Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-14 / 24. szám
Budapest 1896. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 14. A szakértők, ám nézzék meg azokat a dolgokat, a miket a m. kir. államnyomda kiállított, és megvagyunk győződve, hogy elfogulatlan Ítéletük a dicséretnek legmagasabb fokán említik majd a kiállított egyes tárgyaknak pompás kivitelét. Hogy miként fejlődött, miként erősbödött fokról-fokra a m. kir. államnyomda, arra nézve „Az ipar és művészet“ czimü folyóirat erre vonatkozó czikkét közöljük, a mely élénk világot vet az egész intézetre, és olyan forrásból merítette adatait, a melyhez kétség nem férhet. A m. kir. államnyomda keletkezett a bécsi udvari és állami nyomdának 1854-ben Temesvárod felállított fiókintézetéből. Ez a nyomda csupán közönséges nyomtatványok készítésére, négy typogr. gyorssajtóval, két kézisajtóval és negyven bécsi mázsa betűkészlettel felszerelt fióknyomda a magyar ministerium által előbbi minőségében beszünt, önálló intézetként 1868-ban Budára tették át. Két évvel utóbb, 1870-ben egyesítették a pénz- ügyministerium segédhivatalaként felállított „Kataszteri kőnyomda-intézet és központi Térképtárral és megbővitették a hitelosztálylyal.“ Az intézet hivatása: gyorsan, megbízhatóan és a közzétételig titoktartás mellett szolgáltatni az állami igazgatásra szükséges minden nyomtatványokat a kir. hatóságok és hivatalok számára; a kataszteri felvételek sokasitá- sát eszközölni állami és magán czélokra; a rendelkezésre adott országos felmérési adatokból különleges és közérdekű térképeket szerkeszteni ; végre elkészíteni az állam által szükségelt összes érték- és hitelpapírokat, bélyegjegyeket és postai értékczikkeket. Ezeken kívül a m. kir. államnyomda köteles a gyanúsokként megleletezett bélyeg- és posta-jegyeket, hatóságok és hivatalok megkeresésére, műszaki vizsgálat alá venni, és ezeknek műszaki ügyekben véleményt adni Tekintettel hivatásának e külön feladataira a m. kir. államnyomda három műszaki főosztályra tagozódik u. m.: 1. A könyvnyomdászatira, mely a betű és tömöntődei, a betüszedési, a könyvnyomdái és a kiadói alosztályokat, a dinamó és gőzgépházat, valamint a könyvkötő-, a lakatos és az asztalos műhelyeket foglalja magában ; 2. A térképészeti főosztályra, mely magában foglalja a térképmásoló, a rajzoló és műmetsző alosztályokat, a kőnyomdát és a térképtárt ; és 3. A hitelosztályra, a gaivanoplas- tikai, a photo-mechanikai, a réznyomdai, a fénynyomdai és az enyvezdei alosztályokkal. Munkaköre általában a nyomdászat minden ágára terjed ki és az intézet be van rendezve a sokszorosítási módszerek minden nemére. Elkészíti a kiadványokhoz kivántató díszítmények tervrajzait, térképeket szerkeszt, fényképi felvételeket eszközöl és a nyomáshoz szükséges metszeteket és nyomó lemezeket külső segítség nélkül házilag állítja elő. Árudát, nem tart, hanem a saját kiadásában időközönként megjelenő közérdekű müveket bizományos által bozza forgalomba. Egyébként a magániparral versenyre nem lép, hanem leg- fölebb kívánatra bizonyos szükebb keretben magánnyomdák kiadványaihoz olyan mümellék- leteket jutányos áron készít, melyek előállítására ezek berendezve nincsenek. Több rendbeli feladatai között az állami hitelpapírok és értékjegyek előállítása képezi hivatásának legfontosabb részét. Az erre megkivántató műveleteket az államnyomdában, egy e czélra berendezett külön osztálynak teljes biztonságot nyújtó műhelyeiben, minden visszaélést és sikkasztást megakadályozó eljárási szabályok szerint eszközük. Minden ily gyártási műveletet a pénzügymi- niszt_rium kebeléből kirendelt ellenőrző bizottság felügyelete alatt, a működő személyzet egyetemleges felelőssége mellett és az előirt szabályok szigorú betartásával hajtják végre. Munka alatt a bejáratokat felesketett ajtón- állók őrzik, s munkaszünet közben biztonsági őrök folyton szemmel tartják az épület belsejét, külső betörések ellen pedig katonai őrszem van állítva az intézet elé. Jelenleg van az intézetnek 1.610 métermázsa betű-, 81.195 darab anyagminta s nyomólemez és 1.983 darab litográfiái kőlemez készlete, 21 drb typografiai, 1 darab litográfiái és 7 drb réznyomó gyorssajtója, 18 darab könyv, kő, réz- s fény kézisajtója és 109 drb másféle munkagépe. Könyvtárában a szakmunkák, mintalapok és térképek száma 11.195 darabra megy. Az államnyomda kiadásában jelenik meg: „Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben“ magyar kiadása, és annak diszitményei számára egy külön xilografikus osztályt rendeztek be, — Morelli tanár vezetése alatt. Az ezredéves kiállítás alkalmából a nyomda egész teljességében mutatta be mindazt, a mire mint müintézet képes. Tessék csak megnézni Mednyánszky Lászlónak „Mindszentek napja“ ; Vágónak „ Húshagyó kedd“ ; Margittaynak az „Utolsó próba“ és Than Mórnak „Az utolsó Árpád ivadék“ czimü festményeik után, a kü- lömbözö módszerek szerint sokszorosított 16 szokatlan nagyságú műlapot; és akkor bizonyára az elismerésnek koszorúját teszi annak az intézetnek kiállítására, a mely ezeket ily pompás kivitelben keresztül tudta vinni. A m. kir. államnyomda bemutat ezenkívül aczélmetszeteket, rézkarczokat, valamint fényképi felvételeket nagyítva és kicsinyítve, nyomólemezeket, réz és horganyedzéseket. Ott van a térképészeti munkákból a magyar szent korona országainak földmivelési térképe és Balaton medrének és környékének domborművé, ami Péchy Imre igazgatónak egyik legszebb alkotása. Végül ott vannak a typografiai munkák : „Az Osztrák -Magyar Monarchia Írásban és képben“ czimü mü díszmunkának eddig megjelent 13 kötete ; a „Feszty-féle honfoglalás“ fametszetének 5 méter hosszú lenyomata; Zichy Mihály két allegorikus rajzának az aradi emlékszobor bizottsága által kiadott nagy fametszetü lapjai és az Emke díszoklevelének Munkácsy Mihály rajza után készült fametszete iris-nyomásbau. Sok gond és fáradságba került mindezt előállítani, de mindezeken győzedelmeskedett az intézet élén álló Péchy Imre miniszteri tanácsos és igazgató, a ki szakavatottságával megmutatta, minő fokra emelkedhet a magyar nyomdász-ipar, ha tehetséggel, Ízléssel és a legújabb vívmányok felhasználásával előre tör, utat jelez és munkájával dicsőséget arat. A m. kir. államnyomda a budai részen van, büszkeségünk nekünk, békesség és áldás legyen működésén. A bástya-ünnep, A bástya-ünnep szép emlékeiről már bemutattunk egy képet. Most ismét folytatjuk a leírást, mert szeretnénk, hogy a nagyszerű ünnep képét minél hivebben örökíthessük meg. GrrófW enkheim F rigyesné gyermek színházában változatos előadások folytak. A Mayer-féle árvaház növendékei nyitották meg Somlyay József igazgató személyes vezényletével. A Hymnust énekelték el szabatosan. Ezután több gyermek szavalt és énekelt. Bencze szomorú históriáját, egy állatkínzó gyermek balesete táblára ragasztott hét képpel Büttel Erzsi majd Erdélyi Irma és ismét Büttel Erzsi szavalták el. Tompó Irén szavalt Ováry nővérek szavaltak és énekeltek. Bűvész mutatványok, hohóczók, tánczosok működtek közre majd az árvák változatos éneke és szavalása után ködfátyolképek következtek. Az árvák magaviseleté, fellépése azt bizonyította, hogy Somlyay József az ország egyik első tanítója az ország egyik első nevelője is. Gróf Wen k- heim Frigyesné az árvák részére 10 forintot adott, a mit majálisukon fognak felhasználni. * A csárda jelenetek is érdekesek voltak úgy az Hona, mint a Mariska csárdában. Tudósítónk a Mariska csárdában fordult meg többször és végül is ott telepedett le. Nem csoda ha nem úgy számolt be a mint kellene. Kinálgatták és végre is elfeledkezett hivatásáról. A midőn a hiányos tudósításért bocsánatot kér, felszólítja a hölgyeket és urakat, hogy ha értesül mindenkinek a nevét — a kié kimaradt, hozza — és minden apróságot, mulatságos jelenetet közöl a mi csak történt. A többi lapok tudósitói az Uona-csárdában, Osteriában, tiróli sátorban és a pezsgős sátorokban fenekeitek meg, ezért hiányos az ő tudósításuk is. * A gyorssajtó egy kőnyomatu képes lapot állított ki. Itt Tábory Dezsőné kedves modorával volt a vezető, és igyekezett, hogy a lapnak kelete legyen. * A tiroliak elfogták a kis Kerékgyártót a ki ott pompásan hegedült és igy, az ügyes cziterásokkal együtt egész egy kis hangverseny kerekedett ki. * Záborszky János polgártársunk sonkát küldött felvágva, G a m a u f Károly páczolt nyelveket, Jankovics József felvágott sonkát. Ezekből ugyan tudósítónk evett, de elfelejtette feljegyezni. Hogy minden küldött hideg étel jó volt, a budai ipar diadalát mutatja. Legjobb bizonyítvány mellettük az, hogy minden elkelt. * G a r b a Gyuláné virág elárusitása sikerült. Dicséretet érdemelnek. Megjegyezzük, hogy a szép virágok Cullman Rezsőnétől kerültek ki, és ő díszítette Ízléssel Garba Gyuláné sátorát. Taber man Gusztávné sátorából is sok virág kelt el. * A rendezőségnek délben a bástyán terítettek. Gróf Hunyady Lászlóné vendégelte meg őket, kik az igazán jó ételeket fogyasztva, köszönettel koczintottak poharat a kegyelmes asszony egészségére. László íoherczeg mint kertész.*) A korán elhunyt László főherczeg a kertészkedést különösen szerette. A növények világában nemcsak korát meghaladó ismeretekkel, de valóban sok felnőttet is megszégyenítő jártassággal birt. A kastély parkjában neki is, épen úgy, mint többi testvérének, kis kertje volt, apró gloriettetel. Itt munkálkodott, a mikor csak szerét ejthette. Kis kertje telve volt mindenféle — kirándulásairól hazahozott — dugványokkal. Különös öröme telt az egyes növények nemesítésében. Oltványait most kegyelettel őrzik. Maradandó tanujelei rendkivüliségeket kereső gondolkodásának a sajátságosán összecsa- vart fák. Két, három fiatal ágat csavart össze, összekötötte és nem volt nagyobb öröme mint ha megizmosodott a bizarr alakba kényszeri- tett fa. A kedvelt játékhelyen, a hol most kis czementkeresztet emeltek gyászoló testvérkéi, s a hol a miniature patak csinált medrében egy kőtáblára ezt irta a szülői, testvéri szívfájdalom : LÁSZLÓ 1895. szeptember 6. itt van egy emberderék vastagságú hatalmas fává nőtt jávor, a melyet még hat éves korában csavart össze két kis ágból. Van lant alakúra csavart fája is. Kirándulásairól soha haza nem tért a nélkül, hogy valami ritka, különös falevelet, növényfélét ne hozott volna, s ezeket igazi gyermekes örömmel helyezte el kertjében vagy gyűjteményében. Játszóhelyük egyik mohos fatörzse mellől egy bivalyszarv alakulag hajlott redves, nehéz ágat emelt föl a kalauzoló főkertész. Ki tudja milyen messziről hozta azt magával már a legutóbbi időben a fiatal királyi herczeg. *) Dr. Baján Mihály könyvéből.
