Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-22 / 47. szám
Budapes" 1895. (8 ) BUDA és VIDÉKÉ November 22. tói átvett nehány darab híján csak hölt helyét találta. Az intézetet junius 11-edikén újra meg- nyiták a közönségnek. Küldöttséget menesztenek az ország kormányzójához, kitől az egyletnek a vár ostroma alatt szenvedett kárának megtérítését kérik. Kerestetik továbbá az elveszett papírokat is, de sikertelenül. A magyar pénz- és bankjegyek iránt már ekkor, a magyar hadsereg sorsáról kedvezőtlen hírek érkezvén, a bizalom mindegyre csökken. A betevők ausztriai bankjegyekben kérik a visszafizetést, s minthogy a takarékpénztár ezt megtagadja, fel sem veszik pénzöket. A választmány erre a felmondott tőkéket, továbbá a legújabban betett összegeket, a mennyiben azt a betevők vissza nem fogadják, bírói letétbe helyezi. Erre már csak azért is kényszerült, mert kölcsönzési üzlete teljesen szünelte. Óvatosságának köszönhette, hogy 1849. julius 13- adikán, midőn a fővárost megszálló császári hadsereg parancsnoksága a magyar pénzjegyek beszolgáltatását elrendelte, mindössze 1907 frt magyar papírpénz volt a pénztárban. Ebből 1893 frt 30 kr volt a magyar pénzjegy, vagyis ez volt tényleges vesztesége az intézetnek. Hogy ezért némi kárpótlást szerezzen, utasítja a választmány a könyvelőt, hogy a magyar pénzjegyekben történt betétek visszafizetésénél a félévi kamatot vonja le. Augusztus 16-odikától kezdve az intézet, a betevők kívánságára, már ausztriai bankjegyekben fizet vissza, de ezt a könyvecskébe bejegyezteti. A pénztári készlet a magyar pénzjegyek beszolgáltatása és a Buda városának adott kényszer-kölcsön kifizetése folytán ugyancsak megfogyott, miért is a választmány kimondja, hogy újabb előlegeket nem folyósít, csak a künn levőket hosszabbitja meg. Elrendeli továbbá az intézet hátralékos kamatköveteléseinek haladéktalan behajtását. A takarakpénztár-épület lakóival kíméletesen bánik az igazgatóság; elengedi, tekintettel az ostrom alatt szenvedett károkra a lakbér egy részét. A pénzkészlet lassankint szaporodik; augusztus 8-adikán felhatalmazzák már a napi-biztosokat, hogy az alapszabályokban meghatározott papírokra a bécsi börze árfolyama szerinti értékök két harmadáig előleget utalványozhatnak. Augusztus 18-adikán a Pest-kerületi főbiztos értesíti a választmányt, hogy Havas József kir. tanácsost küldi ki az intézet megvizsgálásra és felhívja, hogy „a netalán szükségelt intézkedések megtétele szempontjából a kiküldöttnek a szükséges felvilágosításokat megadja“. Wodia- ner Albert erre a választmány megbízásából felkeresi Havas-t, a ki megnyugtatja őt, hogy nem szándékozik az intézet belkezelésébe avatkozni vagy annak működését megakasztani. E leiratot csakhamar követi az ország tartományi főbiztosának felhívása, hogy a takarékpénztár adjon 10.000 frt kölcsönt az államnak 6°/0-os kamat mellett 15 napra. A pénz átadásával ugyancsak Wodianer Albert bizatik meg. A folytonos pénzszükség és a kétrendbeli kényszerkölcsön daczára az intézet csorba nélkül átvergődött a válságos időkön, még pedig a nélkül, hogy, mint más intézet, bármi segély- forráshoz folyamodott volna. 1850 február 7-edi- kén az igazgatói jelentés önérzetesen említi, hogy a takarékpénztár tisztán „maga erejében és elövigyázatában kereste fel a mentő eszközöket, melyek nemcsak a lehető veszélyt elhárították, hanem hitelét is szilárdították“. E közgyűlésre, melyen Keglevich Gábor gróf elnökölt, a kormány Nékárn János budavárosi tanácsnokot küldte ki polgári kormánybiztosnak, ki a kerületi főispán megbízásából figyelmeztette a közgyűlést, hogy „a tárgyalásnál minden politikai tájékozásoktól tartózkodjék“. Ismerőseink. / (Árnyak és fények.) Buda tanítói. Ez alkalommal Buda elemi iskolai férfi- tanitóit mutatjuk be olvasóinknak. Ezt annál inkább helyesnek tartjuk, mert hiszen velők, mint szülőknek mindig érintkeznünk kell, gyermekeink nevelői, oktatóik ők. Van az I. kerületben 17 iskola, ezekben 53 férfi és 42 tanítónő működik. A Várban levő községi isVola igazgatója Farkas József. Aránylag fiatéi ember, de műveltsége, kiváló egyéni tulajdonságai képesítik őt ez állásra. Tanirótároai igen szeretik, s ennek fényes tanujelét adták, mikor a budapesti (budai) Tanitóegylet elnökévé, választották. Igazgató-tanácsosa még a budapesti Tanítók Segélyegyesületének is. A szülők benne szeretik a rendszerető, jó tanítót, tanitótársai a pontos derék igazgatót. Mellette működnek Mihalecz József, a mindenki által tisztelt és szeretett népnevelő, Petzina Ödön és Vaskó Bertalan és Nagy Sándor. Van még » Várban egy evangélikus iskola i8, hol Wichmann Ede, és Gärtner Ede, működnek. Mindkettő alapos tanultságú fiatal ember. A szarvas-téri iskola igazgatója Hetzer József, ki igen jól tud imponálni hófehér hajával és szakállával, bárha még nem oly idős. Kettner F°rencz, ifj. Újhelyi Sándor, D i k o v i t s Tóth Dániel, P i I á t h y Béla, D a 11 o s István, Székely János, P a 1 k a Kálmán az ifjabb gárda tagja. A Bocskay-téri iskola vezetője Janytsek Róbert, ki különben nagy vadász mellette H e s z Árpád és Schirl Tivadar fiatal tanítók tanítják a kicsinyeket. A Hadnagy-utczai iskola Hümpf- ner Ferencz, igazgatása alatt áll, hol még Jakopovits Lajos is működik. A Fehévári-uti iskolában Kimig Jakab vezetése mellett Filó Géza és Szémiller Antal műkődnek. Kelenföldön Martinék Géza, az ambi- cziozus fiatal vezető-tanitóval együtt tanitanak Zsadányi Ferencz és Stepiián Lajos Pál. A görög-utczai gör. kel. szerb is- kolácska tanítója Petrovics György. A Krisztin a-téri iskola igazgatóját Garay Antal előnyösen ismeri minden I. kér. polgár, ki a társadalmi életben előkelő szerepet játszik. Az iró-tanitók egyik jelese Czike Imre, a budai tanitóegylet kiváló tollú főjegyzője. Ott vannak még a szerénységéről és kötelességérzetéről előnyösen ismert Bosnyákovits Jakab és végül Peszneker József; ki a szerencsétlenül járt Szidanits Ferencz tűzoltó tanító utóda. Az Attila-utczai iskola Patacsics János igazgatása alatt áll. O a szigorú megtestesítője a komoly munkának és a pontosságnak. Ott működik Hangi József, ki a tanítóegyesületben és a II. kerületi társadalmi életben tevékeny részt vesz, — Hajós Mihály, az ország tanítóságának titkára s lapunknak, úgy szintén több tanügyi lapnak belső munkatársa, Frimel János, Szabó Ágoston, Pál Albert, Vájó Aladár Oszoly Kálmán és Fehérváry Ferencz. A Mayerárvaház igazgatója Somlyay József, a magyar tanítóság egyik vezére, a budai társadalmi élet előkelő szereplő egyénisége, főv. bizottsági tag. Az ő érdemeit a miniszter is elismerte, mikor a tanítói nyugdij- bizottságba a 26000 tanító közül őt nevezte ki. Az árvák jóakaró atyjának nehéz munkájában segédkeznek Kovács Jakab és Macher Géza. Az Istenhegyi iskola jeles vezetője Gotléb György, ki már 11 év óta tanítja a Svábhegyi tanulóit. Ott vannak még Starker Károly és Madarász László. A Zugligetben a tanító irók egyik jelese, lapunk szorgalmas munkatársa Eperjessy István, a Lipótmezön pedig Velősy Lipót működik, ki mint rajztanió és iró előnyösen , ismeretes. A Klotild-szeretetház igazgatója Magyar József, kiről, mint jeles tanítóról, nevelőről már egy alkalommal megemlékeztünk. Két tanító is működik mellette, de tudtunkkal most mint a két hely üresedésben van. A győri-uti tanítóképző gyakorló elemi iskolájának tanítója Kun Alajos, a jeles pedagógus. A szürke nénék Gellérthegy-utczai iskolájában apáczák tanitanak. A II. kerületben 6 iskolában 27 férfi és 25 tanítónő működik. A Fő-utczai iskola igazgatója, Schi- nabek Engelbert, ki eddig III. kerületben működvén, annak egyik vezető férfia volt. Witkovszky Antal, a kitűnő haugű és kiváló zenész és a kapuczinusok templomának karnagya — Szabó Dezső, a kiváló pedagógiai iró az országos tanítóságnak egyik jegyzője, és Stein Isván, az idősebb tanítók egyik jelese képezik ez iskola férfi tantestületét. A Medve-utczai iskola Almásy János igazgatása alatt. Tanügyi czikkei és önálló alapos tuaásra valló munkái széles körben tisz- telté tették nevét. Szabó Lajos kitűnő humor sta és jeles festő, Kápolnai Gyula, Rácz József, és Bertha Gyula jó hangzású név egészítik ki a névsort. Az Iskola-utczai leányiskola tanítónőinek igazgatója Könyves Károly, ki csendesen, zsj nélkül, de annál nagyobb szakértelemmel működik. A T o 1 d y - F e r e n c z utczai iskola Jurányi János igazgatása alatt áll, kinek számos érdemei közül kiemelendő a budai Könyvtár létesítése körül tapasztal odaadó munkássága. Utt tanitanak még Koncsek Lajos, a tanítók első szaklapjának a „Népnevelők Lapjának“ szerkezs- tője, a II. kér. társasólet kiváló alakja, a jeles műfordító, és a kitűnő tanító, Szlemauits Ede, kinek betegsége részvéttel tölt el mindenkit, ennek helyettese felépüléséig Vizer Artur. — Diószeghy Béla, Zipzer Károly, a budai Könyvtár fáradhatatlan könyvtárosai, Gárdonyi Emil és Pappert Gyula. A Török-utczai iskola igazgatója, Trájtler Károly, az országos ipariskolai tanács tagja, az iparostanoncz iskola nagy érdemű igazgatója, a budai tanitóegylet megalapítója támasza és tiszteletbeli tagja. Nagy tudással irt tankönyvei igen el vannak terjedve. — Ott működnek Farkas Elek, jeles tanférfiu a budai Tanitóegylet érdemes pénztárosa és ennek könyvtárnoka, Moussong István, ki jeles zenész, Rad- vánszky Károly és Dankánics Mihály. E két utóbbi elismert, tekintélyes pedagógusai a tanítóságnak. A községi szeretetházat Szöts András, az emberbaráti intézetek jeles ismerője kiváló tanügyi iró igazgatja. Mint tanítók Ca- valloni Pál és Sulmann Károly, miut ipartan- műhely vezető Szerényi Ferencz segédkeznek Szöts Andrásnak. A III. kerületben 6 iskolában 33 férfi és 29 tanítónő van. A Lajos-utczai (újlaki) iskola igazgatója Lindner Károly, ki mellett Kovács Rezső a „Tornaügy“ szerkesztője, Végh Mihály, Rábel Rezső, Watzula Rezső, Neumayer Ödön Zöld Károly és Hahn Rezső működnek. A Kórház-u. iskola Szende Antal igazgatása alatt áll. Linczenpolcz Pál és János, Koller János, Georgi Sándor, Szvoboda Márton a tanítók egyik nesztora, Reisinger Gyula, jeles tollú iró, Kren József, Benedik Gergely, Hasel- mayer József és Martin Gyula működnek benne. A Tanuló-u. leányiskola tanítónői Gergelyi Jakab, a kiváló tornamester igazgatása alatt vannak, A Kiskorona-u. iskolában Gyulányi Adolf, főv. biz. tag, Eschenbach János, Rákos István élénk tollú iró és Muschál Imre tanitanak. Az óbudai társélet mozgató erői a 3 utóbbi iskola igazgatói, a tekintélyes Gyulányi Adolf, Gergelyi Jakab és Szende Antal. A Mikóstéri iskola Hauzer Ferencz vezetése alatt áll, mellette Mauks Henrik és Weisz Lajos tanitanak. AVörösvári u. iskolában Brédl Sándor vezetése mellett Mártonffy Imre Jirzsik István tanitanak. Van tehát a budai oldalon 29 elemi is- iskola s működik bennök 114 férfi és 96 tanítónő, összesen 210r tanító. Van ezeken kívül még egy izr. iskola Ó-budán. Polgári fiúiskola van 3, leányiskola 2, felsőbb leányiskola 1, Nőipariskola 2, kereskedelmi iskola, 3 iparostanoncz- iskol, 1 hülyéket-nevelő, 1 siketnémákat-nevelő intézet, 7 kisdetovó 1 férfi és 1 nőelemi tanítóképző, 1 polgári isk. tanítóképző, 3 gymnasium, 1 real iskola. E szerint van Budán összesen 58 tanintézet, melyekben körülbelül 400 tanerő működik, kik a „Buda és Vidéké“-nek lelkes terjesztői részben munkatársai és mind kedves ismerősei.
