyítja e vendégeket is, kik a szanatóriumban pihennek. Egészséges észjárású emberek, mint Menetes Márton és az öreg Dálmos, Lornya, a plébános, a Kántor. Közévegyülnek a vendégek kőzó és élvezetessé teszik a józan ész filozófiájával, a költészettel a nyaralást. A helybeliek közül Tessék és Rencsiék is hozzájuk idomulnak. Rencsinek, a nagy nemzeferazdának az nem tetszik ugyan, hogy a tiszta jövedelmet a község emelésére fordítják, de hát Rábolcs jövője ellen nem izgathat. Az általános boldogság megnyugtatta, Rá- bolcs gyors emelkedése pedig büszkeséggel töltötte el. Jertek ide’ va8y menjetek barin vá, füből- Aabol, jobban gyógyultok, mim oft. a hid a j divat és a modern áramlatok uralkodi k, I ' , " 1 v V
