Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-24 / 21. szám
Budapest, 1896. (2.) BUDA és VIDÉKÉ. Május 24. A m. kir. orsz. meteorologiai intézet az ezredéves kiállításon. Budán van ez a nagy apparátussal felszerelt intézet, a melynek az élén kitűnő tudósunk Konkoly Thege Miklós áll. Az ő nagy tudása nemcsak Magyarországot de a művelt Európát is bejárta, s fényt vetett ránk, kit magunkénak büszkeséggel emlitünk. Az intézet az ezredéves kiállításon is részt vesz, s külön pavilonjában kiállította műszereit és eszközeit, és hogy könnyebb áttekintést nyújthasson magyarázattal ellátott külön katalógusát is kiadta, a mit Konkoly Miklós kir. igazgató, Róna Zsigmond adjunktus és ifj. Tolnay Lajos kalkulátor szerkesztettek. A bevezetést maga az igazgató irta, s ebben elmondja, hogy a m. kir. országos meteorologiai intézet 6 különböző csoportra oszlik. 1. Műszerek és eszközök, melyek az intézet műhelyében készültek. 2. Műszerek és eszközök, melyek az intézetnél és hálózatában használtatnak, tekintet nélkül arra, hogy azokat ki készítette. 8. Műszerek, melyek az ó-gyallai csillagda műhelyében készültek. 4. Térképek, nyomtatványok, kiadványok, évkönyvek, önálló munkák, tervrajzok stb. melyek az intézetben és az ó-gyallai csillagdában készültek. 5. Optikai és mathematikai régiségek melyeket a pavilion számára Hopp Ferencz ur (a Calderoni és Társa czég tulajdonosa) volt szives gazdag és tartalomdus gyűjteményéből átengedni. 6. Idegen tudósok kiállítása. A nagy tudományi! lelkes igazgató ezután végig megy a csoportokon, s valamenv- nyire meg adja a kellő felvilágosításokat. És itt átadjuk a szót az igazgatónak, a ki ekképpen nyilatkozik : „Az első csoportnál azt akartuk bizonyítani, hogy finom műszereket saját magunk is elő tudunk állítani, kellő jó akarattal s némi mechanikai ismeret mellett az intézet falain belől, s nem szükséges azokat külföldről meghozatni, szükséges azonban, hogy az intézet az a tagja, aki a mechanikai dolgokkal behatóan foglalkozik, évenként kisebb-nagyobb külföldi utat tehessen s az újításokat ott láthassa és utánozhassa. Ez az utolsó években a földművelési miniszterek bőkezűsége folytán meg is történt, s annak is lehet köszönni, hogy a házilag előállított műszerek nem épen a legutolsó helyen fognak állani. A második csoportban bemutatandó eszközök részben újak, melyeket az intézet fő- szállitója, a Calderoni és társa czég (Hopp Ferencz ur) bocsátott rendelkezésünkre, nehogy a meglevő műszereket a szolgálatból kelljen kivonni, miért is a nevezett czégnek köszöne- tünk kifejezésével tartozunk szives előzékenységéért. A harmadik csoport az ó-gyallai csillagda műhelyében előállított műszereket foglalja magában. Az ó-gyallai csillagda (Konkoly Miklós magántulajdona) műhelye 1869-től 1890-ig állott fenn, a midőn tulajdonosa saját használatára (esetleg barátai számára) állított elő műszereket, mindig a legmodernebb alakban, mert évenként külföldi utakat csinált s ott mindenhol kiböngészte a legjobbat és leg- haszuosabbat s szerény mechanikai műhelyében egy mechanikus segítségével azokat megcsinálta. A negyedik csoport nyomtatványokat tüntet fel, melyek az iutézetben s annak hálózatában használtatnak, az intézet évkönyveit I—XXIII-ik kötetig, továbbá az ó-gyallai csillagda évkönyveit I—X-ik kötetig, az ó-gyallai Meteorologiai központi Observatorium havi kimutatásait, a Budapesti megfigyelő állomás havi kimutatásait, dr. Schenzl Guidó és Kurländer Ignácz önálló munkáit, Konkoly Miklós önálló munkáit és akadémiai kiadványait, térképeket, grafikai és numerikus táblázatokat, konstrukczio rajzokat Konkoly Miklóstól, melyek szerint a műszerek készítve lettek, Jupiter, Mars és Napfoltok rajzait, melyeket Konkoly Miklós és assistensei az ó-gyalai nagy távcsöveken készitetettek. Az ötödik csoport rendkívül érdekes optikai és mechanikai régiségeket tüntet fel 1720 és 1860 között; A hatodik csoportban idegen tudósok állítják ki műszereiket, s ebben a csoportban 3 kiállítónk van. Minden csoportnak külön táblácskája van, s ha a szemlélő a katalógus szerint egy tárgyat akar felkeresni, csak az illető csoport fejezetén nézze meg a színes táblácskát és e szerint könnyen meg fogja találni a keresett tárgyat.“ Konkoly Thege Miklós a legnagyobb szeretettel csügg a tudománynak e megmérhetetlen mindenségén, s van hozzá erős akarata, hogy népszerűvé tegye azt azok előtt is, kik a kiszámítás és az abból levont következtetés előtt meghajolni még ma nap nem igen hajlandók. A kiállított tárgyak a legérdekesebb látni valót képezik, és fokozzák az ember tudás vágyát, s felkeltik a müveit ember érdeklődését. És végül a legnagyobb érdem Konkoly Thege Miklósé ki megmutatta a külföld előtt is, hogy a tudomány mezején mennyire előhaladt nemzetünk. Köszönet és elismeréssel adózunk ezért a tudós igazgatónak. A Budavári elemi iskola története. „A Budapest székesfővárosi I. kér. budavári közs. elemi népiskola vázlatos története 1832—1896-ig“ czim alatt igen érdemes munka hagyta el a sajtot. A jeles munka Írója Farkas József, a budavári iskola vezető-tanitója. Munkája 3 főrészre oszlik : a) a budavári elemi főiskola a kegyes tanító rendiek alatt, b) a budavári nemzeti iskola, c) a jelenleg fennálló iskola. Budapestnek kétség kívül legrégibb iskolája a budavári. Hogy melyik évben alapították, azt a legszorgosabb kutatás mellett sem lehetett kifürkészni, — annyi azonban tény, hogy a törökök kiűzése után a 1 7. század végén a jezsuiták vezetése alatt fennállott egy nehány osztály. Később a kegyesrendieké lett az iskola, de az iskola történetét csak 1832-től lehetett megírni, attól az időtől, mikor a kegyes tanitórendiek a budavári főelemi iskola vezetését a várossal kötött szerződés alapján átvette. Ekkor igazgató volt Seemannn Li- pót, ki még ugyanabban az évben meghall, utóda Spány ik Ghyzér lett, 1840-től az igazgató Gruber György. 1844. február 2-án d. u. énekelte az ifjúság először magyarul a litániát anélkül, hogy a német ének megszüntetése ellen bárkinek is kifogása lett volna. 1846-ban Nagy Péter, 1848-ban pedig V ashegyi Alajos. A munkának kiválóan érdekes része az. mely az 1848—49-iki iskolai év még meglevő jegyzőkönyveit ismerteti. így pl. az 1848 október 24-én tarlott ülés jegyzőkönyvének egyik pontja igy szól: „ . . . a) az időnek harczias viszályai miatt több tanuló a meghatározott időben meg nem jelenhetvén és naponta bejelentetvén magát a felső elemi osztályokba, határoztatott, hogy, a kiképzettség hiánya miatt nem alkalmatos tanulók jegyeztessenek és ha azok gyengéknek találtatnak, az alsóbb osztályokba fognak visszahelyeztetni. Egy más pont: „ . . . a harczias viszályok miatt a tanitási előadások okt. 25-től nov. 6-áig csak délelőtt tartassanak“ A 48. febr. 14-ikí ülés jegyzőkönyve szerint „jan. 27-én császári katonák beszállásolása xuiatt félbenszakasz+atott, .... határoztatott, hogy az üres teremben egyik osztály reggel, másik osztály délután tanítson, egy osztály csekély számú tanulóit az osztálytanár tulajdon szobájában tanítsa“. 1849-ben ismét N a g y Péter lett az igaz' gató. Az 1850 — 51. tanév elején a szokásos hirdetést még magyar nyelven függesztette ki, de csakhamar megjött a rendelet, hogy a tanitási nyelv a német legyen. Az 1860-iki októberi diploma eredménye volt, hogy a magyar nyelv lett ismét a tanítás nyelve. Az 1868. népiskolai törvény a város iskoláit közösöknek nyilvánította s Buda város hatósága 1869. szept. 9-én kelt határozatában köszönetét mondott a kegyesrendieknek s igy folytatja: „a várbeli elemi iskolákban úgy az oktatás, mint a nevelés terén szent hivatásának megfelelöleg mindenkor tanúsított buzgóságá- ért és hazafias működéséért a fennálló szerződést továbbra is érvénybeu feltartani óhajtjuk“. A város a kegyesrendiektől 1880-ban vette át egé-zen az iskolát s az iskola élére Mayer Ferenczet tette, mint vezető-tanitót. A budavári nemzeti leányiskolát a múlt század végén alapították. Az első főtanitó Seidwarth N. János volt. Ez időben a ta- niló 3 részre osztotta a tanulókat, u. m. nemesekre, polgáriakra és parasztokra. 1858-ban az öreg Seidwarth nyugdíjba vonult s utóda Stauffer Adolf lett. 1861. évtől kezdve a magyar nye’v tanítására heti 8 órát fordítottak, holott azelőtt csak 2-öt. Az első iskolaszék 1869 ben alakult, melynek elnöke Jekelfa- lusy Lajos volt s már akkor helyet foglalt az iskolaszékben a mostani elnök dr. Gombár Tivadar is. Stauffer Adolf 1886-ban meghalt. A sírnál Somlyay József búcsúztatta el remek beszéddel. Stauffer halála után a fiú- és leányiskolát egyesítették, s vezetője lett az egyesitett iskolának továbbra is Mayer Ferencz, ki 1893- ban elhunyt, utóda Farkas József lett. Az iskola tantestülete Farkas József (vezető-t.) most a következő: Vaskó Bertalan, Petziua Ödön, Michalecz József, Appl Lajosné, Farkas Józsefné, Cjonka Józsa, Krümmer Anna, Nagy Sándor (segédtanító) és a hitoktatók. A könyv végén van az érdemkönyv, melybe az 1854. évtől írták be a kitűnő és jeles tanulókat. Függelékül a „Budapesti (budai) Tanitóegvlet“ története van főbb vonásaiban ismertetve és a terjedelmes könyvtár jegyzéke. A jeles munka baáui Gombár Tivadarnak, az iskolaszék elnökének van ajánlva, ki valóban meg is érdemelte ezt a szerény kifejezését annak a nagy tiszteletnek, melylyel a tanítók viseltetnek irányában, szűk körben, a várbeli iskolaszék kebelében épen úgy, mint általában mindenütt a főváros iskolaügye előbbrevitelé- nek lelkes harezosa, a tanítók igaz barátja volt. A mü oly becses, hogy bárki is élvezettel lapozgathatja. Farkas József ismert, tehetséges irói tolla élvezetessé teszi a száraz történeti adatokat is Valóban érdemes kultúrtörténeti munkát nyújt a jeles író. A 248 lapra terjedő muukát 1 korona beküldése után Farkas József (I. Várbeli iskola) bárkinek megküldi. Melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. H M. Ünnep a Mayer-árvaházban. Hazánk ezeréves fennállásának emlékezetét f. hó 17-én ünnepelte meg a székesfővárosi Mayer Ferencz-fiuárvaház. A növendékek, számra nézve 72-en, d. e. 9 órakor tanítóik vezetése me1 lett a krisztinavárosi templomban Istentiszteleten jelentek meg. Az ünnep d. e. 10 órakor vette kezdetét az árvaház tágas nappali termében, melyet ezúttal a király arczképével, magyar czimerekkel, nemzeti szinü zászlókkal, tölgyfa-galyakkal és virágokkal ízlésesen díszítettek fel. — Szép számú közönség vett részt az ünnepen, melyen a hatóság részéről K érts eh er István, árvaházi m. elnök, az iskolaszék részéről pedig Kállay Bertalan voltak jelen. — Az árvák és tanítóik mellükre nemzeti szinü csokorral átkötött gyöngyvirágot tűztek, melybe^ fehér carton-papiv volt illesztve e felírással: Éljen a Haza! Az ünnep a Hymnus eléneklésével vette kezdetét. A három hangra betanított szép éneket a közönség állva hallgatta meg. Erre Somlyay József, árvahási igazgató, mondta el következő ünnepi beszédét: „Igen tisztelt Ünneplő közönség ! — Ünnepet ül Magyarország népe. Örömnapjait azon nagy és világra-szóló eseménynek, hogy immár ezer év óta ... „Él nemzet e hazán.“ — Ezer év az idők megmérhetetlenségébeu csekélynek tűnik fel, de számottevő és nagyjelentőségű az a nemzetek életében. — Ezer év alatt népek pusztultak el, hatalmak omlottak össze. De a magyar nemzetet nem tudta elpusztítani az élet öldöklő vihara. Pedig mily sok csapást, mily sok szenvedést kellett kiállania ezer óv
