Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-09 / 32. szám
Budapest 1896. (4.) Itt vau Budán a kertészképző intézet. Vaunak hivatásos és műkedvelő jó kertészeink, itt nyaral Emich Gusztáv az országos kertész egylet elnöke s világhirü botanikus. Ezek a körülmények kedvezők arra, hogy Budán és vidékén a kertészkedés terjedjen. A fő- és székváros számtalan területe nincs befásitva. Az utczák fásítása lassan halad. az udvarokban nem mindenki itlltet fát. Hires gyümölcsösök pusztulnak el s a kültelkeken sok hely van, hol nincs fa. A községek határaiban, hol erdő nincsen nem mindenütt látunk fákat oly számban, mint látni szeretnénk. A fa ülltetés ügye itt Budán és vidékén is, legyen a tanitók ügye. Buzgolkodjanak e mellett, sokkal jobban, mint eddig. Vegyék fel a kertészetet tantárgygyá is, mely a mellett, hogy szivet, lelket nemesit, hasznos. A budai részek kopár hegyeit mielőbb fásitsák be és hozzák helyre az évtizedek mulasztását A fásitott hegyek szebbek, a telkek értékesebbek és az egészségnek is szolgálnak. Rosszul esik a szemnek, ha egy kopár hegyet lát különösen itt Budán és vidékén, hol a szépítésre annyi gondot kellene fordítani. A kormány, főváros és megye jutalmazások utján mozdíthatja elő a faülltetés kedvét és a kertészetet. A közügy nyer vele és egy jövedelmező iparág lendül felfele a mükertészet. A késedelem bűn. Az ifjú nemzedéket szoktassák hozzá, hogy kertészkedjék. Legyenek az iskoláknak kertész telepei, hova a növendékek kirándulnak és megtanulják megkedvelik a kertészetet. A szabadban való mozgás a fővárosi fiukat edzi és a kertészkedésben való szorgalmatoskodás, a munkakedvet éleszti. Egy évtized alatt sok eredményt érhetünk el, ha hozzá látunk. Ezzel az ifjúság a jövőnek tesz szolgálatot, ha fát ülltet és kertészkedik. A földmivelés miniszterétől, ki erélyes munkás ember sokat várhatunk. Csakhogy mielőbb munkához, mert kár egy perczet is elveszteni. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Profeszor ur Kényes. Profeszor ur Kényes elitéli a budai ügyeket. Nem ő találta föl, nem ő tálalta. Érdektelenek. Buda megköszönheti, ha olyan a minő. A törökök kivonulása után még elhagyottabb volt. Itt lakik, de azért csak keresztül utazik Budán. A hogy az iskolai port lerázta, szépen feltűnően kiöltözve szalad a maga más parti kávéházába. Budán nincs neki való társaság. Ö lenézi a budaiakat csak a budai magán órákat nem vagy egyéb jövedelmeket. A pesti kávéházban azután elkezd siral- maskodni, hogy Budán még meghalni sem szeretne. Meg van az átkozva, kit végzete ide csatol. Az unalom öli meg az embereket. Már folyamodott is, hogy eltegyék. A lapokba rövid czikkeket és tudósításokat ír. Ezen a réven kérkedik azután az újságírók asztalánál. Faragja a rossz élezeket Budáról és a budaiakról. Szibériában van az, a kit ide küldenek. Ez egy száműzetés az olombányákba. Nincs ember a kivel szót lehessen váltani. A gavallért adja, kinek semmi dolga nincs. Aem szereti, ha észre veszik, hogy tanár. Ezért öltözik feltűnően. Előkelő származásával is kényeskedik, pedig nagyon jól tudják, hogy igen egyszerű, de becsületes szülőktől született. A pesti bálokról nem maradna el a világért sem, de a budaiakra csak akkor ereszkedik le, ha ide is kivadászhatja a szabad jegyét. , ... .. BUDA és VIDÉKÉ A korzók hőse. A legismertebb nőket kisérgeti és nagyon restelli, ha tanítványai köszöntik a magánzó hírlapíró t. A Buda és Vidéke nagy szálka a szemében. A hol lehet ki is fakad ellene és csak kicsinylő mosolygással beszél róla. A mi budai az előtte mind kicsi. Meg van győződve, hogy kitáuczolja a maga nagy parthieját és akkor leköszön az állásáról, a mi a sorsnak csapása arra, a ki betölti. Nyáron elmenekül innen. Hova azt senki sem tudja, de ősszel mindig a legdivatosabb fürdőkről érkezik. Beszél Svájczról, Olaszországról, tengeri fürdőkről. Profeszor ur Kényes senkit nem tart nagy embernek csak magát. Erre képesítik ellenáll- hatlau szabású kabátai és nadrágai s ellenáll— hatlan nyakkendő kötése. Erről felismerheti őt akárki. o'"Pálmay Ilkához. Megjöttél babérral gazdagon Mit külföldön szereztél nekünk. Művész hazája a nagy világ, De hazánkat legjobban szeretjük. Messze járhatsz másutt is lehetsz Szülőfölded mindig hivogat, S mit messze földön homlokodra fűztél Oltárára rakd babéridat. Isten hozott! Övömmel fogadunk A távolb n is jó honleány. Hired, neved büszkeségünk nekünk A mit hoztál, miénk a borostyán. Művésznő szivünkből köszöntünk. Hallod, hogy zúg a taps vihar? Hallgasd és akkor meg ér zed : Hazájában legnagyobb a magyar. Játszol! Dalolj pajzán jó kedveddel Felelj nekünk e régi énekkel: „Messze jártam másutt is volt jó dolgom De a szivem csak azt mondja jobb otthon.“ Erdélyi Gyula. Budapest-Szent-Endrei vasút. Közbeeső állomások : Lákács-Császárfürdő, Hajógyár, Ó-Buda, filá- torigát, Aquincum, Római-fürdő, Csillaghegy, Békás- Megyer. Budakaláz, Pomász, Szt.-Endre. Budapest-PáliFy-térrb'l indul a vonat. Szt.-Endre és a közbeeső állomásokra: reggel: 5 óra 35 p., 7 óra 40 p.; délelőtt: 10 óra 30 p. ; délután : 12 óra 45 p., 2 óra 45 p., 5 óra 15 p., este : 6 óra 30 p., 8 óra 15 p., 9 óra 30 p., és május 14-töl szeptember 15-ig minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap esti 11 óra 15 petezkor is; ünnepen és vasárnapon indul, délután : 1 óra 15 p., este: 7 óra 20 p , — Azonkívül indul egy vonat naponta junius 1-től augusztus 31-ig délután 4 órakor, de csak az Aquincumi közlekedik. Ez a vonat ünnepen és vasárnap Szt.-Endréig megy. Budapest-Pálffy-térre érkezik a vonat. Szt.-Endréröl és a közbeeső állomásokról naponkint reggel : 5 óra 30 p., 7 óra 21 p., 8 óra 21 p., délelőtt: 11 óra 17 p., délután 1 óra 26 p., 3 óra 41 p., 5 óra 56 p., este : 6 óra 55 p., 8 óra 1 p., 9 óra 16 p., és 10 óra 46 p Az Aquincumtól naponta délután 5 órakor junius 1-től auguszt 31-ig (Ez utóbbi vonat vasárnap és ünnepkor Szt.-Endrétől Budapestig közlekedik.) Vasárnap és ünnepen érkezik a Pálffy-térre Szt.-Endrei felől, este : 7 óra 12 p., és éjjel 11 óra 26 p. A legutolsó vonat indul Szt.-Endréröl hétköznap 9 óra 40 p., vasárnap és ünnepen 10 óra 15 p. Demeter szerencséje czimü regény közlését kezdtük el. A regényt a „Buda és Vidéke“ szerkesztője Erdélyi Gyula irta. Tárgya a magyar életből való. Augusztus 9. Alakjai magyarok. A természet üditő és békéltető erejét dicséri a regény. Fű és fa he- geszti be az ember sebeit, békit ki a világgal és adja vissza munkakedvünket . . . Uj előfizetőinknek megküldjük a regény kezdetét. Különfélék. — Pálmay Ilka. Pálmay Ilka külföldi diadalutjából haza jött. A páratlan európai hirü nagy művésznő ellenálhatlanul kedves játékával tiz estén fogja gyönyörködtetni a közönséget. Ritka művésznő ő, kiben kedély, mesteri felfogás és finomság egyesül. Alakításában a költői vonások domborodnak ki. Meg van benne mind az a képesség a mi a művésznőt nagygyá teszi. Isten hozta őt körünkbe. — A krisztinavárosi bncsn. Ma van a Krisztinavárosi búcsú. A legélénkebb budai búcsúk egyike, a mikor sokan jönnek el a Krisztinavárosba. A népes búcsúból jut minden üzletnek, s a látogatók szép emlékekkel távoznak a szép városrészből. A krisztinavárosibucsu napján, augusztus 9-én, vasárnapon a krisztinavárosi plébánia templomban a következő sorrendben tartják meg az istenitiszteleteket: Reggel 6 órakor kis mise orgonával. Reggel 8 órakor kis mise orgonával, 1/29 órakor szt. beszéd; mondja ft. Kaiser Nándor szt. Ferenczrendi atya. 9 órakor kis mise. 1/210-kor ünnepi szt. beszéd ; mondja ft. Z u b r i c z k y Aladár, fő- gimnáziumi tanár. Prédikáczió után kedvező idő esetén ünnepi körmenet s végül nagy ünnepi zenés mise lesz. Mindkettőt ft. Rosta- házy Kálmán, krisztinavárosi plébános tartja. Rossz időben a templomon kívüli körmenet elmarad. Délután 4 órakor ünnepélyes vecser- nye lesz. A nevezett napon a következő zenemüvek kertinek előadásra: Délelőtt: Hoppe Rezső, Tantum ergo (E-dur). Pembauer József, ünnepi mise (C-dur). Seitz György, Ave maris stella, sopran magándal karkiséret- tel, énekli Weisz Irma urhölgy. Offertorium; tenor magán, énekli Witkovszky Antal. Délután: Hoppe R. Tantum ergo (Es- dur). Peterson J. G. Ünnepi vecsernye. Keller I. M. Ave maris stella. D e r 1 i k József, Salve regina, sopran magán, énekli Klapper Irma urhölgy. Az összes előadandó müveket betanította s vezényli Hoppe Rezső, a krisztinavárosi templom karnagya. — Halálozás. Bellaágh Alajos nyugalmazott lovassági tisztet temették el. A megboldogult Bellaágh Imre Pestvármegye tisztelt főügyészének volt a testvére. Az előtt Szt.-End- rén lakott s mint igazi nemes ember hazafias és polgári kötelességeit betöltötte s messze földön ismerték vendégszeretetéről. Nyugodjék békében. — Tudnivalók a turista kongresszusra. Minden a kongresszusra vonatkozó bejelentés, tudakozódás stb. az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület elnökségéhez Kolozsvárt, vagy az Országos Turista Kongresszus végrehajtó bizottságának hivatalos helyiségébe (Budapest, IV., Rózsatér 5 sz. II. emelet) intézendő A kongresszusi tegsági dij 1 frt 50 kr, a mely összeg vagy az E. K. E.-nek Kolozsvárra, vagy Moussong Géza urnák, az Országos Turista Kongresszus végrehajtó bizottsága pénztárosának czimére Budapest, IV. Rózsatér 5. sz. alá küldendő. A kongresszus tagjai tagsági igazolványt kapnak. A kongresszus tagjai augusztus hó 18-áu kedden, esti 8 órakor, később meghatározandó helyen, ismerkedő estélyen találkoznak. Az Országos Turista Kongresszusban résztvevők tiszteletére, a Magyar Turista-egyesület Budapesti Osztálya, a budapesti hegyvidék legszebb kilátást nyújtó pontjára a Pilishegységben fel Dobogókőre, augusztus hó 21-én kirándulást rendez. Indulás: a M. Á V. nyugati pályaudvarából reggel 5 óra 40 perczkor induló vonatával Dömös-átkelés megállóhelyre. Átkelés Dömösre. Útirány : Körtvélyesi puszta, Mexikó (ebéd. részvételi jegy 2 frt, mely összeg a jelentkezés alkalmával lefizetendő), Miklós-kut
