Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-01 / 9. szám

Budapest, 1896. Y. évfolyam 9. sz. Vasárnap, Böjt más hava (márczius) l. BUDA ÉS VIDÉKE HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : SBDÉL7I Gr-"SrTn_i_^_. KIÄD0-HIYÄTÄI,, Megjelenik minden vasárnap. hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér. Alkotás-utoza 12 a. Ssttke-háa. Elöüietesi árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. I. kor., Alkotás-utcza 12/a. Sztíke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Tátik, tetik.*) (Megrovási kaland felnőtt írástudók és farizeusok ellen.) Lapunk egyik olvasójának — így szól a múlt heti szám, — kifogása van a főváros irálya ellen. Jogosan. De miért akarja az az olvasó csak a fővárost megróni, mikor más ezrek által sem leszhelyesenmagyarul beszélve és Írva? Vagy talán jól ir e lapok új­dondásza, mikor azt mondja ... de azt szeretnénk, hogy jól Írjon magyarul (már t. i. a tanács), e he­lyett szeretnék ?** ***)) Helyesen ir-e a Budapesti Hírlap, mikor „A Pulszky Károly ügye“ czimen czikkez, vagy az Egyetértés, mikor „A Kossuth Lajos teme­tése“ felírással látja el vezérczikkét s Kossuth Ferencz minden 10-ik sorban azt írja: lett föltálalva, el lett döntve, meg lett állapítva? Tagadhatatlan, hogy helytelenül, nó- metesen beszélünk és Írunk, akár a te­kintetes tanács nevében intézkedünk, akár ...vezérczikk lesz általunk gyártva. Engedje meg a szives olvasó, hogy nehány diszpéldánynyal kedveskedjem abból a gyűjteményemből, melynek anya­gát nem a fővárosi tanács, hanem egyéb hatóságok szolgáltatták. Ismerik önök a központi fertőtle­nítő intézetet, a melyiknek már elneve­zése is magyartalan? Kern. Kos hát ez igy ir 6 soros értesítő lapjában: . . . „lakása február 17-én fertőtle­nítve lett“. Ki ne ismerné a határozatok szo­kásos záradékát, mely úri mivoltában imigy hangzik: „ M i r ő 1 (e helyett erről) a mérnöki hivatal felzeten ér- tesittetni rendeltetik“? Pedig milyen egyszerűen Írhatnák: „Erről a tanács a mérnöki hivatalt értesíti.“ De hát ez nem hivatalos. Általánosságban még csak azt jegy­zem meg, hogy napi lapjaink sokat ron­tanak az olvasó közönség magyarságán s nem jogosult az a kifogásuk, hogy gyorsan kell dolgozniok, mert a fővárosi fogalmazónak is gyakran kell valamit *) Köszönöm, hogy a czikk iró szintén üldözi a magyartalanságot. Üldözze a főváros, bíróság, ható­ság, minisztérium, üldözzék a tanítók és megtisztul a nyelv. A népiskolák, iskolák tanitó könyveitől kezdve az egyetemig csak úgy hemzseg a sok magyar­talanság. Minden igazítást készséggel közlünk, mert a javulást magunk háza tája előtt kezdjük. A szerkesztő. ***) A hírrovat vezető irta jól. Szerkesztő. rögtön megszerkesztenie s ennek sem szabad a gyors munkára hivatkoznia, minthogy „irattárba tétetni ren­deltetik“ nem rövidebb, mintha azt Írom: „Az irattárba tesz szűk“. De lássuk az Ígért díszpéldányokat. Főispáni titkárság-jelöltségben bol­dogult Molnár barátom hónapokon át veszkődött Abauj vármegye alispánjával valami közhórházi költségügyben, de az alispán nem akarta elismerni, bogy az ő megyéje a vesztes. Árpád barátom végre elveszti türelmét és úgy válaszol az akaratos alispánnak: ... „és egyál­talán irántunk (t. i. a főváros iránt) tanúsított elzárkózottságából kibonta­kozni szíveskedjék“. A VII. kerületi elöljáróság egyik iratában ezt találtam: . . . „a kiadói tévedés folytán vissza maradt tűzoltó főparancsnokság“. Az is jól megnevettetett, mikor egyik kezdő pályatársam Schwarz Mór nevét úgy választotta el, hogy Sch ma­radt a sor végén és warz került a kö­vetkező sor elejére. Ugyancsak a VII. kerület előj áró­ságánál 1893-ban fölvett jegyzőkönyvben, a melyik Blayer Ignáez illetőségének ki­derítésére szolgált, találtam ezt a jeles irály-dagály-virágot: . . . „Megjegyzi, hogy férje mint lakatos segéd a főváros területén valószínűleg Ganz gyárban dol­gozik, mert f. évi ápril hóban az utczán találkozott is vele, ki lóvonatról lekiáltott az ápoltra „„Hová mész mama““, de a kocsin tovább elment. Nem utolsó szócsinálmánya Nagy- Küküllő megyének, midőn átiratát igy vezeti be: „Homlokolt szám alatt . . .“ Vagy a Salgó-Tarjánban székelő szolgabiró, ki „a betársitott végzést“ . .. küldi át. Rajka község meg igy szaval egyik levelében: „Ezen család illetőségére nézve a kérdés csakis Budapest és Sz.-Fehórvár között foroghat“. Hát még Mohora község érdemes elöljárói, mikor azt Írják Budapestnek: „ . . . Kohn Jakab e helyt allig 3—4 évig tartózkodott s mint földhöz ragadt házaló zsidó adót soha sem birt fizetni“. Győr város Budapestnek „j e 1 e s i- tett megkeres vényére“ válaszol, egyik körjegyző pedig a járási szolga­biró nrnak „fent dicsért rendele­tére“ tesz jelentést. Nem rossz Ács község levelében az a bölcs mondás, hogy ... „a családi és keresztnevek nem cserélhetők naponkint, mint a divatos ruha“, vagy Tisza-Szöllős következő jeles mondása: „Schwarz Ber- nátnó Csonka Amália . . . öreg nő, veje szárnyai alatt“. Jó Leibitz város tanácsának ez a válasza: ... „a szőnyegen forgó család oly vándor család“, vagy a bajai főszol­gabíró következő sorai: „ A benti összes iratokat, az illetékességi tárgyalásnak megállapítása iránti folyamatba tétele czéljából tisztelettel átteszem“. —y. Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai, (A magyar tudományos Akadémia megbízásából irta Lipthay Sándor. Árt 1 frt 50 krajczár. Kiadja a »Magyar tudományos Akadémia*.) A magyar tudományos Akadémia által kiadott könyvek mindég jobban-jobban hódítják a közönséget. Azokat a könyveket melyeket a M. T. A. ad ki minden müveit ember élvezheti. A legújabb időben a M. T. A. könyvei még nép­szerűbb tárgyakról szólnak mint az előtt. A könyvkiadó vállalatra három évre terjedő köte­lezettséggel 5 forint évi díjjal lehet előfizetni. (Bekötött példányok 6 frt 60 kr.) Szerkesztő­ségünk szívesen közvetít előfizetéseket és szol­gál megrendelő lapokkal. A könyvkiadó válla­latot mesés olcsóságánál fogva különösen kasi- nóknak és olvasó egyleteknek ajánljuk. Kérjük olvasóinkat, hogy a M. T. A. könyvkiadó vál­lalatát ismerőseik körében terjeszszék. A Buda és Vidéke hazafias kötelességének tartja, hogy a M. T. A. könyvkiadó vállalatára, minél több aláírót gyűjtsön. Lipthay Sándor becses értekezése a könyv­kiadó vállalat sorozatában nincs benne. Gróf Széchenyi István műszaki alkotásait minden müveit magyar ember csodálja s mi budaiak és vidékünk ezek legtöbbjére mindig hálás szívvel tekintünk. A lánczbid nélkül a két főváros egyesí­tése nem történhetett volna meg. Lipthay Sándor szorgalommal, lelkiisme­retesen gyűjtötte öst'Ze a lánczbid építés adatait. Láthatjuk, hogy mennyit küzdött, aggó­dott, fáradt, kételkedett a tervelés közben a legnagyobb magyar. U volt a kinek álmaiban egy igen szép képet festettek. E szép kép Budapestnek fő­várossá alakítása. A mit álmodott azt írásban is óhajtotta: „Hogy a magyar, magyar szellemben és alkotmányos formákban, tenger bonyodalmai s ezer szétágazásaí között kifejthesse magát oly nemzeti magasságra, melyet nagyitó üveg nélkül is valósággal magasnak is lehesen ne­vezni, ha szive ha fővárosa nincs ezt megérteni nem bírja,“ Majd igy elmélkedik Széchenyi István : „Biztosítani kell azt a Duna árvizétől, hazánk elbonczolt részeit Budapesten álló híddal kell egyesíteni, minden kitelhető módon emelni kellemessé tenni és szépíteni kell a fővárosun­kat, hogy hivatásának teljesen megfelelhessen. Hogy hajlamból is lakhassák az emberek ne csak kénytelenségből, hogy legalább egykor az „Nyelvében ól a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava

Next

/
Oldalképek
Tartalom