Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-09 / 32. szám
) Budapest. 1896. (3) saskoc9ik sem járnak. A kegyelet gyakorlói csak fáradtsággal juthatnak ide. Ez a vidék közlekedés dolgában is hátramaradt. Kár, nagyon kár, mert szegény ember csak nehezen mehet a temetőbe. A kinek pénze nincs bérkocsira annak a terhes gyalogutat kell megtenni. A szegényebb emberek még halottaikat is gyalog kisérik ki. Bizony itt volna az ideje, hogy egy kezdeményező vezérember vasútra gondolna. A Krisztinavárosban a déli vasúttól épülhetne egy villamos vasút, mely minden esetre bőven jövedelmezne és e mellett hozzájárulna egy szép és nagy terület emelkedéséhez. A budaörsiek sokkal könyebben juthatnának a fővárosba, különösen Budára, a melynek piaczán, munkálatainál élnek. A szegényebb osztály olcsóbban temethetné és látogathatná halottait és benépesednék a Sashegy, Németvölgy, Farkasvölgy. Itt lakások, villák épülnének, hol a szegényebb jövedelmű emberek olcsóbb és jobb lakásokat kapnának. Budaörs maga nem épithet vasutat, de a főváros és a község támogatásával egy magán - társaság igen. Valakinek el kell kezdeni és a dolog magától megy. Kezdje el Budaörs, melynek olyan lelkes elöljárósága van s melynek kitűnő jegyzője, Beke József erre alkalmas is. Bellobraidits Liipót. A 11-ik kerületi kath. togynmá- zium és a Ferencz József-intézet. A Il-ik kerületi katholikus íőgymnázium és a vele kapcsolatos Ferencz József-intézet vezetése egy kézbe került. Dr. Demeczky Mihály lett a főgymnázium igazgatója és a Ferencz József-intézet kormányzója. Dr. Demeczky Mihályt a ki a mathemati- kának kitűnő művelője a peadagógiai körök tartózkodva fogadták. A Buda és Vidékében is jelent meg egy czikk, melynek írója kifejezte ezt a tartózkodást. Alig telt el egy éve és ime bebizonyult, a mit mi készséggel ki is jelentünk, hogy Dr. Demeczky Mihály nemcsak kitűnő igazgatótanár, de tapintatos jó nevelő is. Tudományos és iskolai elfoglaltsága daczára részt vesz a budai társadalom életében. Mind a két intézet tudniillik a főgymnázium és Ferencz József internátus évi értesítője tartalmas és tanuságos. A vaskos értesítőket a Franklin társaság nyomta, elég kárára a budai nyomda iparnak. Kár, hogy nem Budán készültek a nyomtatványok. A főgymnázium értesítőjéből kiemeljük a gazdag tanári könyvtár hatodik kimutatását. A tanárok irodalmi működése. Fest Aladár. Fiume kereskedelme a középkorban. Megjelent a „Gazdaságtörténeti Szemle“ 1895. évi évfolyamában és külön nyomatban. — Az adriai tengerhez vezető utaink. Felolvastott a M. Földr. Társaságban, megjelent a „Földrajzi Közlemények“ 1895-iki évfolyamában és különnyomatban. — IJjabb kézirati munka Fiume történetéről. Ismertetés a „Századokban“. Dr. Katona Lajos. „Mythologiai irányok és módszerek.“ „Ethnographia“ 1896. 3 füzet. Tárcák, ismertetések és bírálatok a „Pesti Napló“ „Philologiai közlöny“, „Ethnolog: Mitteilungen aus Ungarn“ több számában. Tizennégy fiizetnyi fordítás az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben“ czimii vállalat számára. Általános és magyar mithologiai, folklorisztikai, nyelvtudományi és irodalomtörténeti czikkek a „Pallas Lexikona“ számára. M i a 1 o v i c h Mór. A physika körébe tartozó czikkek a „Pallas“ lexikonja számára. Dr. R e m é n y i Ede. Hasonlatok „Milton eposzaiban“; „Nausikaa és Desdemona“: „Achilleus és Patroklos“ ez. értekezések az Egyet. Phil. Közlönyben. Tárczák a Magyar- országban. Varga Ottó. Magyarország története Fiataloknak és öregeknek elbeszéli Varga Ottó. A Kisfaludy-Társaság által jutalmazot pályamű. 54 iv, 226 képpel. Szerző kiadása (I. kér., Vár, Disz-tér 10). Ára fűzve 7 frt kötve 8 frt. I BUDA és VIDÉKÉ. Magyarország oknyomozó története. Középiskolák VIII. osztálya számára. Harmadik kiadás. Frauk- lin-Társulat kiadása. — Előadásokat tartott a Szabad Lyceumban. Fegyelem. Az igazgatónak és az összes tanároknak vállvetett törekvése oda irányult hogy a főgymnázium növendékei között komoly és szigorú fegyelmet tartsanak fönn s azt a jó rend és eredményes működés érdekében az intézet jellemző vonásává tegyék. Örömmel jelentjük, hogy ezt a törekvésünket minden tekintetben kielégítő siker koronázta. Az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése is éber figyelemben és kiváló gondozásban részesült. A róm. kath. tanulók vasár- és ünnepnapokon szent beszédet és misét hallgattak, s a rendre felváltva őrködő tanárokon kívül a példaadás érdekében maga az igazgató is kötelességének tartotta, hogy minden vasár- és ünnepnap jelen legyen az ájtatosságon. Az összes ifjúság az idén is két csoportra osztatott, melyek mindegyike nemcsak a szent beszédet, hanem a misét is külön hallgatta. A kath. ifjúság husvét előtt két csoportban három napi sz. gyakorlatokon vett részt és ez évben is három Ízben járult közösen a szentségekhez. Az egyházi énektanítás eredménye szintoly dicséretesnek mondható mint az előző években. Más vallásu növendékeinket mint az igazgató látogatásai közben személyesen is meggyőződött, saját lelkészeik hivatásszerű buzgó- Sággal részesítették a vallástanitásban. Az illető elöljárók részéről nem emeltetett az igazgatóságnál komolyabb panasz sem szorgalom, sem erkölcsi magaviselet tekintetében. A Ferencz József-intézetben a növendékek kellő felügyelet vannak és magas színvonalon álló nevelést kapnak. Az intézet^ kormányzója jó szellemet önt az ifjúságba. Ö és családja szülői gondoskodással őrködnek a növendékek felett. Az intézet nevelői és a főgymnázium tanári kara elsőrangú erők. A Ferencz József-intézet életéből közöljük a tanárikar irodalmi működését és a fegyelmet. A tanárok irodalmi működése. Dr. Demeczky Mihály. Sur des substitutions échangeables entre elles. Megjelent a franczia tudományos akadémia „Comptes ren- dues“-inek 1895. évi folyamában. Bódogh János. Szerkesztette a Gabels- berger-Markovits-féle gyorsírás érdekében megjelenő „Gyorsírászati Lapok“-at és a „Budapesti Gyorsírót“-!. Dr. Gyulai Ágost. Néhány költemény és műfordítás szépirodalmi folyóiratokban. Késmárky Árpád. Szerkesztette a „Czimbalroozók folyóiratá“-t. Dr. Zombory János. Barcsay Ábrahám élete és költészete. Irodalomtörténeti tanulmány. Budapest, 1892. 8° 73. 1. Nevelés és fegyelem. 1. Valláserkölcsös nevelés. A nevelőintézet különös gondot fordít arra, hogy a növendékek valláserkölcsös szellemben neveltessenek. A növendékek napi imádságaikat vallásfelekezeti csoportokban, nevelők felügyelete alatt, külön helyiségekben végzik. Az intézet római katholikus és görög katholikus növendékei az intézet kápolnájában a főgymnásium tanulóinak egyik csoportjával együtt hallgatják minden vasár- és ünnepnapokon a szent misét, melyen megelőzőleg szent beszéd tartatott. A növendékek az év folyamán háromszor gyóntak és áldoztak; az intézet növendékei elöljáróik kíséretében megjelentek az urnapi körmeneten, a főgymnásium jótevőjének, Pejachevich grófnak, lelkiiidveért tartott ünnepélyes gyászmisén és a húshagyó kedd utáni hamvazáson. A protestánsok, a téli rossz időjárás kivételével, vasárnaponkint a protestáns német nevelő kíséretében a várbeli templomban voltak isteni tiszteleten, a gör. keleti növendékek pedig vasárnaponkint a tabáni görög keleti templomban jelentek meg isteni tiszteletre. 2. F e g y e 1 em. A fegyelem gyakorlásában következetes elvek alapján atyai jósággal, humánus módon járt el az intézet, szem előtt tartva, hogy müveit ifjakkal művelt emberhez illő módon kell bánni. A jóságos eljárás mellett megAugusztus 9 kívánták a katonás rendet, pontosságot minden tekintetben. Ifjaink mindenben megfeleltek a fegyelem követelményeinek ; megmutatták egész magatartásukkal, hogy művelt iljakhoz illően gondolkodnak e's éreznek. A fegyelmezésnek szigorúbb eszközeihez nem kellett nyúlni. A nevelőintézeti viselkedésnek megfelelő magatartást tanúsították a növendékek az iskolábau is, hol csak kisebb gyermekes csínyek és fegyelmi vétségek merültek fel részekről az egész éven át. Konstantinápoly és környéke. Hivatalos értesülések szerint Konstanti- nápolynak szép időben körülbelül 20,000, rossz időben három ezer vendége van. Ebből a látogatottságból, mi budaiak azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy fejlődésünknek, emelkedésünknek alapja a jó közlekedés és a jó rendezés. A Konstantinápoly czimü vállalat élelmes kezekben van s egymásután nyújtja a változatos meglepetéseket. Tanuljanak belőle az üzlet emberek és erejükhöz képest kövessék a követésre méltót. A jó tanúságokat húzzák le belőle. Nem szegődhetünk arra, hogy egy üzletet a többi rovására dicsérjünk, mi csak általános vonásokban beszélünk. A vállalkozás kulcsa minden üzleti képességnek s a közönség felismerése. Egy nagy napilap virágzásának az az elv a kulcsa, hogy neki a közönség parancsol. Az az nem a közönség van a vállalkozóért, de a vállalkozó a közönségért. Egymás felismerésén, egymás megbecsülésén boldogulnak. Konstantinápoly nincsen hasznára a budai üzleteknek. Látványosságai csábítják a közönséget, melyből jut a környéknek is. Már egy számunkban irtunk róla, hogy a sok idegen megfordulása hasznára van a telekvásárlásoknak és letelepüléseknek, sarkalója az építési kedvnek. Lágymányos és Kelenföld jövőjét biztosítja az idegen forgalom. A konstantinápolyi állandó színház alkalmassá teszi ezt a helyet arra, hogy a nyaraló és állandó közönség szaporodjék. A budafoki vasút kiépülése, a Sósfürdő nagyobb berendezése, külön vonatok Kelenföldre az egész környék üzleteit emelni fogják. így értékesedik majd az a kincs, mely a Lágymányos és Kelenföld szép fekvést ben rejlik. Buda és vidékén a vállalkozási kedv mindenfelé erősödni fog csak a hatóság is tegye meg a magáét és könnyítse meg a szép pontokhoz való hozzá férést. A természet Budát és vidékét arra jelölte, hogy az egész világról felkeressék, mint Sváj- ezot és a Salzkammergutot. Az Isten megadta az erre való képességet ne dobja el magától az ember. Egy kis válalkozás, egy kis kitartás és a mi vidékünkön folytonosan idegenekkel találkozunk, különösen, ha az olcsó és jó ellátásra ügyelünk. Minden lakos meg fogja majd érezni, hgy a szép vidék mennyi látogatót vonz a föld minden sarkából. Minden község, minden begy s a lapályok is klimatikus gyógyhelyek. Itt vannak világhírű fürdőink, Egy kis igyekezettel világ fürdőkké lehet azt tenni. összetett kezekkel ne m boldogulunk. Ha elalszunk semmi nem lesz belőlünk. Nem kell messze menni az aranyért. Itt van az, a szép vidékünkön. Nincsen olyan pont, mit alkalmassá ne lehetne tenni a külföldiek látogatására. Kis darab földekből lehet csodás jövedelmeket kihúzni, ha széjjel nézünk és tanulunk. A vállalkozók biztosan nyernek. A kocz- kázat kevés. A ki jól lát, és merészen fog hozzá, az boldogul. Fa ülltetés. Eperjessy István a zugligeti iskola derék vezető tanítója indítványozta a milleniumi faültetéseket. O az a tanító, ki jó kertész és tanítványait is oktatja a kertészetre.
