Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-26 / 17. szám

Budapest 1895. (2.)

BUDA és VIDÉKÉ

Április 26.

uak, valamint a létesítendő gozhajó-állomás parti berendezésének költsége Q ölenkint kö- rülbelöl 1 frt 35 krt fog tenni, mely^ összeg szinte a szerződés aláírása alkalmával lesz valamely hazai pénzintézetnél az egyesület számlájára befizetendő.

Ennek az 1 frt 35 kros közköltségnek lefizetésére az egyesület választmánya azonban három hónál tovább nem terjedhető halasztást adhat.

Ha a csatornázás a főváros részéről megengedtetik, annak létesítésére megközelítő számítással □ ölenkint 30 kr. újabb költség fog felmerülni, ha nem engedik meg, az esetre tőzeg closettek és vízmentes falazott gödrök lesznek mindenki által saját költségen készítendők.

Kilátás van arra, hogy akad vállalkozó, a ki a Duna közelében alkalmazandó szűrő készülék felállítása mellett rendes évi vizdijak ellenében fogja a telepet a szükséges vízzel úgy házi mint kerti használatra ellátni. Ezt a vizdijat minden telektulajdonos köteles lesz fizetni, akár igénybe veszi a vizet a^ár nem.

Megjegyzendő, hogy első sorban a fővárosi hatóságtól fogjuk a vízvezeték bekapcsolását kérni, és csak az esetre fog az imént említett eljárás alkalmaztatni, ha a főváros ebbeli kérelmünket megtagadná.

A mi az építkezést magát illeti, az határidőhöz kötve nincs s az pénzintézeti kölcsön igénybe vétele nélkül is meg van engedve, csak a nyaralószerü építkezés lévén kötelező.

A kik pedig pénzintézeti kölcsön igénybevétele mellett óhajtanák házukat felépíteni, számíthatnak az egyesület támogatására, mely e részben az elérhető legmeszebb menő kedvezmények kieszközlésére fog törekedni.

Ezekben volt szerencsém főbb vonásaiban előadni a czélbavett telep létesülése érdekében a kiküldött végrehajtó bizottság által elért eredményeket s az általa tervbe vett megállapodásokat.

Ezennel van szerencsém mindazon tisztelt urakat akik a most alakuló egyletnek tagjai sorába belépni óhajtanak, felkérni, hogy az általam imént előadottaknak megfelelőleg az 5 frt beiratási dijat befizetni, a 'végrehajtó- bizottság által elkészített és itt felfektetett kötelező nyilatkozatot aláírni méltóztassanak.

Ennek megtörténte után a közgyűlés a programmban foglalt többi pont elintézése czéljából folytattatni fog.

Üdvözlöm a megalakulandó egyletet s a tervbe vett telepnek még ez évben, a millenium évében való szerencsés létrejöttét és gyors felvirágzását szivemből kívánom.

Dp. Fellegi Viktor.

Budapesti iparossegédek közgyűlése.

A „Budapesti Iparossegédek Egyesülete“ f. hó 12-én tartotta a múltkor elhalasztott köz gyűlését. A résztvevők száma most sem volt nagy, mi tán részben a szakadó esőnek volt betudható, de azért az ülést az alapszabályok értelmében meg lehetett, sőt meg kellett tartani, mert az most már határozatképes volt.

Bauer József elnök megnyitván az ülést, a titkár fölolvasta jelentését, mely köszönettel megemlékszik arról a hathatós támogatásról, melyben az egyesületet hazafias működéséért úgy a közoktatásügyi minisztérium, mint a székes főváros és a keresk. és iparkamara részesítették, megemlékszik továbbá a bpesti légszesz- társulat, a Ganz- és Társa, a Neuschloss Mar- czell és a Luczenbacher Pál és fiai czégekről, mint a melyek fűtőanyaggal ajándékozták meg az egyesületet. A jelentésből megtudtuk, hogy az egyesületnek jelenleg 90 (polgári) pártoló és rendes tagja van, hogy az iparos-ifjúság számára az elmúlt évben esténkint 40 tanórát tartott, a legszükségesebb elméleti tárgyakból, melyet összesen ö40-en hallgattak.

Tartott látogatott fölolvasokat, rendezett sikerült műkedvelő szinielőadásokat, hangversenyeket és tánczmulatságokat.

Kegyelettel ülte meg a nevezetesebb ünnepeket^ stb., egyszóval mindig az ifjúság művelődésén fáradozott.

Duma György igazgató az ő jelentésében részletezte az egyesület által az ifjúság nemzeti irányú művelésére tett intézkedéseket, szólt az ifjúság magaviseletéről és köszönettel megemlékezett arról a támogatásról, melyben a jelenben a „Népoktatási Kör“, a múltban (1894. végén, 1895. elején) pedig az „Iparos munkások képzésére alakult országos bizottság“ az egyesületet részesítette, de melyet a közelmúltban sajnos, hogy megvont.

A két jelentés tudomásul vétele után, a közgyűlés meghallgatta a pénztári kimutatást, mely szerint az egyesület az év végén még 102 frt 95 kr. pénzkészlet fölött rendelkezett, mire a megejtett számvizsgáló alapján a pénztárnok és ellenőrnek a szokásos fölmentvényt megadta. Helyesléssel fogadta Hangi József titkár indítványát, hogy az egyesület belépjen a „Magyar Nemzeti Egyesület“-be, melyhazafias irányát, annak jelenlevő ügyvivő alel- nöke, ifj. Hegedűs István tolmácsolta a közgyűlésnek.

Az ülés utolsó pontja a tisztujitás volt; a polgári vagy pártoló tisztikarba egyhangúlag választották: Elnökké: Bauer Józsefet, al- elnökké: Duma Györgyöt, titkárá: Hangi Józsefet, pénztárnokká: Lőw Györgyöt, ellenőrré: Kabakovits Györgyöt, jegyzővé: Szabó Gézát: Választmányi tagokká szótöbbséggel Alnach Ferenczet, Bauer Mátyást, Beringer Istvánt, Dely Zsigmondot, Grolig Józsefet, Hasel- berger Imrét, Kollmann Ferenczet, Lebeda Ferenczet, Pósz Endrét, Praskievitz Ferenczet, Schaffer Györgyöt. Szerénvi Ferenczet, Simon Ferenczet, Weigel Endrét, Werner Rezsőt; póttagokká : Cseh Istvánt, László Károlyt, és Ru- dolt Manót. A rendes tagok tisztikara és választmánya választásának eredménye :

Elnökké : Finek Károly, alelnökök : Kalmár Sándor és Pintér Sándor', gazdák: Gillner Károly és Obertshauser Gyula, jegyzők: Jas- kievitz Frigyes Pfaffenbüchler Ignácz.

Választmánya: Baumann József, Egressy Béla, Földes Géza, Hock Gyula, Janky Ödön, Kreitscbir Alfonz, Leibl Ferencz, Millitz József, Reck Pál, Stadt Vilmos, Szallaba Károly, Terel- mes László, Tinagel Gyula, Vidosfaldy János, Vörös Sándor.

Póttagok : Anesini Lajos, Braumüller István, Jancsek József, Mösler Arthur, Niklós Gyula.

Ismerőseink.

(Árnyak és fények.)

A Hunok.

Újlakon a Császárfürdő közelében van a Hunnia csolnakázó egylet palotaszerü épülete. Innen indulnak a derék hunok a vízre csolna- kázni sokszor győzött csolnakjaikon.

A hunok már tizenöt éve eveznek diadalmasan. Nem csak a sport terén kiválóak, de a társaságban is kedveltek. Tagjai mind kifogástalan gavallérok, és az idősebbek ismert kitűnőségek.

Az igazgatók közül elég Lisznyai Danó Tihamér t megemlíteni. A magyar mérnökvilágnak egyik dísze és valódi magyar nemes ember. Jeles vivó a nélkül, hogy párbajoznék. Becsületügyekben bírónak szokták felkérni. Ö valóban a megtestesült becsület. Modora választékos. Tái’salgása finom. Szóval ur, ki maga küzdötte fel magát a hol van.

0 és testvére Dr. Lisznyai Elemér a szép emlékű nemes szivü halhatatlan költőnk Lisznyai Kálmán gyermekei. Dr Lisznyai Elemért itt Budán is jól ismerik, nemcsak mint kitűnő orvost, de mint páratlan kedves jó barátot is. A Hunok e két oszlopos tagja a testvérszere- tetben is kitűnik. A Lisznyai fiuk köré gyűltek az ifjúságnak Rgjobb tagjai a kikből a Hunnia csolnakázó egylet alakult. A Hunok nemcsak Buda és vidékén csolnakáznak, de a Duna legtávolabb eső pontjait is felkeresik. A Császárfürdő platánjai szép életét is ők fogják fel eleveníteni. Az alapitó tagok között vannak: Báró Aczél Béla, ifjú Antos János, Dr. Balassa István, Baráth Zoltán, Dr. Bársony János, Bicskey Kálmán, Bodoky Lajos, Császár Imre. Cséry Lajos, Dobokay Lajos, Dusovszky Károly, Dr. Eggert József, Dr. Fischer Samu, Gerenday Béla, Gyenes László, Herczeg Ferencz,

Karlovszky Endre, Karlovszky Bertalan, Kitti- csán Zsiga, Dr. Kormuth Frigyes, Kriegner György, Dr. Magyar László, Návay Aladár, Orczy Zoltán, Dr. Persay Ferencz. Dr. Pász- télyi Jenő, Dr. Prokopiusz Béla, Dr. Puscaru Gyula, Dr. Saas István, Stettina József, Szek- rényessy Lajos, Szelke Gyula, Szemere Attila, Vojnits Oszkár, Vajkay Klinszky Elek stb. Van 2 tiszteletbeli, 101 alapitó, 62 alapitó és működő, 163 uj alapitó, 39 régi alapító, 13 működő, összesen. 217 tagja. Az egyesület 19 csolnakának mind magyar neve van.

Az ipar diadala.

Azt az újítást, melylyel Löwenstein Antal rendezi be most üzletét, valóban az ipar diadalának lehet nevezni. Löwenstein Antal sütőházának uj berendezése megérdemli, hogy azt ismertessük. Ismertetjük azért is, mert ezzel megnyugtatjuk azokat, kik nyugtalankodtak és ebben az egészséget támadó veszélyeket láttak. Löwenstein Antal császári és királyi udvari szállító ezzel az újítással a fogyasztó közönséget lekötelezte és fokozta kivívott régi jó hirnevét.

Löwenstein Antal cs. és kir. udv. sütőmester I. kér. Attila-utcza 77. szám alatti sütödéje korszerű átalakításán, az az egy uj sütőház berendezésén fáradozik, mely mint alábbi leírásból kitűnik, nemcsak a budai sütő-ipar dicséretre méltó fejlesztésére fog szolgálni, hanem méltó versenyre hívja kí akár a budapesti akár a bécsi sütőket.

Ez a sütő-ház az egészen uj Böhringer- féle rendszer szerint épül. Az épület teljesen tüzmentes, aszfaltozott, lapos födése vas gerenda tégla boltozással, felül aszfalt-réteggel. 15 mtr. magas kéménynyel, mely nem annyira a füst elvezetésére, hanem a kellő légvonat előállítására szolgál. így tehát a környékre teljesen veszélytelen s mivel kályhái füstemésztővei vannak ellátva, nem is kellemetlen. Mintegy 160 m2 területet foglal el a következő beosztással: Középen egy tágas sütőház van, ettől balra három sütő * (kemencze), jobbra a dagasztó konyha.

A sütőházban a tisztaság könnyebb fentart- hatása végett nincs más, mint egy pihenő pad a legények részére.

A tágas, tiszta asphalttal burkolt helyen a legények a sütemények be és ki rakásával azaz sütéssel foglalkoznak. Ide nyílnak a ke- menczék sütő üregének nyilásai, számszerint hat, melyeket öntött vas ajtók födnek.

A kemenczék fűtése nem a sütőházból, hanem attól külön álló folyosóról történik, mely folyosó külön lejárattal bir s az épület balszárnyán van, ablakokkal az udvarra.

A kemenczék szerkezete következő.

Minden kemencze középen rekeszszel van elválasztva s igy egy felső és egy alsó részbe osztva (etage) melyek mindegyike egy-egy sütő üreget foglal magában. Ezek a sütő üregek a legjobb chamotte anyagból vannak építve s alul vaspléh lemezekkel födve s igy a sütemény az agyagból származható tisztátlanságtól meg van kiméivé ; ezekben állandóan lehet sütni s a közönség által a nap bármely órájában igénybe vehetők. A sütő üregek hátsó részén tehát ezekkel ellentétes állásban vannak a fütő helyiségek illetve a fentemlitett folyosó.

A kemenczék fűtése következő csövek által történik. A iűtő folyóra minden kemenczé- nek van egy öntött vas ajtaja ezen át lesz a fűtő anyag befogadására szolgáló kályha szerű üreg megtöltve. Ebből az üregből az alsó sütő alatt hátra felé ; azután az alsó sütő fölött és a fölső sütő alatt előre és vissza, végül a fölső sütő fölött előre a füst kéményhez vezető tüz- csatornákon át, tehát ezek által egészen közbefogva lesznek a eütő üregek fütve. Minden egyes kályha füstemésztő készülékkel van ellátva s igy a füst képződés lehető csekély.

Ez közegészségügyi szempontból kiemelendő. A füstemésztő készülék haszna nem csak a füst és a gázképződés csökkentése, hanem az is, hogy a kéményeket s füst csöveket másfél vagy két év alatt csak egyszer kell tisztítani, sőt Bécsben ehhez ha-