Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

Budapest, 1896. Y. éyfolyam 19. sz. Vasárnap, Pünkösd hava (május) 10. BV1A ÉS ¥IDÉKE HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ZEEBIDÉILrErX Gh'S'TTX-^.. KIAI>6-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotá»-utc«* 12 *. Sitfke-kái. Megjelenik Minden VMárnap. árak: Egész évre 12 korom*, fél évre Ä koron*, évnegyedre 3 korom*. szíihkísztösíg, I. kor., Alkotás-utca* 12/a. Ssöke-hás. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Margit-rakpart. A székes-főváros törvényhatósága minden igyekezetét odaforditotta, hogy a székes fővárost az ezredéves kiállítás megnyitására külsőleg is tetszetőssé sőt fényessé tegye — Pesten; egész kincset áldozott arra, hogy a vidéki magyar, vagy a külföldi idegen ne találjon semmi kifogásolni való utakban, utczákban, vi­lágításban, közlekedési eszközökben és sok minden szemre való —, vagy ké­nyelmi dolgokban — de csak Pesten. Meghozta az anyagi áldozatokat nem csak a jövedelem arányában, hanem az 50 milliós kölcsönt tekintve, melynek egy része már el is lett költve — adó- ságot is csinált, hogy felcziczomázza csillogóvá tegye a fiatal Pestet, de sem idő sem pénz nem maradt arra, hogy az immárí bekövetkezett nagynapokra megfoltoztassa az Öreg Buda köntösét! Megnyílt az ezredévi kiállítás és Pest tényleg csillog, ragyog a sok ékes­ségtől, Buda pedig meglapul - az ö ősi egyszerűségében, itt a csillogást legfelebb az eső teremti meg — feláztatva az utcza porát, sarát. Szívesen megtenné azt Buda hogy ne vegyítsen semmi keserűséget az öröm ünnep zajába, de lehetetlen el nem ke­seredni annak aki az áprilisi — igaz nem időszerű és szokatlan — esőzések idején végig ment a budai Margit-rak- parton, hol tengelyig érő sárban és mé­ter mélységű kátyúkban megakadva látta az anyagszállitó terhes szekereket. Szem­tanúja volt a lépten-nyomon előforduló állatkínzásnak és fültanuja a szegény állatokat hajszoló kocsisok nem épen kellemesen hangzó nógatásainak. Egyes napokon sima volt a Margit-rakpart mint az aszfalt, de feneketlen mint a tenger. Négy-öt napi száraz idő után szikkadni kezd a habarék, meg is kemé- nyedik, úgy hogy rakásokba lehet gyűj­teni, a mi meg is történik, de az igy rakásokra gyűjtött sárhalmazt az úttes­téről ismét csak az eső pusztítja el, a mennyiben felásztatja és szétteríti az úttesten, hogy ez által a botrányos álla­potok ismétlődjenek. A második kerületi választmány, egyes tagok felszólalása újabb és újabb indítványa folytán legalább egy év óta majdnem minden ülésében foglalkozik ezekkel a botrányos — tarthatatlan álla­potokkal, és bár a felvilágosítások ren­desen abból állanak, hogy sem anyag, sem költség fedezet nincsen ezeknek az állapotoknak megszüntetésére, — a vá­lasztmány rendesen meghozza a maga határozatát, melyben indítványozza a székes főváros tanácsánál a Margit-rak­part úttestének járható állapotba való helyezését. Dr. Németh Imre és Hampl Sándor II. kerületi választmányi tagok lelkes — és a folytonos sikertelenség daczára — fáradhatatlan szószólói ennek az ügynek és pedig nem csak abban az irányban, hogy az úttestet kijavítsák, hanem, hogy az, az itt lebonyolódó nagymérvű teherforgalomra való tekin­tettel koczkakő burkolattal lássák el. Dr. Németh Imre még ez évi februárban is sürgette a koczkakövet, nem vette tudomásul, hogy nincsen fedezet, hanem kívánta, hogy mint rendkívüli és elodáz- hatlan szükségletre — teremtsen a szé­kes főváros hatósága rendkívüli fedeze­tet és hajtassa végre a kikövezést má­jusig ha mindjárt megkettőzött munka­erővel is. Minthogy azonban minden fáradozás, minden igyekezet haszontalan­nak bizonyult, minthogy kétségtelenné vált, hogy a koczkakő lefektetést most már májusig nem lehet keresztül vinni, a márcziusi és áprilisi választmányi ülé­sekben már csak a kijavításra és a tart­hatatlan állapotok megszüntetésére irá­nyuló határozatokat hoztak. Igaz hogy a kiállítás megnyílt, igaz, hogy a nagyobb szabású útjavításokat bekellett május 1-ig fejezni, de a tart­hatatlan állapotokat még sem szabad tűrni. A májusi idegen forgalom még nem olyan nagy, hogy a Margit-rakpart úttestének kijavítása körül folyó munká­latok közlekedési akadályt képeznének, mig a mai állapot fenntartása feltétle­nül közlekedési akadály. Nem szabad fenntartani a jelenlegi állapotokat az idegenekre való tekintetből sem. Az ide­geneknek igen tekintélyes része meg­látogatja Budát és innen a Svábhegyet, Zugligetet vagy Aquincumot. Ma Pesten mindent eligazítottunk, hogy az idegen irántunk elismeréssel legyen, tenni kell Budán is a mit még tenni lehet, mert az idegen annál jobban megbotránkozik a budai nyomorúságos állapotokon, men­tői fényesebbnek látja Pestet. De van a Margít-rakpartnak még egy másik — huszonnégy óra alatt el­távolítható — szégyen foltja is, t. i. a petroleum lámpák, valamint a Bomba és Pálffy-tér hiányos világítása, az az teljes sötétsége. Itt a légszesz csövek le vannak fektetve, sőt a Dunaparti sétá­nyon azon helyeken, hova a lámpák ter­vezve vannak, ki is áll a földből a le­fektetett cső vége, mely sok év óta csak arra volt jó, hogy a járó-kelők benne megbotolva felbukjanak. Ezt a kérdést is ismételve szóvá tette Dr. Németh Imre választmányi tag az üléseken, hol Toperczer Péter elöljáró be jelentette, hogy a központban kedvező Ígéretet kapott. A kiállítás megnyílt, a közmun­kák véget értek, de az Ígéret nem öl­tött testet. Úgy látszik a székes főváros atyái nem gondoltak arra, hogy a kő­olaj világítást huszadrendü kisvárosok is megszüntették. A kisvárosi ember már régen elszokott az utczai petroleum mécses világítástól, de sőt a falusi em­bert is meglepi a petroleum lámpa, mert azt legfelebb otthon a falujában látja és szokva van már, hogy ha város­ban jár — gáz vagy villám világítást lát. Megfeledkeztek arról is, hogy a Margit-rakpart a székes főváros belterü­letén az egyik legszebb pont és legal­kalmasabb arra, hogy az idegen ide át- rándulva a csillogó pesti oldalban gyö­nyörködhessen ! Fel tehát munkára, nincs veszte­getni való idő, minden óra drága; a II. kerület választmánya nem a tenni lát- szás viszketegéből, hanem való igazi szükségből tett ebben a kérdésben lépéseket. Tessék tehát kiküldeni a bizottságot, mely megállapítja, hogy nemcsak igaz ennek a czikknek tartalma, hanem el sem mond mindent a mi a Margit és Lánczhid között a Duna partján sürgős orvoslásra vár. Biztosan várja és hiszi a budai közönség, hogy az itt vázolt nyomorúságos állapotokat azonnal — tehát még május első felében orvosolja. A Budai Könyvtár-Egyesület közgyűlése. A Budai kerületeknek ez a fiatal, de már is izmos kulturegyesülete, az érdekes asszony­hoz hasonlóan, mindig tud magáról — beszél­tetni. Télen, a farsang évadjában, fényes bál— „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom