Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

Budapest. 1895. (2)

BUDA és VIDÉKE.

Október 20.

van tervezve, mely az Attila-köruttal párhuzamosan haladva, a Szt.-János-térre illetőleg a Krisztina-körutba torkol. E fő ut első negyede 4-5% lejtővel második negyede vízszintesen és az utolsó negyede 5,5°/0-os lejtővel van tervezve. A várhegy és a Gellérthegy között elterülő völgynek tehát az Attila-körut és az árok-utcza betudásával 3 főközlekedési ere lesz.

A hegyoldal felső része Serpentin utakkal van hálózva, melyek segélyével a Lisznyay- utcza folytatását képező hadnsgy-utczai áthidaláson a Naphegy utjai és a kis Gellérthegy a legrövidebb vonalon és igen kényelmesen érhetők el. E Serpentin utak szintén 12 mtresek. Lejtési viszonyaik kivétel nélkül az 5%-nek felelnek meg.

A gyalogközlekedés czéljaira lépcsős utak vannak tervezve, melyek arra is alkalmasak lesznek, hogy a hegyi vizek felfogására építendő csatornákat befogadhassák.

Az úthálózat közzé alkalmas helyre a nagy közönség czéljaira szolgáló üdülőhely van beiktatva, a terület többi része 300 □ öles nyaralótelkeknek van szánva.

A mélyebb fekvésit terület szabályozásánál a csatlakozó városrész szabályozási tervét és az ennek alapján eszközölt építkezéseket már figyelembe kellett venni és ezért a jelenlegi állapoton légenyesebb módositás csak ott van tervezve, a hol részint az észak felé elterülő városrész, részint a Gellérthegy oldalára tervezett szabályozáshoz való csatlakozás miatt elkerülhetetlenül szükséges volt.

E részlet szabályozásánál is különös gondot fordított a műszaki osztály a fekszinek czélszerü rendezésére.

A már előbb emlitett vegyes bizottság ezt a tervet is behatóan megvitatván, úgy ta- találta, hogy az a czélszerüség, kényelem, csin és városrendezés érdekei szempontjából a nehéz feladatot szintén igen szerencsés megoldásra juttatja, s ha a terv egyszer valósággá lesz; a Gellérthegy ma oly dísztelen ezen oldala a fő- és székváros egyik legkiválóbb fénypontja lesz.

A bizottmány tehát általánosságban a Gellérthegyre vonatkozó szabályozási és fekszini tervet is melegen pártolta oly javaslattal piégis,

h°gy

1. a Dunapart és Döbrentei-utcza közti rész szabályozásának^ kérdése, mig az eskütéri hid ügye a kivitel módjára nézve végleges megoldást nyer függőbben tartassák, annyival inkább, mert bármely alternatíva szerint épüljön a hid, a kérdéses terület ahoz alkalmazandó szabályozása a már ezúttal megállapítani ajánlott további szabályozással czélszerüen össze lesz illeszthető.

és a lábtakarót vitte ő nagysága után. A hölgyek szolgálatára egy kikölcsönzött inas jelentkezett.

A pinczérek, szobalányok, háziszolgák és kapus földig hajlongtak az úri nép előtt. De ennél is jobban tetszett Kasznár uramnak a lépcsőház sok tüköré. Élőről hátulról láthatta magát.

A szálloda előtt Domborékkal találkoztak. Pönöge ő nagysága úri leereszkedéssel parolá- zott velők. A hölgyek könnyű fejbollintással viszonozták a köszönést.

Gyorsan kocsiba ülitek és elhajtattak.

— Kezdődik a komédia; uram bátyám.

— Az ám Miklós öcsém.

— Érdekes biz ez Miklós pajtás.

— Ugy-e Péter?

— A darab kitünően indul. Kiváncsi vagyok a végére.

■ Dk jáiszanak, mi nézünk. Ha kivárjuk az előadást meglátjuk a végét is. A függönyt felhúzták. Rövid vagy hosszú a darab a függöny legördül. Egy pár ezer forintjába bele jön Pönöge uramnak azután mehet haza.

— Sajnálom Katit.

— Ugyan, mit sajnál rajta Máté bátyám.

— Azt Péter öcsém, hogy jó leány és ilyen társaságba került.

— Nem leszek csendes néző. A mikor kell a színpadra rontunk Péterrel.

— Mi közöm nekem ehez a színpadhoz Miklós.

— Majd meglátjuk.

(Folyt, követ.)

2. a tervezett nyaralóparczellák a szikla- utczáig terjedőleg a nyaralókkal való beépítés eszméjének elejtése mellett nyilvános park czél- jára tartassanak fenn;

3. a Gellérthegy oldalán tervezett fő-ut a kőmives-utcza és a Gellérthegy-utcza közti telektömbre a műszaki osztály által indítványozott nyaralószerü beépítés elejtendő és e tömb a II. övezetbe sorozandó volna.

4. a Gellérthegy oldalán tervezett fő-ut mentén a műszaki osztály az építkezésekhez a terven előkerteket tüntetvén ki, ezen előkerte- ket a vegyes bizottság elejteni kívánta, részint mert felettük az előző pont értelmében nem nyaralók, hanem nagyobbára park lesz, részint és különösen azért, mert az illető telkeknek lejtős fekvésük mellett még oly csekély mélységük is van, hogy azokon élőkért hagyásával sokszor nem is igen lehetne észszerűen építkezni.

Ezeket a javaslatokat úgy a székes főváros, mint mi is egész terjedelmükben elfogadtuk. Egyszersmind felhívtuk a székes fővárost, hogy a kelenföldi pályaudvarhoz tervezett utak egyikét minél előbb építse ki, annyival inkább, mert ezt a közutakról és vámokról szóló tövény alapján a kereskedelemügyi miniszter ur is már réggebben sürgeti.

Ez iránt már 1891-ben felterjesztést intéztünk a földmivelésügyi miniszter úrhoz, kitől az a válasz érkezett volt, hogy a Gellért-rak- part kiépítését nem tekintheti feladatának; a kiépítés kérdése utjabban felmerült, kapcsolatban az uj hidak ügyével; nevezetesen a kereskedelemügyi miniszter ur a földmivelésügyi miniszter úrhoz fordult, kérve a rakpart kiépítését, de az utóbbi ezúttal is tagadólag válaszolt, azt hozván fel, hogy a fővárosi duna- szakasz szabályozva van s részéről intézkedésnek a szüksége nem forog fenn. Ennnek következtében a kereskedelemügyi minisztor ur a pénzügyminiszter urat kereste meg s jelezve, hogy a Gellért-rakpart mintegy 650 méter hosszú, melyből körülbelül 260 méter a vámházi hid budai feljárójával kapcsolatosan lesz építendő és ennek költségeiről a hidak költség- előirányzatában gondoskodva is van, kérte, hogy lehetőleg a hídépítési alap terhére fedezetről gondoskodnék, melylyel a rakpart folytatólag egész a Rudasfürdőig ki legyen építhető. A pénzügyminiszter úrtól vett felhívásra mindenekelőtt azon véleményünknek adtunk hifeje- zést, hogy a vámházi híddal egyidejűleg múlhatatlanul szükséges a Gellért-rakpartot is, egész vonalában, tehát a Rudasfürdőig kiépíteni, mert ez alapfeltételét képezi a rakparti ut kiépítésének, mely nélkül éjszakról nem lehetne kellőképen a hídhoz jutni, s igy ez utóbbi sem felelhetne meg feladatának.

A mi a költségek honnan és mimódon való viselését illeti, véleményünket az 1870. évi X- t.-czikkre és nevezetesen e törvény 3. §-ának

c) pontjára alapítottuk, melyből kétségtelenül következik, hogy a sorsolási kölcsönnek egyebek között nemcsak az volt a rendeltetése, hogy a fővárosban a Duna szabályozása keresztül vitessék, de maguk a rakpartok is kiépíttessenek. S hogy sorsolási kölcsön eme rendeltetése természetszerűleg átszállóit a törvényben megjelölt jövedelmi forrásokból képződő törlesztési alapra is, ez hasonlókép kétségtelenül következik a törvény intentiójából, melyet a törvény- hozás is igy értelmezett, midőn az 1893, évi XIV. t.-czikkel a két uj hídnak, az emlitett jövedelmi forásokból s a törlesztési alap tartalékából szármáz ófeleslegekből leendő építését elrendelte. Valamint tehát az 1870. évi X. t.-cz. útmutatása szerint az uj hidak költségei a sorsolási kölcsön törlesztési alapjából fedeztetnek, úgy a Gellért-rakpart teljes kiépítésének költségei is innen volnának fedezendők. Kértük ehez képest a pénzügyminiszter urat, hogy e rakpart kiépítését elhatározni méltóz- tassék, annyival inkább, mert ha a kérdést tisztán gyakorlati szempontból tekintjük is, bizonyos, hogy megoldására más mód nincsen.

Az érdekeltejt a kőérberek dűlőben egy 2 öles ut nyitásáért folyamodtak és habár e vidék szabályozás^ még nem került revisio alá, a kérelmet teljesitendőnek találtuk, úgy azonban, hogy miután 2 öl szélleséggel az ut rendeltetésének e nyaraló vidéken nem felelhetne

meg: a jövő tekintetéből kívántuk, hogy az most 4 öl széllességgel vétessék fel az általános szabályozási tervbe és majdan meghosszab- bittassék a városi erdőig.

A Pauler-utczának azon szakaszát, mely a roham-utcza és az alagut-utcza közt terül el s a krisztinavárosi arénához vezet, többszöri sürgetésünk folytán a székes főváros megnyitotta ; mi pedig gondoskodtunk arról hogy a Pauler-ucza, roham-, Attila- és alagut-utcza által határolt telektömb szintén szabályozva legyen, minek következtében ezen a ponton nyomban élénk építési tevékenység indult meg és ha a Pauler-utcza egyszer rendezve lesz — és ez már soron van — egyike leend a Krisztinaváros legszebb és legkellemesebb utczáinak.

Hogy a mészáros-utcza egész vonalában szabályozva legyen, a székes főváros azzal a kérelemmel fordult hozzánk, hogy a még szabályozatlan telkekből eleső terjedékeket sajátítsuk ki. Habár e tanács csak a szabályozási vonalon történt építkezés alkalmából van hivatva a terjedékeket beváltani és minden más esetben a kisajátítás a székes főváros feladatát képezi, a kívánságot kivételesen mégis teljesíteni fogjuk, méltányolván, hogy a fővárosnak erre kisajátítási alapjában most nincs fedezete, hogy másrészt a szabályozás végrehajtása csakugyan mielőbb kívánatos.

A székes főváros a Naphegy szabályozási tervére nézve némely módosításokat kezdeményezett. Ezek szerint a mészáros-utcza folytatásában egy háromszögű tér nyerne beiktatást, a nagy fekszini külömbségek kiegyenli tése végett. Továbbá a tervezve volt utak részben felhagyatnának, s a jelenlegi, 8 ölre kiszélesítendő dűlő utakkal pótoltatnának. E módosított szabályozási tervet elfogadtuk a következő változtatásokkal:

1. a budaörsi-utat a legközelebbi dülő- uttal összekötő utcza azon szakasza, mely máris létezik, fentartandó;

2, a budaörsi-ut szélessége a mérnöki hivatal által javasolt 13 öl helyett 10 öl legyen, mert az ut a forgalom czéljainak igy is teljesen meg fog felelni s különben a nagyobb szélesség annál czéltalanabb volna mert a folytatását képező Csend-utcza csak 8 öl széles.

A várban építendő uj plébánia-épület czél- jára a Mátyás-templom déli oldalán, a Perényi- utczában szemelt ki a főváros telket. Már előbb szó volt azonban arról, hogy ugyané helyre primási palota építtessék, s habár ezen eszmével a bíboros herczegprimás O Eminentiája felhagyott, a plébániaépités kérdésének megvitatásánál annak a belátására jutottunk, hogy a kiszemelt telek plébániaépület czéljára város- rendezési szempontból nem alkalmas, mert ez az épület sokkal kisszerűbb volna, semhogy a kiválóan díszes Mátyás templom méltó szomszédságát képezhetné. Másreszt nem adhatjuk fel a reményt, hogy a heiczeprimás O Eminentiája az építkezés eszméjére újra vissza fog térni. Bármint legyen azonban, a szóban forgó helyet fentartani kiváujuk olyan középület számára, a mely minden tekintetben idevaló lesz.

Felhívás!

A nyelv közössége az, mely a haza polgárait leginkább forrasztja össze egy nemzet testévé.

Csak az, ki édes magyar nyelvünket is bírja, válhatik e hazának politikai tényezőjévé, a magyar társadalomnak pedik egyenjogú, hasznos tagjává.

S Budapesten a mindennapi élet szükségletei, kinek-kinek saját érdeke is kötelességévé teszik minden idegeuajku polgártársunknak, bogy a magyar nyelvet mihamarább elsajátítsa.

Idegen élősdi marad az közöttünk, ki ha módjában van, nem sajátítja el a magyar nyelvet.

Erre pedig kedvező alkalmat nyújtanak a , „Magyar Egyesület“ által szervezett magyar nyelvi tanfolyamok, melyek egyelőre a főváros három kerületében fognak felállítani és pedig:

1. a VII. kerületben, Kazinczy-utcza 3. szám, polgári fiúiskola épületében Lád Károly,