Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-19 / 29. szám
Budapes1- 1895. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Ferde, kuszái! helyzet ez, s gyilkosa a jó ügyeknek. A hivatottnak nincs tere, a hiva- tatlannak sok a hivatala. Ki-ki azt folytatja kevés kivétellel a mi nem mestersége. Készületlenség vagy sokáig készülődés gyilkol nagy terveket és szándékokat. Mi lehetne Buda és vidékéből, ha nem bénítaná meg a hivatott vezetők munkakedvét a közöny, bizalmatlanság és sokszor a gyanúsítás, a politikai gyűlölködés. Nekünk semmi sem okoz annyi kárt mint az élére állított politika. Politika nélkül megélhetünk, de társadalmi kérdések, helyi kérdések megoldása nélkül nem. Ha valaki figyelmesen nézte azt a mi Budán és vidékén folyik, az szomorúan tapasztalja, hogy sokszor nyilvánult a személyeskedés. Politikai pártállások miatt olyan emberek ellen fordultak, kiknek sokat köszönhetünk. Az elágazó pártnézetek gáncsoskodtak az érdemekben. Nekünk sem jogunk, sem okunk nincsen arra, hogy politizáljunk. Mi vizsgálódunk, nézünk, tisztán és nyugodtan. A tetteket bíráljuk és nem személyeket mustrálunk. A teendők egész sora van még bátra, hiszen alig vagyunk a kezdet kezdeténél. Ügyeink nem késnek any- nyira. mint eddig, de még nem is elég gyorsan intéződnek el. Még gyengék vagyunk. Meggyengítettek a személyes visszavonások. Egye3 csoportok, érdekeltségek összetartanak, de nem értük még el az összetartás valódi eszményét. Erősödnünk kell társadalmi utón. Találkozni sok és sok helyen, egyesülni, szövetkezni. A társadalmi utón való fejlődés és haladás összes fejlődésünk és haladásunk biztosítéka. A társadalmi összetartáson nyugszik a közművelődési állapotok javulása. Ez az az erő melyen épülhetünk, nagygyá lehetünk. A közművelődés ösvényén való törekvés kiengeszteli a párttusákat, behegeszti a sebeket és elintéz sok kényes személyeskedést. Ki-ki megtalálhatja a maga munkakörét és minden vezérnek jut a hadseregből. Társadalmi utón érintkezve sokszor a fehér asztalnál is leszorulnak az érdemtelenek és ut nyílik a képességek felismerésére. A ki nem elég bátor, bátor lesz, hozzá szokik a közügyekkel való gondoskodáshoz a közönyös ember is. Olyan erős közszellem keletkezik, mely elsöpri a magán érdekek erejét és a közérdeket vezeti győzelemre. Az ifjabb tanul a véntül. Megizmosodik a tapasztalat iskolájában. Az idősebb lelkesedését edzi a fiatalság lelkesedése. Találkozzunk sokszor minél több helyen, de legyen egv hely a hol összes ügyeinket egy kalap ala vonva évenkint egyszer összegyűljünk és Buda megerősítésével erősítjük a vidéket. Buda vidéke messze terjedhet. A közlekedés, a települések a határt mindég meszebb és meszebb teszik, és eljön az az idő, mikor Buda Dunántúl közvetítő központja, szive lesz anélkül, hogy ezért az elszakadás rossz akaratú vádját hivná ki. Erősödjünk a közszellemben a társadalom utján. Erősítsük társadalmunkat. Damó-Füred. Vége van már annak az időnek mikor a kecskeméti ember nem ment túl a Hemzo kut- jánál s a pesti embernek Budakesz volt a világ vége. Ha az ember világot nem látna nem tudná a saját otthonát, szülőföldjét, lakóhelyét, többé, nagyobbá tenni. A legkisebb faluból is okulhat a nagy város rendező. Egy községi bírótól tanulhat az államférfi. A maga portáját rendbe tartó gazda iskolamestere lenet a rendetlen miniszternek. E sorok írója a napokban értesült arról, hogy a Balaton mellett egy uj telep szervezkedett D a m ó-F ü red néven és már vannak települői is. Mint budai ember az egész Dunántúlt és különösen a Balaton mellékét szeretné oda csatolni Buda vidékének, mert ez természetes összeköttetés. A déli vasút Budáról indul. Ez a közlekedési vonal Buda és Dunántúl kereskedelmi és társadalmi szövetkezését természetessé teszi. Minden kirándulásomból tanúságot akarok szerezni arra, hogy ezt az eszmét valósítani j kell a régi szokás alapján és jogán. A Dunántúli Közművelődési Egylet tegye l át mielőbb székhelyét Budára és a budai érdekkel társulva intézze innen Buda és a Dunántúl szövetségét a mely közgazdasági tekintetekből is kívánatos. A Dunántúllal való szövetséges érintkezés s magának a Balaton vidékének szövetségbe vonása azért is óhajtandó, mert született magyar emberekkel érintkeznek azok, kik még nem születtek magyaroknak. Magyar szokás, magyar jellem, magyar hangulat árad oda, hol még vannak idegen elemek. A budai, budavidéki ipar és kereskedelem sokat foglalhat erre felé különösen az uj településeknél. Damó Füred Lelle állomásnál van s igy Leilével együtt oly fürdő-telepet és közönséget képez, melyet érdemes az üzletembernek jó szemügyre venni. A mint Lelle állomásnál a vasútról a Balaton partjára kilépünk ott terül el előttünk, mint egy kitárt legyező az egész zalai tündérhegyseg. A kik olvasták valaha Kisfaludy regéit még lélegzetet sem tudnak venni a balzsamos levegőből úgy meghat a múlt romantikája, mely e hegyek gyönyöréből integet felénk. Bár merre nézünk minden szép és mindenből érzik valami igaz magyar. A városból igen szép társaság jött ide nyaralni, többen Budáról is az idegességet keltő foglalkozások után üdülni. Itt van a Balatonnak oly fövenye és hullámverése, a mely teljesen tengerszerii. Női és idegbajokat sikerrel gyógyít, gyermekekre pedig kitűnő gyógyhatása van. Hírét fogják vinni azok a városi gyenge gyermekek kiket a szünidei gyermek-telep egyesület ide küldött, kiket otthon alig fognak megismerni annyira megerősödtek mostan is. A gyermek-csoportra, kik között több budai jó családból való gyermek is van, Szőke István igazgató és kedves neje és fia szülei gondossággal és igazán odaadással a legfinomabb tapintattal ügyelnek. Minden jó volna itt, különösen nekünk budaiaknak, ha egy pár jó budai kereskedőt, vendéglőt és iparost is hozhattunk volna magunkkal. Mert erre van szükségünk. Nem azért mintha Baky uram nem volna jó korcsmáros, Wollák nem volna Wollák de egy korcsmáros és egy kereskedő ily nagy közönségre kevés. Különösen Damó-Füredre férne rá jó vendéglő, jó kereskedő és iparos. Ezért ti jó budai atyámfiai figyelmeteket felhivom a remek szépségű Damó-Füredre mit nektek mint gyakorlati jó üzletembereknek kellene elfoglalni, mint a írancziák elfoglalták az afrikai partokat s ezzel ti gyarapodhatnátok és gazdagodhatnátok a budai és vidéki ipar és kereskedelemnek dicsőségére válnék. (Értem nemcsak Damó-Füredet de az egész Balaton partját). Kár volna azt átengedni a bécsieknek. A jó déli vasút igazgatóságának is ajánlom, hogy jól lássa el ezt a vidéket, mert neki is haszna lenne belőle. A Damó-Füred kormányzója Szalay Imre képviselő és a kitűnő gazda és bortermelő igazgatója Borovszky Géza cs. és kir. nyugalmazott haditengerészeti kapitány, fürdő-orvosa és első települője Dr. Lisznyai — Damó Elemér, a kitűnő orvos, kit mi budaiak jól ismerünk s ki bárhol soha sem feledkezik el az ő külön kis hazájáról, Budáról. Lelke a Damó-telepnek kedves neje, ki lelkesíti az ismerősöket, idegeneket és helybelieket folytonosan ébreszti Damó-Füred jövője érdekében. Szalay Imre kinek remek minta gazdaságát és szol lóit, hires pinczéjét alkalmunk volt megtekinteni készséggel tesz meg mindent a telep érdekében. Jó volna a budai és budavidéki borban érdekelteknek a S z a 1 a y-féle szőliő és pinczegazdaságot megtekinteni. Lehet itt tanulni. A sok silány olasz bor elárasztja a piaczot. Itt tanulhatjuk meg, hogy kell a magyar bornak visszaszerezni a piaczot, a dicsőséget. Sza- laynak borai mind remekek, a Chateau Szalayt Julius 19. nemcsak élvezetre de messze földön gyógyszernek is használják. Élelmes budai vagy budavidéki korcsmáros, élelmes budai kereskedő, iparos itt megállapíthatná nem csak szerencséjét de Buda Lelle-Danó-Füred között az ipar és kereskedelmi összeköttetést. Ez mint üstökös csillag feje magával vouzaná az egész Balatonnak Budával és vidékével való csatlakozását. Hogy élénk az élet Damó-Füreden és Lellén mutatja az, hogv mennyi ismerőssel találkozunk itt. Damó-Füred egyik települője budai polgártársunk Mocskonyi Gyula, S z i- 1 a 8 sy Aladár pénzügyi közigazgatósági biró, Lengyel Sándor igazgató-tanár testvérével Lengyel Vilmossal, báró Bohus László. Itt van Zichy Mihály orosz udvari festő, a nagy művész leánya U Iga — T h o m k a Jenőné, Dr. Nemes Ferencz a népszínház titkára. Itt birtokosok vagy itt időznek családjaikkal együtt : Dankovszky fővárosi tisztviselő, R e i 11 e r pénztárnok, K u b i n y i Pál, T e r- ray János nagybirtokos, özvegy Zimmerman E’erenczué, Lakenbacher Károly déli vasúti titkár, Popovics Mirkóné, Schot- t o 1 a Ernő ösmert nagygyáros, Ramazetter vállalkozó, Kempelen az országos kaszinó pénztárnoka, Fiedler Dezső ügyvéd, a Hunnia sport-egylet titkára, Ago v asz tó Péter ügyész, özvegy Hamza Máténé, N e i s z Gyuláné, Innocent Ferencz festőművész, F a 1 u d y Antal színművész, H e n t a 1 1 e r Lajos képviselő irótársunk nejevei, a kitűnő művésznővel Pauli Mariskával, ki minket Budán annyiszor gyönyörködtetett, kit szeretnénk viszontlátni és művészetében gyönyörködni, Mérő János királyi tanácsos, T e 1 e g d y László tanár festőművész stb. Várják Plósz Pál államtitkárt. Megkönnyíti a települést az, hogy a legnagyobb telektulajdonos, gróf Jankovich László Zalamegye tisztelt főispánja maga is érdeklődik és szeretetreméltó előzékenységgel mozdítja elő a települést. Ha már szeretetreméltóságról beszéltünk nem hagyhatjuk ki Bosnyák Géza földbirtokost, ki nagy műveltségű szépért lelkesülő bájos nejével együtt szivén viseli Lelle-Damó- Füred jövőjét és valóságos vonzerejét képezi a fürdő-telep gyarapodásának. íme elmondottunk mindent, hogy Buda és vidéke iparosai, kereskedői, vendéglőseit, vállalkozóit figyelmeztessük, hogy el! a Balatonra \ Én eldobtam az első kis követ, melyből görgeteg lehet és nemcsak Leile-Damó-Füredet de az egész Balaton mellékét összekötheti Budával. El Buda, el a Balatonra. Fel Balaton, fel Budára. E. Gy. Az I. kerületi felsőbb leányiskola értesítőjéből. Dr. Pora Ferencz igazgató kiadta az ő szakavatott vezetése alatt álló leányiskola értesítőjét, mely gonddal és tanuságosan van összeállítva. Hogy milyen tiszteletre méltó tanári kara van a budai iskoláknak mutatja az irodalmi és társadalmi működés mit kifejtenek. Az első kerületi felsőbb leányiskola tanári kara a múlt évben a társadalmi és irodalmi téren következőkben tűnt ki: Gruber Nándornak „A Fermat-féle kon- gruenczia elmélete“ czimü értekezése bemutat- tatott a M. T. Akadémia 1895. decz. 16-án tartott ülésén. A nagymélt. vallás- és köz- oktatásügyi minister ur felszólítására középiskolai tanárok részére rendezett fizikai tanfolyamban mint szakelőadó működött. A „Math, és Physikai Társulatiban előadást tartott a relativ primmaradékok szimmetrikus függvényeiről. Továbbá két előadást tartott a „Budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat“ felszólítására „A villamos vasutakról“ és „A Röntgen-féle fotografálásról“. Társadalmi téren működött mint a Math, és Phys. társulat és az I. kér. polg. körválasztmányi tagja.
