Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-01 / 9. szám

Budapest, 1896.

Y. évfolyam 9. sz.

Vasárnap, Böjt más hava (márczius) l.

BUDA ÉS VIDÉKE

HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL.

BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE.

Szerkeszti : SBDÉL7I Gr-"SrTn_i_^_.

KIÄD0-HIYÄTÄI,,

Megjelenik minden vasárnap.

hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek

I. kér. Alkotás-utoza 12 a. Ssttke-háa.

Elöüietesi árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona.

I. kor., Alkotás-utcza 12/a. Sztíke-ház.

kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Tátik, tetik.*)

(Megrovási kaland felnőtt írástudók és farizeusok ellen.)

Lapunk egyik olvasójának — így szól a múlt heti szám, — kifogása van a főváros irálya ellen. Jogosan. De miért akarja az az olvasó csak a fővárost megróni, mikor más ezrek által sem leszhelyesenmagyarul beszélve és Írva? Vagy talán jól ir e lapok újdondásza, mikor azt mondja ... de azt szeretnénk, hogy jól Írjon magyarul (már t. i. a tanács), e helyett szeretnék ?** ***))

Helyesen ir-e a Budapesti Hírlap, mikor „A Pulszky Károly ügye“ czimen czikkez, vagy az Egyetértés, mikor „A Kossuth Lajos temetése“ felírással látja el vezérczikkét s Kossuth Ferencz minden 10-ik sorban azt írja: lett föltálalva, el lett döntve, meg lett állapítva?

Tagadhatatlan, hogy helytelenül, nó- metesen beszélünk és Írunk, akár a tekintetes tanács nevében intézkedünk, akár ...vezérczikk lesz általunk gyártva.

Engedje meg a szives olvasó, hogy nehány diszpéldánynyal kedveskedjem abból a gyűjteményemből, melynek anyagát nem a fővárosi tanács, hanem egyéb hatóságok szolgáltatták.

Ismerik önök a központi fertőtlenítő intézetet, a melyiknek már elnevezése is magyartalan? Kern. Kos hát ez igy ir 6 soros értesítő lapjában: . . . „lakása február 17-én fertőtlenítve lett“.

Ki ne ismerné a határozatok szokásos záradékát, mely úri mivoltában imigy hangzik: „ M i r ő 1 (e helyett erről) a mérnöki hivatal felzeten ér- tesittetni rendeltetik“? Pedig milyen egyszerűen Írhatnák: „Erről a tanács a mérnöki hivatalt értesíti.“ De hát ez nem hivatalos.

Általánosságban még csak azt jegyzem meg, hogy napi lapjaink sokat rontanak az olvasó közönség magyarságán s nem jogosult az a kifogásuk, hogy gyorsan kell dolgozniok, mert a fővárosi fogalmazónak is gyakran kell valamit

*) Köszönöm, hogy a czikk iró szintén üldözi a magyartalanságot. Üldözze a főváros, bíróság, hatóság, minisztérium, üldözzék a tanítók és megtisztul a nyelv. A népiskolák, iskolák tanitó könyveitől kezdve az egyetemig csak úgy hemzseg a sok magyartalanság. Minden igazítást készséggel közlünk, mert a javulást magunk háza tája előtt kezdjük.

A szerkesztő.

***) A hírrovat vezető irta jól.

Szerkesztő.

rögtön megszerkesztenie s ennek sem szabad a gyors munkára hivatkoznia, minthogy „irattárba tétetni rendeltetik“ nem rövidebb, mintha azt Írom: „Az irattárba tesz szűk“.

De lássuk az Ígért díszpéldányokat.

Főispáni titkárság-jelöltségben boldogult Molnár barátom hónapokon át veszkődött Abauj vármegye alispánjával valami közhórházi költségügyben, de az alispán nem akarta elismerni, bogy az ő megyéje a vesztes. Árpád barátom végre elveszti türelmét és úgy válaszol az akaratos alispánnak: ... „és egyáltalán irántunk (t. i. a főváros iránt) tanúsított elzárkózottságából kibontakozni szíveskedjék“.

A VII. kerületi elöljáróság egyik iratában ezt találtam: . . . „a kiadói tévedés folytán vissza maradt tűzoltó főparancsnokság“.

Az is jól megnevettetett, mikor egyik kezdő pályatársam Schwarz Mór nevét úgy választotta el, hogy Sch maradt a sor végén és warz került a következő sor elejére.

Ugyancsak a VII. kerület előj áróságánál 1893-ban fölvett jegyzőkönyvben, a melyik Blayer Ignáez illetőségének kiderítésére szolgált, találtam ezt a jeles irály-dagály-virágot: . . . „Megjegyzi, hogy férje mint lakatos segéd a főváros területén valószínűleg Ganz gyárban dolgozik, mert f. évi ápril hóban az utczán találkozott is vele, ki lóvonatról lekiáltott az ápoltra „„Hová mész mama““, de a kocsin tovább elment.

Nem utolsó szócsinálmánya Nagy- Küküllő megyének, midőn átiratát igy vezeti be: „Homlokolt szám alatt . . .“

Vagy a Salgó-Tarjánban székelő szolgabiró, ki „a betársitott végzést“ . .. küldi át.

Rajka község meg igy szaval egyik levelében: „Ezen család illetőségére nézve a kérdés csakis Budapest és Sz.-Fehórvár között foroghat“.

Hát még Mohora község érdemes elöljárói, mikor azt Írják Budapestnek: „ . . . Kohn Jakab e helyt allig 3—4 évig tartózkodott s mint földhöz ragadt házaló zsidó adót soha sem birt fizetni“.

Győr város Budapestnek „j e 1 e s i- tett megkeres vényére“ válaszol, egyik körjegyző pedig a járási szolgabiró nrnak „fent dicsért rendeletére“ tesz jelentést.

Nem rossz Ács község levelében az a bölcs mondás, hogy ... „a családi és keresztnevek nem cserélhetők naponkint,

mint a divatos ruha“, vagy Tisza-Szöllős következő jeles mondása: „Schwarz Ber- nátnó Csonka Amália . . . öreg nő, veje szárnyai alatt“.

Jó Leibitz város tanácsának ez a válasza: ... „a szőnyegen forgó család oly vándor család“, vagy a bajai főszolgabíró következő sorai: „ A benti összes iratokat, az illetékességi tárgyalásnak megállapítása iránti folyamatba tétele czéljából tisztelettel átteszem“.

—y.

Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai,

(A magyar tudományos Akadémia megbízásából irta Lipthay Sándor. Árt 1 frt 50 krajczár. Kiadja a »Magyar tudományos Akadémia*.)

A magyar tudományos Akadémia által kiadott könyvek mindég jobban-jobban hódítják a közönséget. Azokat a könyveket melyeket a M. T. A. ad ki minden müveit ember élvezheti. A legújabb időben a M. T. A. könyvei még népszerűbb tárgyakról szólnak mint az előtt. A könyvkiadó vállalatra három évre terjedő kötelezettséggel 5 forint évi díjjal lehet előfizetni. (Bekötött példányok 6 frt 60 kr.) Szerkesztőségünk szívesen közvetít előfizetéseket és szolgál megrendelő lapokkal. A könyvkiadó vállalatot mesés olcsóságánál fogva különösen kasi- nóknak és olvasó egyleteknek ajánljuk. Kérjük olvasóinkat, hogy a M. T. A. könyvkiadó vállalatát ismerőseik körében terjeszszék. A Buda és Vidéke hazafias kötelességének tartja, hogy a M. T. A. könyvkiadó vállalatára, minél több aláírót gyűjtsön.

Lipthay Sándor becses értekezése a könyvkiadó vállalat sorozatában nincs benne.

Gróf Széchenyi István műszaki alkotásait minden müveit magyar ember csodálja s mi budaiak és vidékünk ezek legtöbbjére mindig hálás szívvel tekintünk.

A lánczbid nélkül a két főváros egyesítése nem történhetett volna meg.

Lipthay Sándor szorgalommal, lelkiismeretesen gyűjtötte öst'Ze a lánczbid építés adatait.

Láthatjuk, hogy mennyit küzdött, aggódott, fáradt, kételkedett a tervelés közben a legnagyobb magyar.

U volt a kinek álmaiban egy igen szép képet festettek. E szép kép Budapestnek fővárossá alakítása.

A mit álmodott azt írásban is óhajtotta:

„Hogy a magyar, magyar szellemben és alkotmányos formákban, tenger bonyodalmai s ezer szétágazásaí között kifejthesse magát oly nemzeti magasságra, melyet nagyitó üveg nélkül is valósággal magasnak is lehesen nevezni, ha szive ha fővárosa nincs ezt megérteni nem bírja,“

Majd igy elmélkedik Széchenyi István :

„Biztosítani kell azt a Duna árvizétől, hazánk elbonczolt részeit Budapesten álló híddal kell egyesíteni, minden kitelhető módon emelni kellemessé tenni és szépíteni kell a fővárosunkat, hogy hivatásának teljesen megfelelhessen. Hogy hajlamból is lakhassák az emberek ne csak kénytelenségből, hogy legalább egykor az

„Nyelvében ól a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava