Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-05 / 14. szám
Budapest, 1896. (4'i BUDA és VIDÉKÉ Április 5. fiatal embert úgy egyesületekben, mint a magánérintkezésben is kitüntetik. Alelnöke 5 a Budapesti (budai) Tanitó egyesületnek, főtitkára a Tanítóképző intézeti Tanárok Országos Egyesületének és szerkesztője a kitünően összeállított „Magyar Tanitó képző“-nek. Értekezései, munkálatai mindenütt nagy elismerésben részesülnek. Ez idő szerint ő a főmozgató ereje a magyar tanügyi kongresszus előkészítő bizottságának. Ez a kongresszus t. i. melynek főtitkára Nagy László, júliusban lesz. s melynek tagjai lehetnek egyetemi tanárokból az óvókig minden tanügy gyei foglalkozó egyén. Eddig már 1500 jelentkezett. Nagy László, hol tanügyről van szó, mindenütt jelen van a szavának mindenütt nagy súlya van. Stowasser János. A midőn mi lapunkban többször ajánltuk a közönségnek, hogy pártoljuk a budai ipart és kereskedelmet, ezt joggal tettük. Budán sok olyan iparág van, a mi nemcsak kiá Íja de sok tekintetben felülmúlja a versenyt. Lassankint bemutatjuk olvasóinknak Buda és vidékének iparát és kereskedelmét, gazdaságait, gyártelepeit. Erre szükségünk van, mert a művelődés történetiró később ebből sok adatot vehet. Szükségünk van az ismertetésre azért is, hogy a közönség csakugyan pártolja a budai ipart és kereskedelmet. Stowasser János budai polgártársunk hangszergyáros császári és királyi udvari és hadseregszállitó neve jól ismert nem csak a hazában, de hazánk határain túl. Becsülettel, művészettel folytatja iparát és művészi körökben is tisztelt egyéniség. Valódi hivatással gyártja hangszereit s igazán lelket ád azoknak. Szívvel, minden igyekezettel törekedik arra, hogy tökéletest alkosson és fejleszsze szakképzettségével azt az ipart, melynek terén neve az elsők között első. Lelkiismeretes ember. Nem törődik a reklámmal, de éjt-napot egygyé tesz, hogy megfelelhessen a legmagasabb igényeknek. Gyártmányai keresettek. A hazából, a külföldről egymást érik a megrendelések. A hadsereg legtöbb ezredének zenekarát ő szerelte fel s közelebb a honvédségét is. A magyar állampolgárság kötelékébe felvétette magát, gyermekei egészen magyarok és ő maga jó hazafi. Részt vesz közügyeinkben, a társasági életben és mindenütt szeretik szerénysége és előzékenysége miatt. Szívesen emlékeztünk meg róla, kire a magyar hangszeripar büszke lehet. Ünnepélyes vacsora. A budai polg. lövöldében m. hó 30-én az uj íőlövészmester és az uj választmány tiszteletére nagyszámú lövésztársak s vendégek társas vacsorára gyűlték össze. A vacsora kissé késett mert egy hely üres volt, a Darányi miniszter helye: s csak midőn már bizton megállapítható volt, hogy a miniszter nem fog jöuni, ült a társaság vacsorához. A hangulat tartózkodó jellegű volt, talán bizonytalan várakozás és ki nem elégített kíváncsiság miatt s csak mikor Freyberger Pál ur pohárral kezében felemelkedett, kezdett a társaság élénkülni s tetszéssel éljenezte meg az őszinte pohárköszönlöt, melylyel a kedvelt „Pali-bácsi“ a jelen volt vendégeket és lövész- tarsakat üdvözölte. Majd Szávoszt Alfons az uj íőlövészmestert üdvözölte, sikerült beszédjében utalva annak feladataira s az egyesület által személyéhez fűzött várakozás és bizalomra; miié Del Medico szép beszédben köszönte meg a megemlékezést s kitüntetést, majd lendíiletas szavakban emlékezett meg a szavazás eredményéről melynek eredményekép őt a családi emlékek mellett most már az ambiczit is köti az egyesülethez. Élénk tetszéssel és megelégedéssel fogadott beszéde után körülményé sorban egyenként koczczintott a jelen volt lövésztársakkal. Azután Andaházy László kir. asztalnok a távollévő Darányi miniszterre, Moldoványi Sándor a helyettes lövészmester és a választmányra ürített pohárt. Csorba Ferencz és Rácz Gero és Szávoszt másodszori f'elszóllalása után, melyben a íőlövészmester által emlitett családi vonatkozásokat élénk történeti emlékek sorozatába illesztve magyarázta, Freyberger Pál, budavári Országh Sándorra üritett pohárt. Erre általánosan felhangzott a kívánság: hogy halljuk Or- szághot, halljuk az aranyszáju szónokot stb. minek Országh Sándor eleget tenni kívánva felállott s egy megkapóan szép beszéd sorozatában érdekes vissza pillantásokat adott elő az egyesület 100 éves múltjáról. Ez a beszéd mely a hallgatóságot általában lebilincselte, mint a sok fogásu vacsora után feltál la.lt kellemes vegyes édességek, betetözője volt a pohárköszöntőknek, melyben az egyesületet mint a budai társaság százados oszlopát, annak küzdelmei és örömei részesét és hü tükörét, a haza- fiúi erények, és polgártársi összetartás meleg- ágyát, a szabadság szeretet családi tűzhelyét üdvözli s mint egyik legidősebb lövésztárs az uj lövészeket buzdítja s köszönti. Jelenvoltak: Dr. Csorba Ferencz, Cathry Ede, Beck Adolf, Dr. Szabolcsy Izidor, Hof- hauser Elek, Balassa Gyula, Bengyel Zsigmond, Girardy József, Köpeczy B. József, Echenberg Károly, Laumann József, Prohászka Ferencz, Stowasser János, Heisler J., Welsch Emil, ifj. Bún József, Bauer József, Dr. Tatay Adolf, Dr. Kertész Aba, Lencz Ferencz, Gamauf Károly, Titl János, Toperczer Péter, Ribáry József, Dr. Andaházy László, Márkus József, Del Medico Ágos,t budavári dr. Országh Sándor, Szávoszt Alfons, Dr. Rácz Károly, Tábory Dezső, Devecsics Gyula, Dr. Janovics Sándor, Duma György, Lindenbach István, Biegelbauer József, Holczer, Moldoványi Sándor, Dr. Wiadár Róbert, Lakner János, Gallner József, Szepesi István, Rácz Gerő, Szabó M. Ferencz, Rosconi Lipót Szügyi Ferencz stb. Közgyűlések. A Szent-Lukácsfürdő részvény társaság márczius hó 30-án tartotta rendes évi közeyülését Dr. Mezei Mór országgyűlési képviselő elnöklete alatt. A igazgatóság jelentése szerint a lefolyt évben 489.605 fürdőjegy adatott el, az előző évi 409,596-al szemben. Az összes bevétek 178,110 frt 57 krt tesznek az előbbi év 149.314 frt 55 kr. ellenében. Az összes kiadások, adók és értékcsökkenések levonása után marad 83,850 frt 57 kr tiszta nyereség rendelkezésünkre, melynek felosztása iránt a következő indítványt teszük. 10,000 drb. részvény után 7 frt 7°/0 osztalék fizetések frt 70,000 (az előző évi osztelék 6 frt 50 kr volt), a tartalék alapba a szabályszerű 1692 frt 53 kr helyett utaltassák frt 6000 (miáltal a tartalékalap 12,500 írtra emelkedik) az igazgatóság jutaléka frt 2785-06 összesen frt 78,785 07 a fennmaradó 5065 frt 51 pedig uj számlára vitessék át. A közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a lefolyt üzletévre felmentvényt megadta és az igazgatóság és az orvosi szaktanács tagjait újból megválasztotta. A felügyelőbizottságba Dr. Schreyer Jakab ur helyett Dr. Lichtenberg Cornél egyetemi m. tanár lett megválasztva. Az első magyar gazdasági gépgyár r. t. m. hó 30-án tartotta közgyűlését Uilmunn Sándor elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a tartalékalap dotálása, a jutalékok és értékcsökkenések leírása után 73,277 frt 71 kr áll a közgyűlés rendelkezésére. Ebből részvényenkint 13 írtjával 65.000 irtot fordítanak osztalékul, a tartalékalaphoz rendkívüli javadalmazáz czimén 5000 frt csatolnak, s fönmaradó 3277 frt 71 krt uj számlára írják. A budapesti Ili. kér. takarékpénztár vasarnap márczius 29-én, tartotta Fáik Zsigmond elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a takarékpénztár hivatalos helyiségében. Az évi jelentés szerint a tiszta nyereség 15,015 frt' 56 krt tett ki, mely összegből a tartalékalap dotálása s jutalékok levonása után 10,807 frt 32 krt fizetnek, részvényenkint 7 írtjával (14°/0) osztalékul s a fönmaradó 3863 frt 32 krt uj számlára viszik át. A közgyűlés a fölmentvényt megadta. Fáik Zsigmond elnök ur lendületes beszédben emlékezett meg Augenstern vezérigazgató és Mack főpénztárnok urak tevékenységéről. A közgyűlés fent nevezett uraknak és az egész tisztviselő karnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Budai polgári Casinó. A budai polgáti Casinó Rupp Imre elnöklésével megtartotta közgyűlését. A Casinó a közügyekért is sorompóba szált. Bevétele 5809 frt 71 kraj- czár, kiadása 5809 frt 71 krajczár. Hungária betegsegélyző és temetkezési egylet. Ez a jótékony egyesület a múlt évben is áldásosán működött. Virágzásán Buzik András elnök, Fischer István számvevő és Kail Antal pénztárnok buzgolkodnak. Hivatalos helyisége I. Vár Tárnok-utcza. Pártolásra érdemes egyesület. Csak magyarok legyünk! Irta : Dalmady Gyöztí. A világon, melyben nekünk Egy kis helyünk jutott, Küzdelemmel kell töltenünk Az éjét és napot De jőjön bár még több s nagyobb Zivatar ellenünk, Megállunk a vészek között, Csak magyarok legyünk ! Küzdeni az áradattal A hajónak nehéz, De a kemény kősziklának Csak játék az egész. Ezer évnek kőszikláján Mi árthasson nekünk ? A földingás sem ingat meg, Csak magyarok legyünk ! Voltak idők hogy a magyart Elhagyta a remény, A hullámok százezrei, Összecsaptak fején, És e nemzet feltámadott Valahányszor letűnt! Valami nagy erő tart fenn . . . Csak magyarok legyünk! Ki mondja azt hogy a magyar Már csak múltban él ? Rémitő a halott arcza, Ki sirjából kikéi! A lelkeknek órájuk van, Alusznak, mig nem üt, A sir nincs jól letapodva . . . Csak magyarok legyünk ! Leróva a régi bűnök, Az átok engedett, Pártszenvedély lecsillapul, Győz a honszeret, Egy érzelem, egy gondolat Hevíti kebelünk! A jövőtől nem félhetünk: Csak magyarok legyünk ! Ezer éve, hogy itt lakunk, És a magyar magyar, Orkánokkal harczolának Kiket e föld takar. A viharok érkezése Nem uj immár nekünk: A pokollal birkózhatunk, Csak magyararok legyünk ! Különfélék. — Nincs itt, feltámadott! A sötétségnek vége szakadt. A rettegést bizalom váltotta fel. A megkínzott isten-ember a szikla üregbe fektetett koporsójából felszállt a csillagokon túl: az égbe. Előtte még egy nappal elsetéte- dett a látóhatár, rengett a föld, épületek repedeztek meg, s megnyílt az anyaföld. Villám villám után czikázott, a nagy fejű farizeusok bújva kerestek menedéket s az áruló Iskarióth az olajfák
