Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-26 / 17. szám
Budapest. 1896. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Április 26. sonló kemenczét 2*/2 év alatt még nem kellett tisztítani. Ennek az előnyeit alig szükséges méltatni, sem azt, hogy ennek épen ennél az iparágnál a tisztaság szempontjából milyen értéke van. A kemenczéket naponkint csak egyszer fütik s fűtésükhöz mintegy 200 kgr. kőszén szükséges. A kemenczék hő foka szabályozható, s a sütőházban egész nap lehet sütni. A fűtést egy külön házi szolga végzi. A fütő anyagot a kemenczékhez a fütő folyosónak az udvarra nyíló, erre szolgáló ablakán dobják be. A fűtésnek a sütéstől való elkülönítése szintén nemcsak a kényelem hanem tisztaság kedvéért van, s ettől a legénység teljesen meg van kiméivé és elkülönítve. A felesleges hőmennyiség felhasználása czéljából a tüzcsatornák gyűjtő helyén egy vízmelegítő üst van elhelyezve. Ebből az üstből csövek vezetnek a kemenczékhez, hogy alkalmas csapok által a ke- menczek a sütéshez megkívánt pára mennyiséggel elláthatók legyenek. Ez által ki van küszöbölve az a kezdetleges állapot midőn a sütő legények a fűtött kemenczéket egy hosszú póznára kötött s bizony kétes tisztaságú vízbe mártott szalmacsutakkal törülték körül. — így elvégzi azt egy tiszta fémcsap. A gőzmennyiség ismét még a burgonya főzést is ellátja. Az egyik kemenczébe van beillesztve egy főző készülék. Ez egy alacsony nyomású gőzkazánból és főző üstből áll, mely tisztán csak a burgonya főzésre szolgál. Ebbe fölülről vezetik be a gőzt, a mely a bentlevő burgonyát átjárva alul ismét eltávolodik. így a burgonya tisztán és szárazon meg fő. — El vau kerülve itt a vízben való főzésnek az a hátránya hogy t. i. a burgonya héjában levő mérges anyagok a vízben feloldódva belefőnek a burgonyába: igy pedig az ki van zárva miután mindig friss gőzt kapnak s a régi eltávolodik. A főzött burgonya az üstből nem mint az szokásban van, zsákokkal letakart kosarakba, hanem ónozott edényekbe kerül. A viz melegítő felesleges vize s a kazán gőze azután fürdő-helyiségeket lát el. A fürdő-helyiségekben melyek a sütőháztól külön állanak a viz csöveken át folyik. Ez a legények tisztántartása végett szintén értékes. A sütőháztól balra nyílik a szintén tágas konyha. Itt 3—í mtr. hosszú vas teknők vannak. Ezekben a teknőkben nem gyúrnak hanem inkább a kész tészta áll bennük, s belsejük ónnal vau borítva. Itt vannak a tészta kigyurására szolgáló dagasztó gépek, melyek a tésztát egyenletesen és sokkal jobban kikészítik mint az emberi erő _ Itt van elhelyezve a burgonya zúzó gép. Megjegyezzük itt hogy burgonya zúzó gép még eddig sehol sincs alkalmazva a sütödékben. Itt vannak a tészta osztó, liszt szitáló, morzsa és czukor daráló gépek. Látható ezekből, hogy a legények a tésztával vagy annak anyagával, vagy a burgonyával alig érintkeznek. A konyhától balra van a liszt-raktár, asphaltozott helyiség, melyben a liszt áll. A liszt-raktár és konyha között egy kis motor-ház van, melyben egy kis gázmotor van elhelyezve, mely a konyha gépjeit hajtja. Az összes helyiségek asphalt-burkolattal lévén ellátva, úgy a liszt, mint más anyag, a tészta megóvhatok minden tisztátalanságtól s a helyiségek tisztántartása meg van könnyítve. A motor-házból egy vas csigalépcső vezet egy emeletes helyiségbe. Ez egy szép nagy, mintegy 20 mtr hosszú, 3 ablakkal egy világos, szabad levegőjű udvarra néző terem. Itt alusznak és laknak a segédek. Az építmény Marik Béla mérnök vállalkozó, a Böhringer, Müller és más czégek képviselője vezetése alatt készül. Böhringer czég Bécsben már!8 ilyen sütődét állított az elmúlt három évben; s itt eddigi tapasztalásait úgy értékesítette, hogy ez Budapestnek egyik minta-sütödéje lesz. A pilisi alsójárás iiuuepe. A pilisi alsójárásnak községeit Bódiz László főszolgabíró értekezletre hívta egybe, hazánk ezredéves fennállásának megünneplése módozatainak megállapítása czéljából. Ez alkalommal az értekezletet egybehívó főszolgabíró, annak előre bocsájtása mellett, hogy már a meghívóból is kitűnik, miszerint ez az étekezlet nem hivatalos, hanem egészen magán jellegű, az ünnep megtartására vonatkozó módozatokat indítványban körvonalozta. Mit jövő számunkban közlünk. A mintegy 60 tagból álló értekezlet Bódiz László főszolgabíró urnák indítványát a legnagyobb lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta; a 3-ik pontban jelzett alap részleteinek kidolgozására, Tóth József kér. tanfelügyelő ur elnöklete alatt a bizottságba megválasztották Bódiz László főszolgabírót, Lehóczky Lajos biai jegyzőt és Nyirák Gyula zsámbéki jegyzőt. Az ünnep jövő hó 6-án lesz a melyre a megyei tisztikart, Földváry Miklós és Luppa Péter országgyűlési képviselőket külön megfogják hívni. Elhatározták azt is, hogy az ünnepély alkalmára a Pilisi alsójárásnak minden honfiát és honleányát a legszívesebben látják azonban a részt venni szándékozók elhatározásukat, az illetékes községi eiőjáróságoknál bejelenteni tartoznak, hogy a résztvevők száma a társas ebéd miatt, annak idején megállapítható legyen. Az indítvány 2-ik pontjában foglalt isteni tisztelet és Te Deum, valamint az ev. ref. egyházban megtartandó hazfias szent beszéd megtartását úgy a rom. kath. valamint az ev. ref. lelkész urak a legnagyobb készséggel megígérték. Tóth Lörincz emlékkönyvébe. Hosszú életet élj, hogy elérd, a mit mi reméltünk, S a mi reményünkön túl vala, érni reméld S mondhassad, ha porainkat jősz üdvözölni : küzdők Hamvai, bék veletek; ra haza boldog, erős. Vörösmarty Mihály. Közgazdaság. Fonciére pesti biztosító intézet. A Fonciére Pesti biztosító-intézet rendes évi közgyűlését folyó április 30-án fogja megtartani. Az ezen intézet által a múlt évre vonatkozólag közzétett zárszámlából a következő számadatokat vesszük át. A törlések levonása után fönmaradt múlt évi díjtételek az elemi biztosítási ágazatokban 4,714,012 írt 89 kr., az életbiztosítási ágazatokban 1,328,519 frt 71 kr., a baleset biztosítási ágazatokban 142,427 frt 90 kr., ossz. 6.184,960 frt 5ü krra rúgnak, mig a későbbi években esedékes dijkötelezvények és dijváltók állománya a tüzbiztositási ágazatban 6,255,187 frt 86 krt, a baleset biztosítási ágazatban pedig 865.098 frt 01 krt tesz ki. Az életoiztositási ágazat összállománya a lefolyt évben 24,882,659 frt, tőke és 7,407 járadék-összegre emelkedett. A készpénzdijtartalókok a viszontbiztosítók hányadának levonása után az életbiztosítási ágban 4,993,571 frt 27 krt, az elemi és balesetbiztosítási ágazatokban pedig 868,520 frtot tesznek ki. A készpénzdijtartalékok — szemben a tavalyi állománynyal, — 422,483 frttal szaporodtak. A tartalékalap ezidei javadalmazta- tása után 216,694 frt 93 krt tesz ki. — Ezen kívül a külön tartalékalap 30000 írttól 50000 emeltetett. A zárlat eredménye a különféle leírások és dotácziók levonása után fönmaradó 176,107 frt 58 kr. tiszta nyereségben nyilvánul. A közgyűlésnek részvényenként 7. — fortnyi osztalék kifizetését fogja az igaztóság indítványozni. Az intézet tőkéi, ide nem értve a képviselőségeknél lévő pénzkészleteket és a képviselőségek és ügyfeleknél kinlévő folyószámla-követeléseket és egyébb kinlevőségeket, a következőkép vannak elhelyezve. Pénzkészlet az intézet központi pénztáraiban 31,975 frt 02 kr. A postatakarékpénztárnál, budapesti intézeteknél és bankoknál elhezett betétekben 1,180,723 frt 66 kr. Tárczabeli váltókban 136,467 frt 95 kr. Jelzá- log-kölcsünben 9,522 frt 14 kr. Az intézet budapesti és bécsi tehermentes házaiban 1,681,858 frt 98 kr. A magyar földhitelintézet, a magyar jelzálog-hitelbmk, a pesti magyar kereskedelmi bank, az egyesült budapesti fővárosi takarék- pénztár és az országos központi takarékpénztár zálogleveleiben 1,383,892 frt 50 kr. Magyar koronajáradék, magyar keleti vasúti állami (arany) kölcsön és regale-váltsági kötvényekben 1,296,707 frt 62 kr. Kassa-Odabergi és magyar galíciai vasúti elsőbbségi kötvényekben és magyar galíciai vasúti • j részvényekben 511,008 frt Kisorsolt értékpapírokban, különféle sorsjegyekben és átmeneti kamatokban 56,789 frt 23 kr. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsö- nökben 734,065 frt. A túlélési biztosítási csoportok elhelyezett tőkéiben 18.477 frt 50 kr. Közgyűlések. A magyar aszfalt-részvénytársaság f. hó 18-áu deielött rendkívüli közgyűlést tartott budavári dr. Országh Sándor elnöklete alatt. Ezúttal csak két tárgy volt napirendre tűzve : az egyik: az alapszabályoknak a tőkefölemelés folytán megkivántató módosítása s a másik: egy igazgatósági tag megválasztása. A rendkívüli közgyűlés az alapszabályok módosításához — az igazgatóság javaslata szerint — hozzájárult s uj igazgatósági tagnak megválasztotta Barnevitz Pált, a berlini „ Actien-Gesellschaft für Montanindustrie“ igazgatóját. A budapesti közúti vaspályatársaság e hó 18-dikáu tartotta közgyűlését. Az igazgatósági jelentésből közöljük a következő főbb részeket: A lefolyt 1895-iki év az utolsó üzletév, melyben a forgalom tisztán lóerővel lett folytatva. A székes-fővárossal a vonaloknak villamos erőre való átalakítása tárgyában kötött szerződés és a kereskedelmi kiániszter által kiadott engedélyokirat alapján az átalakítási munkálatokat a múlt évi szeptember hóban megindították és a vonalak egy részén az üzemet már a folyó év május havában villamos erővel fogják lebonyolítani. A kilátásba vett sorrend a következő : a Károly- kaszarnya—újpesti, Károlykaszárnya—zugligeti, Károlykaszárnya—óbudai és Lánczhidfő—óbudai vonalak. E vonalak megnyitása 1896-ban fog megtörténni. A további építés programmja még végleg nincsen megállapítva. Az üzlet ennek folytán teljesen más alakulást ölt. A lóüzem adatai a jövőben villamos üzem adataival való összehasonlításra nem lévén alkalmasak, ez alkalommal már csak azokat az adatokat sorolják fel, a melyek lehetővé teszik a lefoly üzletév forgalmának alakulásáról tiszta képet alkotni. A személyszállításra mindössze 984,829 vonat volt forgalomban, melyek 6,874.946 kilométert haladtak meg. Szolgalatban állott 56.807 személy- kocsi, melyeknek továbbítására 250,059 lópár volt igénybe véve az átlagos napi teljesítmény volt: 2725 menet és lb.845 kilometer; egy személykocsi átlagban naponta 115.5 km., egy lópár pedig 27.3 km.-t haladt meg. A teherszállítás összesen 95.231 tonna kőszén és vegyes árura terjedt, ami 25T46 menetet 207T65 km. hosszban és 8030 lópárt igényeit, Ehhez képest az összforgalomban 258 089 lópár állott szolgálatban, melyek l,009-975 menetet 7,082.111 km. hosszban haladtak meg. A napi teljesítmény pedig 2794 menetre 19.376 km. hosszban terjed ; egy lópár átlagos napi teljesítménye 27'5 km. volt. Az üzleti eredmények következőkép- den alakultak: Az 1895. évi összbevétel a következőleg alakul: a személyszállításból 1,950.510 forint 83 kr, különféle szállítási bevételekből 60.405 forint 90 kr, vegyes bevételekből 235.887 forint 36 kr, nyeremenymaradvány 1894-ból 9528 frt 22 kr, az 1895. évi bevétel főösszege tehat 2.256.332 forint 31 kr. Kiadás: igazgatóság és központi iroda 51,087 forint 16 kr, vo- uatkezelés és ellenőrzés 212.172 forint 93 kr, fogatszolgálat 670.837 forint 22 kr, forgalmi eszközök fentartása 97 6 45 forint 6 kr, pálya- és épületfentás 61.802 forint 68 kr, általános költség 107.978 forint 67 kr., rendkívüli költség 29.536 fort 3 kr, a tulajdonképpeni üzleti kiadás tett 1,231.059 frt 75 kr, a tulajdonkép-
