Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-14 / 24. szám
Budapest, 1896. V. évfolyam 24. sz. Vasárnap, Szent-Iván liaya (junins) 11. HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : DSZESDEJX-'S'X O-'ST'CrXj-^.. KIÄD0-HIV ÄTÄI,, Megjelenik minden vasárnap. s2;í;:rkí;s2;t ősíg, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-ntoa 12 a. Stöke-hái. Előfizetési árak; Egész évre 12 korosa, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. I. kér., Alkotáa-ntoza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A kertész-képző intézet. (X A vinczellér iskola átalakult kertészképző intézetté, az átalakulás kiterjesztette az intézet határait. A tanulókat kertészekké képezik ugyan, de a szőllő- müvelésben is alapos oktatást nyernek. Molnár István és tanártársai közöttük Angyal Dezső nem csak az elmélet emberei, de a gyakorlaté is. A tanulóknak jól megmagyarázzák a tárgyakat és jól képezik ki őket. A kik ebből az iskolából kerülnek ki, azokat önálló felfogás és jó Ízlés jellemzik. A kertész költő is, ki eszmék nélkül nem boldogul. A kertész aestbetikus, ki a természet költészetét idomítja. A kertész művész, ki csoportosítani ha nem tud, nem ér semmit. Maga a gyümölcs kertészet is költői hangulatot kelt és ápol. A fák művelése és ültetése erősitik az ember jellemét, és jóvá, nemessé teszik. A Buda és Vidéke rámutatott a fa ültetés a kertészet nemzetgazdasági fontosságára. Ajánlotta azt, hogy úgy tÁA, Budán, mint a vidéken a pénzcsinálásnak erre a hatalmas útjára minél többen lépjenek. A Buda és Vidéke volt az első lap, mely az ezredév ünneplésére fa ültetést ajánlott. Irt arról is, hogy a fák és növények szeretete a nevelést meg- könynyiti. A kertészet felvirulása itt Budán és a vidéken az elöljáróságoktól, hatóságoktól függ. Reméljük, hogy a kiállításon meglátva a kertész-képző iskola kiállítását meg fogják tudni, hogy az itt közvetlen közelben van, s a budai és a vidéki fiukat taníttatják az okszerű kertészetre. Ha minden kerületnek és járásnak volna kertésze úgy másként állna a dolog. A községek legalább egy két hónapra küldhetnének egy-egy ügyes embert ide tanulni. Nem kell mindent az államtól várni, lehet a társadalmi nton is sokat elérni. Papok, tanítók elöljárók buzdítsák erre népet. Ha igy történnék, úgy felvirágoznék a szőllőmüvelés és kertészet. De lássuk most már magát a kertész-képző intézet kiállítását, mely az állandó kertészeti kiállítás csarnokának közepét foglalja el. Mindjárt szemünkbe ötlik az, hogy mennyi minden van itt. Milyen sokféle tárgy, hány megvalósított ötlet. Az intézet még csak két éve, hogy igazán kertész-képző intézet és e rövid idő alatt bámulatos sikereket ért el. A kiállításban a sokat kiállító intézet versenyen kivül vesz részt. Itt mind olyan tárgyat látunk, melyeket a derék iskola termelt. Érdekesek és tanuságosak a szőllő- és gyümölcsművelési minták az intézetnek gellérthegyi gyakorló telepéről. Ezeket az intézet növendékei készítették szabatosan és kiváló hűséggel s úgy a kertész, mint a szőllőmüvelésre nézve nagyon tanuságos. Tanulhatunk a szőllő és gyümölcsfa oltási táblázatokról, melyek eredetiséggel vannak egybe állítva. A gyümölcs és zöldség feldolgozási módokat gyümölcsmosó, hámozó, zúzó és sajtoló készülékek mintái képviselik. Látunk ezen kivül aszalt gyümölcsöt, főzeléket, zöldséget, *— egész gyűjteményben, — úgyszintén különféle borokat, gyümölcs-borokat, cognacot, gyümölcs-pálinkát, bor- és gyümölcs eczete- ket, gyümölcs sajtokat és gyümölcs kocsonyákat, Ezt a háziasszonyoknak is figyelmébe ajánljuk, mert ebből megtanulhatják hányféleképen lehet értékesíteni a gyümölcsöt és sok sürü garast találnak meg a helyett, hogy az Isten áldását könynyelmüen elpazarolják. Tovább menve jön a növények kórháza. A ki egészséges növényt, fát és gyümölcsöt akar termelni, annak ismerni kell a növények betegségeit is. A kertész-képző intézet kiállította a növény betegségek gyűjteményét is. Elbámulva állunk meg a nagy és teljes dió, mandula és mogyoró gyűjtemény előtt. Csak itt tudjuk azután meg, hogy ezek a fajok még egy kis udvarban is kellően művelve jól jövedelmeznek. A hazai gyümölcsfajták színezett utánzata mutatja csak, hogy a mi jó magyar földünk milyen háladatos. A kertész művészet haladását mutatják a rajzok, kert tervek, czement vázák, kerti ipar készítmények, és az intézet gyakorló tereiről felvett műkedvelő fényképek. A ki jól megnézi ezt a kiállítást az meggyőződik, hogy Molnár István milyen fontos szolgálatokat tesz a hazai kertészetnek és gyümölcs tenyésztésnek. A ki figyelmesen nézi az okul belőle és a hol lehet terjeszti a kertészetet és gyümölcs tenyésztést, melyre több súlyt kell fektetni a födmivelési politikának is. A magyar kir. államnyomda. Itt van a mi oldalunkon. Itt van a Nán- dor-téren, a Nándor-kaszárnya tőszomszédságában az az intézet, a mely hirdetője első sorban a mi magas fejlődésünknek, és hirdetője a magyar nyomdászat felvirágozásának. Szerencse az ránk, hogy el nem vitték a budai részről és el nem vitték az I. kerületi várból ezt a nagyszabású állami intézetet, a mely 500 embernek ád kenyeret. Szerencse ránk, hogy az intézet élén pécs- ujfalusi Péchy Imre miniszteri tanácsos áll, ki Z á r d a y József igazgató-helyettessel, és a hozzá beosztott tisztviselőkkel mindent elkövet arra nézve, hogy európai szinvonalra fokozza az intézetet. Ha a nagy világ birodalmai között kicsi helyet foglalunk is el, de meg van karunk edzettsége és lelkünk erőssége mellett a művelődéshez való rajongó szeretetünk, és meg van képességünk arra is, hogy az ipar és művészet terén is versenyezhessünk minden nemzetekkel szemben. Büszkeségünk nekünk, budaiaknak a m. kir. államnyomda, mert megtudja csinálni mindazt, a mivel az európai államok leghatalmasabb metropolisai büszkélkednek. Ez az államnyomda nem szorul senkire, felküzdve, emelkedve folyton, odaállította a világpiaczra termékeit és versenyképes lett a, földgömbön. Péchy Imre igazgató évek hosszú során tisztán az államnyomda fokozatos emelkedésére fektette a fősulyt. Nagy tudása, a térképészeti osztálytól kezdve, a melynek egyik lelke, az összes osztályokon keresztül végig vonul; a typografiát épen úgy érti, mint a gyorssajtónak és egyebeknek működését. Hivatalának él, hogy mennél nagyobb dicsőséget szerezzen annak az intézetnek, a melyet manap — berendezését tekintve — első helyre állított. A m. kir. államnyomda ott van a kiállításon, bámulatot keltve azzal a mit kiállított. 0 felsége a király ott volt abban a pavil- lonban és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az államnyomdáról. A napi sajtó hallgatott. Felhangzott a dicséret minden vonalon s az egyes kiállítókról csak a m. kir. államnyomdáról felejtkeztek meg és csak a Fáik Miksa által szerkesztett „Pester Lloyd“ szentelt rá öt sort. „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.
