Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
Budapest, 1895. (6) BUDA és VIDÉKE alatti házban levő táneziskolájára tiszt, olvasóink becses figyelmét telhivni s őt a legmelegebben ajánlani. — Halálozások. Tótfalun múlt csütörtökön vitték nyugalomra a község fiatal, 39 éves, rom. kath. lelkészét, kinek nyugalma tótfalusi működése alatt alig volt. — Rendetlenséghez szokott hivei nem tudtak belenyugodni, hogy most az uj plébános alatt egyszerre más világ legyen. Minden tettét gáncsolták, sőt több Ízben kértek vizsgálatot lelkészük el len, aki pedig csakis a község javát akarta, s annak érdekeit mozdította elő. Sírját a jobb érzelmüek serege bánatosan állta körül, sőt még református egyének is búsan rebegték : „kár érte, mert bizony ha tovább él, rendbe hozta volna teljesen a kath. hitközség ügyeit.“ — Ez az elismerés a legszebb sirbeszéd az elhunyt fölött. Nyugodjék békében ! — P r i c z e 1 János, székesfővárosi el. népiek, igazgató-tanitó hosszas szenvedés és a halotti szentségek felvétele után f. évi január hó 17-én délután 3 órakor életének 61-ik, tanítói buzgó és fáradhatlan működésének 33-ik évében jobb létre szenderült. — Álarczos bál. A budai várszínházban pénteken, 1895. jan. 18-án az „Álarczos bál“, Verdi kedves zenéjii operája került színre. Az előadás igen összevágó és sikerült volt. A gróf szerepében Perotti jeleskedett. Amáliát M. Rotter Gizella éuekelte bájosan és sok ambiczió- val. Kedvesen alakította OsVárt, az apródot Sz. Bárdo8sy Ilona. Az ének és zenekar méltán érdemelte ki a közönség tetszését. A tánczkar élén Müller Katiczával zajos tapsokat aratott. A menüettet és galoppot bravourral járták. Ebben a kitűnésben sokaknak van része. A tánczcso- portokban is sok a számottevő erő, a kik önálló fejlesztésre méltók. Ezúttal ezek közül Sarkady Mariskát ajánljuk a rendezőség figyelmébe, kinek könynyü mozdulataiból és szabályos taglejtéseiből az tűnik ki, hogy helyét magán tánczokban is megállaná, ha erre alkalmat nyújtanának, — Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. január 23-án Fürst Tivadar (IV. Vármegye-u. 1.) tartják. — A z 1. kér. nemzeti asztaltársaság 1895. január 22-én Wágner Vilmos (Márvány-utcza 6.) vendéglőjében gyülekezik. * — “Szt. Lukács-fürdő“ részvény- társaság Budapesten. Téli kúra a kényelemmel és pompával berendezett isszapfür- d ő b e n, mely a szállodákkal egy épületet képez. Uj! Gyógykezelés zuhanynyal (Douche massage). Prospektust küld az igazgatóság, Budapesten. Birtokváltozások Budapest székes-főváros duna-jobbparti részén az utóbbi hét folyama alatt. — Közli: Fodor Kálmán. — 1. A budai 9204. számú tikvben 5585. hrszám alatt felvett a Vérhalom dűlőben fekvő 1200 Q-öl terű etü szőllő Szabó Johannáról 700 frt vételárban Krayer Emilre. 2. A budai 8323. *zámu tjkvben (6575., 6576/bl hrszám alatt felvett a Virányos dűlőben fekvő 1200 Q-öl területű szőllő dr. Weiszberger Miklósról 3000 frt vételárban Gál Károlyra. 3. A budai 3807. sz. tjkvben 8010 c. hrszám alatt felvett a Németvölgyben fekvő 850 Q-öl területű szőllő és ház fele része Hollai testvérekről 5000 frt vételárban Friedländer Miksára. 4. A budai 857u. sz. tjkvben 7127. hrszám alatt felvett 3 hold 600 Q-öl terület rét G ulich József csődtömegéből 6576 frt vételárban dr. Bácskai Albertre és ifj. Seiffert Henrikre. 5. A budai 6837. számú tjkvben (3826. 3827.) hrszám alatt felvett, III. Zsigmond-utcza 66. sz. a. fekvő ház fele része Beliczay Béláról 4000 frt vételárban Kugler Józsefre. 6. Az ó-budán III. kér. Pacsirta-utcza 19. sz. alatt fekvő ház Molnár Andrásról 1400 frt vételárban Fodor János és nejére. 7. A budai 9885. számú tjkvben 7224/b. hrszám alatt felvett 1 hold 800 [Q-öl területű svábhegyi szántó 965 frt vételárban Frankhauser Máriáról Neu- meister Mihályra. 8. A budai 7437. és 3343. számú tjkönyvfekben 2175., 6601. és (6510—6523.) hrszámck alatt felvett ingatlanok Jámbor Endréről öröklés jogczimén Jámbor Gyulára és testvéreire. 9. A budai 5376. számú tjkvben 4091. hrszám I alatt felvett a III. kér. Szépvölgy-utcza 36. sz. alatt , fekvő ház Behringer Ferencznéről öröklés után I Behringer testvérekre. 10. A budai 2642. számú tjkvben (4780-4781.) hrszám alatt felvett 800 Q-öl területű Pálvölgyi szőllő Rudolfa Alajos és nejéről 2800 frt vételárban Weisz Gyulára és társaira. 11. Az óbudai 5^3. sz. betétbfn 5718. hrszám alatt felv p 1439 [Q-öl területű Aianyhegy dülőbeli szántó 600 frt vételárban Cm Nándor és nejére Paisch Jakaboéról 12. Az óbudai 808. számú betétben 2121. hr. szám alatt felvett Remetehegyi szántó 760 [Q-öllel Szalay Karóimról 575 vételárban Z< rn Alajosra. 13. A budai 5071, 5084, (508»—5092/a.) 5072. és 5087. hrszámok alatt felvett a Törökvész dűlőben fekvő 900., 450. 3 hold 1145 Q-öl 950. és 950 Q-öl területű szőllők 5000 fct együttes vételárban Beer Bertoldról Freund Henrik es fiai czégre. Utolsó válaszom J Lányi Ernő rajztanár Urnák. Azzal kezdem, hogy igenis olvastam a czikkét a „Nemzeti Iskolá“-ban s „ha egy kis türelemmel van“, a reá következő számban Ön is olvashatta volna alapos és tárgyilagos, meg- czáfolását annak a filigrán okoskodásnak, a mibe magát beleélni méltóztatott. Tehát adósai itt sem maradtak az Ön kontárak Felpanaszolja, hogy legelső és névaláírás nélkül megjelent czikkére én ittléte alkalmával sértő kifejezésekkel illettem Bocsánat, a dolog másként áll. Szóba hoztam igenis Ön előtt ezt, a fimozus czikket, a melyről akkor még valóban nem tudtam, hogy Öntől ered. A mikor tehát mi e czikkről beszélgettünk, én az ismeretlen szerzőt egész jogosan támadtam meg, a miért iskolánkat elitéli s a benne működő tanítókat kontároknak bélyegzi a nélkül, hogy iskolánknak csak a színét is lássa, a tauitók működését ismerje s a hevenyében odadobott állításait bővebben indokolni, szükségesnek tartsa. Miért nem volt bátorsága i. t. tanár urnák akkor kijelenteni, hogy Ön a czikk szerzője, s hogy állításaiért helyt is t u d álla n i ? ? Bennem meg lett volna a bátorság erre az esetre is védelmezni intézetünket Önnel szemben és annyival inkább, mert Ön a famo- zus czikk megjelenése után egy héttel érezte csak szükségét annak, hogy az Ön által megrágalmazott iskolát, meglátogassa s a kontárt a- nitók működéséről magának utólagosan meggyőződést szerezzen. Hát ez azt hiszem; hogy tiszta dolog. Azt mondja továbbá t. tanár ur, ne törődjem az Ön rajztanitási módszerével. Ha Ön még nem tudná, hát értesítem arról is, hogy igen is törődtem az Ön rajzmódszertani könyvével (a melyben számot adott cselekedeteiről), mert vele törődnöm kötelességemmé tették. Majd lesz alkalma erről meggyőződést szereznie, a mi talán meg is történt már s akkor értem az Ön személyes élű kifakadásait ellenem és ellenünk. Különben is ezt a küzdelmet nem Ön fogja győzelemre vagy vereségre vezetni Mi törvényes alapon állunk; Öa ezt az alapot a mi hátunkon akarja kiporolni. Tudja meg tehát azt is, hogy a felsőbb hatóság bele fog avatkozni a dologba s eldönteni; vájjon mennyi szava van a pör elintézésénél a lármás embereknek s mennyi a munkás kezeknek ? Trájtlei Károly. Köztisztaság, (Nyilt kérelem Budapest fő- és székváros Tekintetes Tanácsához és képviselő testületéhez.) A főváros köztisztasága ügyében tartott értekezletek alkalmából a lapokban nap nap után olvasom, hogy a főkérdés a szemét kihordás körül forog, de a szemét értékesítésének kérdésére nincsen oly kellő figyelem fordítva mint ezen tárgy megérdemelné. Londonban volt alkalmam látni, hogy ott a szemetet hogy dolgozzák fel, há/om napnál tovább a szemét nem alkalmatlankodik, hanem vagy már felhasznált, vagy továbbá feldolgozásra használható anyag. Bátor vagyok ennélfogva a mérvadó körök beJanuár 20. esés figyelmét felkérni az iránt, valljon nem találnák e czélszerüuek az ez ügyben jártas szakértőktől véleményt kérni, és esetleg egy ily intézmény berendezőjét meghívni, vagy terv készítésére felhívni, ezzel az aránylag csekély kiadással, jóeredményt lehetne elérni az által, ha a szemét kihordás költsége jórészben megtérítést nyerne, mint ez Londonban történik Azt hiszem Londoni követségünk utján ez ügyben alapos tájékozást lehetne nyerni. Kiváló tisztelettel Dombóvár, 1894. január 1 1-én. Siegreich Káról vA „Buda és Vidékéinek az az elve, hogy minden felszóllalást ki ad. Kiadtuk Siebreich Károly ur levelét is. A magunk részéről azonban feleslegesnek tartunk minden külföldi szakértőt., mert a C s é r y-féle ajánlat nem csak előnyös, de oly tökéletes, bogy bemutatott i-endszerét a külföld majd tőlünk fogja átvenni. De megtörténhetnék az is, hogy a külföldi szakértő a Cséry-féle ajánlatok mellett nyilatkoznék, mert. már is több európai város informáltatta arról magát. Mi kezdeményezhetünk tehát, ha a törvényhatóság e kérdésnél tárgyilagos lessz s a Cséry-féle ajánlatot elfogadja, s ha nem majd évek múlva Cséry rendszerét meghozathatjuk Londonból. Mulatságok. Budai kereskedő ifjak tea-estélye. A Budai kereskedő ifjak asztaltársasága, által rendezett tea-estély mely f. hó 17-éu Peyer József vendéglőjében II. kér. fő-uteza 74 szám alatt tartatott meg; a budai kereskedők, de különösen a kereskedő ifjak nagy számban voltak jelen, a hangverseny és szavalattal egybekötött és fényesen sikerült estélyen. Az estély sikerét a vigalmi bizottság fáradságos munkálkodásának köszönhetni; melynek élén Eble Károly vigalmi bizottsági elnök; és Milley Károly titkár voltak. Az egyik a műsorral volt elfoglalva, addig az utóbbi a gazda szerepét nagy odaadással adta. Az ő vezetése alatt pontban 9 órakor a Jardinet felhordásával megkezdődött az estély, mely után az első fogás felhordása következett, ennek megtörténte után Löwy Péter elnök a következő szép beszéddel üdvözölte és kitartásra buzdította a nagyszámban megjelent vendégkoszorut és pályatársait: „Mélyen tisztelt közönség! Most midőn elérkezett az az alkalom, hogy szerényen és kellemesen eltöltsük ezt az estét kötelességének vélem, első sorban kedves vendégeinknek köszönetünket kifejezni szives megjelenésükért, érdeklődésünkért és pártolásukért abban a reményben, hogy úgy a jövőben is, mint ez alkalommal lesznek szívesek bennünket pártolni. Tulajdonképen czélunk oly társulatot alapítani, hol a kereskedő alkalmazottaknak alkalmuk legyen szabad idejükben szórakozhatni és szellemileg kimüvelődni, és hogy ez a czélun- kat elérhessük mint asztaltársaság kezdtük meg működésűnket. De bizony hiába minden fáradságunk, hiába minden működésűnk siker csak akkor koronázhatja fáradságunkat, ha ebben a tisztelt főnök urak is némi tekintetben megkőnyitik a harezot pártolásuk által, mert bizony pártolás nélkül czélt nem érhetünk. Ha azonban ebben a küzdelemben, ebben a harezban, és a magunk elé tűzött czél elérésében pártolni fognak, úgy törekvésünk minden tekintetben oda fog irányulni, hogy ennek a pártolásnak helyt álljunk és kimutatni azt, kogy arra érdemesek vagyunk, mert czélunk nem egy úgynevezett kaszinót aiapitani, hol csuk mulatósra gondoljunk, hanem önmagunkat művelni. És most kedves pályatársaim hozzátok fordulók azzal a kéréssel, hogy működjünk együtt küzdjünk együtt a babérért, legyen jelszavunk: egy mindért és mind egyért, mert a fő az összetartás, egyetértés. Hogy mit tesz az
