Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-19 / 29. szám
Győri Ilona szerkesztette a Légrády j Testvérek kiadásában megjelenő „Párisi Divat“ czimü hetilapot. A budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat felszólítására felolvasást tartott „Ruházat és korszellem“ czimen. D r. Nemes Antal előadást tartott a népszerű felolvasásokat rendező társulatnál „Török világ Magyarországon“ czimmel. A hírlapokban több tárczaczikket közölt „A magyarországi zsidó vallási társulatokéról és vallásos irodaloméról. N o v á k Sándornak az elmúlt iskolai évben a polgári és felsőbb leányiskolák számara szerkesztett: „Magyar Olvasókönyvének“ I. kötete, és „Ipariskolai Olvasókönyvének“ II. és III. kötete második kiadásban jelent meg. Az országos magyar iskola-egyesület fe- renczvárosi választmányának elnöke ; a IX. kér. 2. számú iskolaszék tagja; a „Budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat“ titkára. Pora Ferencz „Magyar Szinonimika“ czimü munkája a M. T. Akadémia által 1896. május 13-áu a Marczibányi-féle nyelvtudományi pályadijjal koszoruztatott. E munka egy év leforgása alatt meg fog jelenni. „Magyar szókincs“ czimü munkáját néhai Szarvas Gábor nyelvtudósunk a M. T. Akadémiának kiadásra melegen ajánlott. E munka szintén meg fog jelenni. „Magyar irálytau a felsőbb leányiskolák III. osztálya számára“ czimü munkája, melyet Dr. Rupp Kornéllal együtt irt, még ez évben meg fog jelenni. Társadalmi téren működik mint a „Budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat“ elnöke; továbbá mint a várbeli iskolaszéknek, az „Országos magyar iskola-egyesület“ I. kér. választmányának és számos tudományos és társadalmi irányú társulat tagja. Sajó helyi Béla „Gazdaságtan“ II. kiadása megjelent és 30115. sz. a. engedélyeztetett; hasonlókép engedélyezték a felsőbb leány- polgári fiú- és polgári leányiskolák számára irt természettanokat 2770. sz. a. Az orsz. iparoktatási tanács engedélyezte az alsó-fokú ipariskolák számára írott olvasókönyvet, melyben a a természettani, chemiai és technológiai részt, körülbelül 10—11 nyomatott ívnyi terjedelemben szintén Sajóhelyi Béla irta meg. Társadalmi téren működik mint az „Orsz. polg. isk. tan. egyesület“ és a Rózsadombvidéki egyesület“ választmányi tagja és a „Budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat“ pénztárnoka. U j h á z y Irma irt szak- és szépirodalom körébe tartozó czikkeket a fővárosi napilapok és folyóiratok többjébe. Árpád szobra. A Buda és Vidéke egyik számában a szobrász művészet emelkedésére és izmosodására tett indítványt olvastam. Ez helyes indítvány volt, annál is inkább mert a történet megkedvelése, a fénye« múlt emlékein való kegyelmes csüggés a meglevő magyar faj fennállásának és sokasodásának biztosítéka. A pesti részek a kereskedelemnek alkalmas területei. Ifjúi, szépül mindeu kedvezmények folytán a kereskedelem és az aristokratia városa. Buda is halad leginkább a maga és a természet kegyelméből. Ha mindent elvinnének is Budáról, megmarad a fényes múlt emléke és megmarad a remek és szép vidék. E szép vidéken mint az Árpád szobráról irt czikkben is olvastam és a mit magam is áttudok érezni minden ke, minden talpalatnyi föld beszélő történelem. Aquincum a klasszikus múlt tanúja. A rómaiakról beszélnek ezek az érdekes kövek, melyeket akár hol lennének Európában többen keresnének fel, mint itt a hol van A tudósok közül no meg néhány kiváncsi megnézi néha- néha, de bizony édes kevés a látogató. Hej lenne csak Orpheum és nem egy Amphiteatrnm romja, rendeznének itt csak modern Bachanaliákat bizony nem csak vendég akadna, de sok települő. Nem hagyhatjuk abba a panaszkodást, mert folytonosan elé találunk rá okot. A kiállítás nagy károkat okozott Budának és vidéBudapest, 1896. (4) B U D A és VIDÉKÉ. kének. Kevesebb a nyaraló, még kevesebb a kiránduló. Ezt a tulajdonosok, üzletemberek és különösen a zöld korcsmárosok érzik. Azelőtt ha külföldiek jöttek Budapestre bizony el nem kerülték Budát, mert figyelmeztették rájok, ma a hivatalos reklámokból kifelejtették Budát és vidékét. No de hát vigasztalódjunk. A kiállításnak nemsokára vége lesz. Az emberek kiállítása a természet kiállításától nem rabolja el az érdeklődést. A láznak vége lesz. Az ünneplő közönség mámorából felocsúdva újra dologhoz fog. A sok veszteség, a sok kár, a sok felületesség után végre alaposan hozzá kell fogni, hogy legyen valami belőlünk. Budát és vidékét nem lehet végképpen tönkre tenni. Azt a mi természetes fejlődésre van hivatva, arra nem való területek dédelge- tése folytán ideig-óráig vissza lehet szorítani, de csak ideig óráig. A Buda és Vidékét az ország minden részén, sőt külföldi nagyobb városokban is láttam. Ezzel a lap azt érte el, hogy mindenfelé beszélnek Budáról, s itt-amotí az országos kérdések közé akarják sorolni. Rajtunk budaiakon és szomszédaiakon áll, hogy a Buda és Vidéke e hasznos munkásságát méltányolva minden ügyeinket itt beszéljük meg, s ahoz szoktassuk magunkat, hogy e lap utján zörgessünk mindenfelé. Országos érdekeltséget könnyen lehet a Buda és Vidéke utján kelteni. Segítsük annak elterjedését bárhol járunk. A lap hasznos szolgálatai közül csak azt említem a miről most az egész tudományos világ beszél. Ez a szolgálata az, hogy a magyar nyelv védelmére harezra kelt tudósoknak helyet adott. En teljes szivemből és leikemből elfogadom azt az indítványt hogy úgy a várat, különösen a bástyákat ékesítsék, díszítsék szobrokkal. Az ország herczegprimása Szent István napjára nagyon lelkesen hívja a hazafiakat Budára, hogy a vallás nemzeti ünnepén részt vegyenek nagyobb számban és arányban. A Buda és Vidéke hasábjain többszer olvastam arról lelkes czikkeket, hogy a Szent István ünnepét nagyobb vallásos és hazafias buzgalommal iilljék meg, és többen zarándokoljanak Budára. Örülök rajta, hogy az ország herczegprimása szintén arra hívja fel a hazafias vallásos embereket a mi mellett a mi lapunk kitartóan lelkesített. Buda minden részében gondoskodjanuk arról, hogy a hazafias vallásos menet után itt maradjanak a vidékiek és zarándokoljanak szobrainkhoz a melyeket a nemzet kegyelete rövid időn fel fog állítani. Keressék fel azokat a helyeket is hol ugyan szobor nem áll, de a hely maga hirdeti a régi dicsőséget itt Budán és vidékén. Árpád szobrát állítsák fel Fehéregyházán és pedig olyan szobor legyen ez, mely igazán művészi alkotás. A honfoglaló sírja felett csak nagy szobor lehet. E szobornál emelkedjék fel a magyar szellem, a nemzeti érzés és ébredjen fel a hazafi- ság s szentelje meg Árpád szelleme a pusztuló fajt s ihlesse meg, hogy a régi jellem, az igaz magyarság hassa át a magyart, s azt a ki magyarrá akar lenni. E szoborhoz zarándokoljon el azután a magyar és magyarrá lenni akaró, hogy ott a hol el van temetve Árpád, ébredjen fel Árpád szelleme. Alakuljon mielőbb arra való bizottság és közadakozás megyei és községi pótadók utján szedje be az összeget, mely erre szükséges. A szobor igazán Árpád emlékéhez illő csoport szobor legyen . . . mely hirdesse azt, hogy ki volt és mi volt Árpád és az ő népe. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Mihalovics Antal. Mihalovics Antal miniszteri tanácsost a budai körökben általánosan tisztelik. Érdemes férfiú, ki szivén viseli az igaz ügyeket. A fő- és székváros törvényhatóságának egyik buzgó tagja, s a középitési bizottságban sok hasznát veszik az ő szakismertetésnek. Tagja a budai érdekek emelésére alakult végrehajtó bizottságnak és pedig munkás tagja, a ki minden alkalommal latba veti befolyását Budáért. Véleményét szívesen hallgatják meg és kérik ki a legmagasabb körökben. Figyelmes és a budai ügyeknek befolyásos szószólója. Lelke a társaságnak. Irányt ad és a mozgalmakban, melyek a jóért indulnak vezető. Számtalan ügy indítványozását és keresztülvitelét köszönhetjük neki, és pedig fontos ügyeket. Ismeretei, szakképzettsége a technikai világban is oly helyre emelték a mely az első helyek egyike. A kereskedelmi minisztériuban az ő tehetségének nagy hasznát veszik. Pontosan szabatosan tölti be hivatalát. A társaságban műveltsége és szeretetre- méltóságánál fogva kedvelt a legelőkelőbb körökben. A hol megjelenik felvillanyozza azt a kört. Soha nem beszél üres dolgokat de érdeklődést kelt tapasztalatokban gazdag beszéde folytán. A mit mond az a képzett ember tartalmas mondása, egy magas értelem megnyilvánulása. Budának nagy hasznára van az ő széles látköre és ernyedetlen figyelmessége. A mit feltesz magában azt véghez is viszi. A társaságban szívélyes jó barát, a hivatalban kitűnő hivatalnok a közügyekben ernye- deteen harezos, jó embe^jó polgár. Adja az Isten, hogy a mi javunkra sokáig éljen. ' ■ Julius 19. Felhívás előfizetésre. Minden nagyhang és Ígéretek helyett a Buda és Vidéke, melynek ereje a polgárság bizalmában van, múltjára mutat és ebből akarja fejleszteni jövőjét. Minden előfizetőnknek joga van egy ingyen kis hirdetéshez. Különösen előnyösen használhatják fel a kereskedők, iparosok, vendéglősök, kávéház tulajdonosok. Tessék egy levélben vagy levelező lapon a hirdetést megfogalmazni és beküldeni. Mi nem ismerhetjük t. előfizetőnk szándékát, de ha megismerjük teljesítjük is. Négy mutatvány számot küldünk. Az ötödik elfogadása után jogosítva érezzük magunkat az előfizetési dijak kérésére. A lapot előfizetőink után kívánatra és értesítés után bárhova küldjük. Az előfizetés árai : Egész évre . . . .12 korona. Félévre ....................6 „ Negyedévre ... 3 „ Kishirdetési rovatunkat az olvasó közönség becses figyelmébe ajánljuk. Kérjük hátralékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízást legyünk kénytelenek igénybe venni. Nagyobb számban akarjuk lapunkat mint mutatványt megküldeni, szíveskedjenek tehát lapunk barátja! nekünk több ismerőseik nevét megküldeni, kik előfizethetnek. Fürdőkben, nyaraló helyeken, kávéházakban, vendéglőkben, egyletekben fodrászoknál, üzletekben kérjék a Buda és Vidékének és a magyarosodásnak közlönyét. Előfiető- ink és hirdetőnk megbízásait elvállaljuk. Ügyeknek utánna járunk és sürgetünk. Válaszhoz 3 darab 5 kros bélyeg. Minden előfizetőnek egy ozimtelen kis hirdetéshez joga van.
