Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-05 / 14. szám
Budapest 1896. (3.) akadunk az értékes füzetben. Többek között kivilágosodik az, hogy a ma is tekintélyes Freyberger család egyik őse F r e y b e r- ger Farkas 1514-ben biró volt. Buda város törvényei 1244—1421-ig elrendelik hogy a városnak kis és nagy pecsétjét a tanács egyik német tagja őrizze egy esztendeig. A nagy pecsétet elkellett zárni és két német polgár pecsétjével ellátni. Toldy László által gyűjtött nagy becsű adatokból tudjuk meg, hogy Buda város mindig Szent-György napján nagymise után a templom előtt választotta tisztviselőit. A pecsétet ládában zárva elhozták a község házára és megmutatták a közönségnek, azután lepecsételték három német ur pecsétjével és igy adták át a Boldogasszony temploma plébánosának mindaddig mig, a bírót és tanácsot meg nem erősitik. A kulcs a jegyzőnél maradt. Budának, Pestnek és O-Budának századok óta voltak czimereik és pecsétjeik. Szapolyai János 1533-ban Buda polgárait megnemesitette, s e levélben már megemlékezik Buda város régibb czimeréröl. Buda különben Toldy adatai szerint a XlV-ik században már pénzekre verette czimereit. Buda legrégibb ismert pecsétje 1337-ik évből való. Van benne előlapján há-t rom tornyu vár, a hátlapján nyoczpólyás czi- meres paizs, a három szegletes paizs tetejéből három levélhez vagy makkhoz hasonló díszítés emelkedik ki, s a paizsot valamint az előlapon levő épületet ehhez hasonló disz, mintegy folyondár veszi körül. Ezen kívül vannak pecsétek 1402, 1438, 1439, a mohácsi vész előtt való időből és 1833-ból. Ezt a czimert János király adta. Az adományozó levelet Verbőczy István fogalmazta. Az oroszlán a budaiak bátorságát, vitézségét; a vörös zászló állhatatosságokat, a három emberfej az ellenségek megölését, a testvérak elhullását, a liliom a budaiak lelke tisztaságát, a rozsa elhullt véröket, az emberfejes oroszlán a zászlóval a haza és királyért tanusitott hűseget jelenti. A czimert két meztelen férfi alak tartja s ennek külső szélét virágok és levelek veszik körül. Buda czimere 1703 —1873-ig I-ső Lipót módosítása. Érdekes Buda város fiók pénztárának pecsétje 1789-ből. O-Budának ismeretes legrégibb pecsétje 1370 — 1382-dő! való. A három város pecsétje közül ez a legszebb. O-Buda Nagy Lajos alatt királyi város és az anya királyné Erzsébetnek állandó lakóhelye volt. O-Buda legrégibb czimere : Előtérben ormozott várfal nyílott kapuval, a falnak folytatása jobbra és balra tompa szög alakú. A nyitott kapu felett levő fal oromból templom torony magaslik. (Toldy önálló véleménye). O-Buda valaha a budai káptalané volt. O-Budának magyar körülirásu pecsétjei vannak 1697, 1723, 1848-ból. A kitűnő tanulmány végén Toldy László az általa tervezett czimerét közli Budapest székes fővárosának. Tisztelet. B a á n i Dr. Gomár Tivadar, ki már csaknem egy emberöltőn át fáradozik önzetlenül a fővárosi tanügy emelésén, tanitói körökben nagy népszerűségnek örvend, mit bizonyít az a fölirat is, melyet a szarvastéri iparos ta- noncziskola tantestülete hozzá, mint évek óta állandó felügyelőjéhez, legutóbbi kitüntetése alkalmából intézett, s melyet egész terjedelmében itt a következőkben közlünk : „Nagyságos kir. Tanácsos Ur! Kegyes Urunk! Az a tisztelet, melyet minden hazafi azoknak kitüntetésén érez, kik életüket a közjó előbbre vitelének szentelték; az a hála, melyet azok iránt táplálunk, kik jólétünk előmozdítói, törekvéseink istápolói voltak; az a bizalom, melyet a harcz edzett, mindig diadalmas vezér iránt szokott eltölteni mindenkit; bátorít föl minket, szerény tanférfiakat, arra, hogy most, 0 Felsége a király kegye ismételve fölkereste Nagyságodban egyikét a legméltóbbaknak és újabb diszszel ruházta föl nemcsak Nagyságodnak általunk is, de a székes főváros összes BUDA és VIDÉKÉ polgáraitól tisztelt, becsült és számtalanszor kitüntetett személyét, hanem nagyra becsült kedves családjának minden tagját és ivadékát is, — hogy most hódoló tiszteletünknek, ragaszkodásunknak és meg nem szűnő hálaérzetünknek ez igénytelen szavakban maradandó emlékét adjuk. Áldja meg a jó Isten Nagyságodat ezentúl is a legjobb egészséggel, hosszú élettel, minden földi jóval; engedje, hogy tisztelt családjának minden egyes tagja méltó ága, hajtása maradjon a legnemesebb törzsnek; hogy az a nemes tettvágy, ritka önmegtagadással párosult munkabírás és soha nem lankadó muukakedv, mely Nagyságodnak régtől fogva elismert és ügyeink védelmezésében annyi önzetlenséggel ragyogtatott tulajdonsága, még sok örömnek, nagy, nemes tettnek váljék meg teremtőjévé! Magunkat, valamint ügyeinket pedig Nagyságodnak annyiszor tapasztalt hathatós kegyeibe ajánlva, a legmélyebb tisztelettel vagyunk Budapesten márcz. 29-én 1896. Nagyságos kir. Tanácsos Urnák. alázatos szolgái : Az I. kerület ipariskolájának tantestülete : Hetzer József igazgató, Jakopovits Lajos, Stein István, Garay Antal, Szalay János, Farkas József, Sziklay Béla, Scherer Kálmán Dr. Wohlrab Flóris.« Török világ Budán. Óriási nagy piros plakát balsarkán fehér fél holddal, végig nyomtatva ez egyetlen szóval „Konstantinápoly“ már napok óta hívja fel a kíváncsiságot a hirdetési táblákon. Ez a piros mezőben fehér fél hold az elmúlt török tüntetéseknek emlékét és rokon- szenv érzését költi fel a járó-kelőkben, midőn harczot vívott két nagy hatalom, s a magyar a gyengébb részhez hajlott, nem ugyan kardjával, de lelkének igazi meleg szeretetével. Látja végig vonulni Budapest utczáin a lelkes polgárságot, elkíséri nagy utjokra az egyetemi ifjúság kisded csapatját, söröm ujongva fogadja a déli vaspályán annyi kitüntetésben részesült, s annyi viszontagságot keresztül élt visszatérőket. Majd rövidesen rá megjöttek a s ofták hogy viszonozzák a látogatást. Zöldpiros kokárdával volt ékes az ünneplő ruha, a lelkesedésnek tüze ragyogott az arczokon; nem volt akkortájt édesebb testvérünk mint a török. A részvénytársaság a mely Koustantinná- polyt Budán felépiti bizonyosan számot vetett a közel múlt ez emlékeivel, mert minden magyar ember szivében él még a szeretetnek az a megnyilatkozása a mely a megtiport török nemzethez fűzi. A budai oldalon, a holt Duna partjára oda varázsolják tehát Keletnek ragyogó városát, hogy láthassa, a magyar dióhéjba szorítva annak a népnek kupolás házait, karcsú minarettjeit, a bazárokat, az azok falai közt dívó szokásokat, a családi, vallási és társadalmi életet, a mely néppel századokon keresztül oly ádáz harczot vívott, hogy később mint testvért keblére ölelje. A tavaszi napok beáltávai, a midőn a kirándulások megkezdődtek, a Lágymányos is nagy közönségnek örvend. A pesti és budaU részről özönlik a közönség a budafoki-utra, hogy egyrészről a vámháztéri hídnak de különösebben Konstantinápolynak építkezését megtekintse. Az ország-ut baloldali részén, ott hol a télen a budai korcsolyázok vigzaja hallatszott, kis puskalövésnyire épül a törökök fő- és székvárosa. A munkások egész raja lepi el a bolgárok volt ültetvényeinek egy nagy darabját. Czőlőpö- ket vernek, hidat építenek a holt Dunán, az egyes épületek gomba módra emelkednek. SzóAprilis 5. val serény munka folyik, hogy május havában teljesen kész legyen Konstantinápoly. Az építő vállalkozó Hauszmann Sándort minden oldalról elhalmozzák dicséretekkel. Maga az igazgatóság is nagy munkát végez. Fen y- vessy Ferencz, Légrády Károly orsz. képviselők, Ráth Károly a kereskedelmi muzeum igazgatója, Hirschfeld Antal dr. a vállalat ügyésze vállvetve buzgólkodnak Konstantinápolynak Budapesten való sikerén. Pázmándy Dénes orsz. képviselő pedig Londonban és Páriában munkálkodik a vállalat érdekében. Szóval minden vonalon nagy az érdeklődés a vállalat iránt, s kivált a fővárosban. Vasárnaponkint ezrével vonul kifelé a közönség, s ezeknek nagy része alig tudja elgondolni, hogy tulajdonképen ennek az épülő kicsiny'nagy városnak mi is lesz hát a czélja? Alkalomadtán elmondjuk. Büttel János. Ismerőseink, (Árnyak és fények.) Magyar József, A Városmajor-utcza vége felé van egy mélyebben fekvő tiszta ház, hol a jótékonyság, az emberszeretet lakozik. A csinosan öltöztetett árvák egyik része a tanulószobában szerzi az ismereteket, a másik része az udvarban torná- szik, játszik, a harmadik része a tágas kertben munkálkodik. Közöttük majd itt, majd ott jelenik meg egy 32—33 éves férfi s szeretetteljesen osztja a parancsokat, jobban mondva az utasításokat. Az osztályban kiváló jó tanító, az udvaron együtt játszik az árvákkal, a kertben jó példával jár elő s nem restelli meg-megfogni a kapa nyelét, hogy megmutassa egyik-másiknak a reá bízott munkát, — az életben kitűnő, őszinte, jó barát, kellemes modorú, jó kedélyíi ember, a tanítók között tiszteletnek és becsülésnek önvendő komoly vitatkozó és jeles tanügyi iró. Az árváknak ez a jóltevő apjuk: Magyar József, a „Klotild szeretetház“ igazgatója. Igazán kár, hogy kiváló tehetségének nagyobb tere nincs, mint egy magánintézet négy fala. Dr. Hermann Antal. Az igénytelen külső, alapos, mély gondolkodó tudóst rejt. A győri-uti polgári iskola- taniképző jeles tanárának nevét talán kevesen hallották a laikusok közül, de a tudósok között nincs senki, ki tudománya elő meg ne hajolna. Még egy előkelő és kiváló nagy tudósunk is, az akadémia tiszteleti tagja József kir. kerczeg is elismerte ezt s a jeles taaárt munkatársának nevezi. Ismeretes József kir. herczeg o fenségének a czigány-nyelvről itt tanulmánya, hű társa neki e téren Hermann Antal dr. Jelenleg is egy nagy müvet ad ki a czigáuyokról, melyben kifejti nézetét, miképen lehetne a czigányokat a czí- gányéletről leszoktatni, miképen lehetne röghöz kötni őket. De honnan ismeri ő a czigányok nyelvét, szokásait oly alaposan ? — 0 maga mondta el, hogy felöltözött rabruhába, a czigányok közé ment s ott azt mondta, hogy ő a fegyházból szökött meg, — persze a czigányok szívesen fogadták s köztük élt, velük vándorolt huzamosabb időn keresztül. De nemcsak czigány tudós ő, ért ő egyébhez is. Az „Ethnograpfiá-“t ő alapította meg s szerkesztette éveken át, az „Ethnographiái Társaságot“ ő teremtette. Vannak iskolák részére készített könyvei is. A tudós tanár valóban méltó arra, hogy neve minél szélesebb körben legyen ismertté és tiszteltté. Nagy László. A nagyhírű pestmegyei volt tanfelügyelőnek, Magyarország első paedagusai egyikének, Nagy Lászlónak hasonló nevű fia atyja nyomdokait követi Nagy László a II. kér. Csalogány-utczai tanitónöképző egyik jeles tanára. Tanártársai és a tanítók az aránylag még
