Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-20 / 42. szám
BUDA és VIDÉKÉ Október 20. Budapest, 1895. (3.) a VI. kerületben, a külső váczi-uti községi elemi iskolában Hajnal Adolf, a III. kerületben, O-Budán, a községi polgári fiúiskolában (Kiskorona-utcza 10. sz.) Halász Gyula, föv. polg. isk. :gazgutó urak vezetése alatt, kik a beiratásokat is eszközük. 2. A tanfolyam hallgatója lehet minden felnőtt férfi vagy 16-ik életévét betöltött ifjú, ki általában irni és olvasni tud. 3. A tanítás tárgya a magyar nyelv s ezzel kapcsolatosan a magyar történelem. 4. A tanfolyam tart november hó 1-jétől márczius hó végéig, a tanítás pedig minden vasárnap d. e. 9—11 és két hétköznap este 8—9 óráig tart. 5. A tanítás teljesen dijmentes, a hallgatók a szükséges segédszerekkel elláttatnak. 6. Beiratkozni lehet a jelzett iskolákban s megnevezett igazgató uraknál f. é. november hó első vasárnapján d. e. 9 — 11 óra között. Felhívunk tehát mindenkit, vallás és osztálykülömbség nélkül, ki a magyar nyelvet vagy éppen nem érti vagy nem eléggé birja, hogy e kedvező alkalmat felhasználva, mielőbb beiratkozzék s egész lélekkel a magyar nyelv elsajátításán buzgólkodjék. A „Magyar Egyesület“ nevében : K 1 é h István s. k. elnök. H állót hy Sándor s. k. főtitkár. Népakarati hajsza. Az áldemagogok üzeme időről-időre megnyilatkozik. Minden koron a hívők a szónok szavait tisztelik. Ha valaha nemzet, úgy a magyar nemzet, sajátsága vala, szónokait romlatlan, tiszta érzelmük tolmácsolásakor a legnagyobb tisztelet, hála nyilvánításaival elhalmozni. A nélkül, hogy a nagyságukban kiemelkedő történeti alakokat érintenők, fájdalomtelt érzelemmel utalunk a jelenkor mintegy visszaesésben szenvedt, „népet orruknál vezető demagógokra.“ Egy veszélyt elhárítandó üzemre utalunk, melyet kaczérkodó, maguknak tetszelegni akaró népakarat érdekeit óvni vélő egyének ez egészséges magyar talajon utóbbi időben feladatukká tűztek ki. A ki figyelemmel kiséri a fő- és székváros területén úgy szólva a vasárnaponként megtartó, munkás helyzetet javítani czélzó gyülekezeteket, önkénytelen arra a meggyőződésre jut, hogy itt nem mindenütt a közérdek, a közjó üdvös volta szorittatik előtérbe, hanem a szószéket elfoglaló „mundus vult decipit, ergo decipiatur“-ként kaczérkodik a hallgató gyülekezettel s ha az ily ülések legnagyobb- része a kiküldött hatósági közeg beavatkozása mellett, feloszlattatik e tanácskozások czélnél- küliek. Hangzatos szavak, edzett karokkal való mellbe ütés, ideálisták jósszerü gesztikusainak utánzása, üres szappanbuborékként eloszló fáradozás tünetei tárulnak szemeink elé. Népakarat. E magasztos szózat „Vox populi vox Dei“-ként minden igaz szabadsagérzetet keblén hordó polgár előtt szent és sérhetetlen! Szent és sérhetetlen! akkor, amidőn az előkészületlenül a maga szűzies épségében, szentélyének óvásában nyilvánul. Ekkor össz- tőmörül a kibontott zászló alá a nép zöme, apraja, nagyja s a gyülekezet ily módoni megjelenésekor a lángoló keblek tisztaságát egy parányi árny sem fedi. E magasztos tünet ellenében a napjainkban mutatkozó, hétről-hétre erőszakolt módon tartó gyülekezetek a legszentebb jelszavak elhasználásával épen az ellenkező hatást gyakorolják, ennek következtében az eszme iránt érdeklődők lehangoltan, csalódva oszolnak szét; az áldemagogoknak nem hisznek többé s rendezik saját eszük, módjuk szerint sorsukat s őrzik a józan ész fegyverével a reájuk oktrojálni vált hangulatköltés árnyalatait. A világ minden ethnographusa tisztában van azzal, hogy a magyar józan észjárása, megmásitbatatlan hazaszeretete, mind megannyi bíráló tulajdonságai, a coteriák kinövésének nem ül fel. A nép tisztasága legyen mindenkoron szabadságérzeténél is szent meggyőződése az, hogy kövesse az igazat, méltányolja a nemes, magasztos tanok hirdetőinek szavait s vesse meg a nép testén élősködői akaró népámitókat ! Stein Sz. Mór, Egyről-másról. Irta : Siebreich Károly. Külföldi utazásom főbb mozzanatairól beszámoltam becses lapjának: a Buda és Vidéke hasábjain. Különösen a közegészségügyi viszonyokat a nevelést, és közművelődési tényezőket figyeltem meg; gonddal tanulmányoztam a különböző városok építkezési módját, a középületek emelését, hidakat s a vizi utak fel- használását, Ki akarom egészíteni tapasztalataimat egy pár adattal a mely eléggé érdekes világot vet Skocziára a melynek fővárosában, Edinburgban több napot töltöttem. Edinburg egyike a legszebb és legregényesebb városoknak e fö dtekén Magaslaton fekszik és völgyben terül el a Firth of Forth tengeröböl közelében squerekkel és avenuekkel az uj városrészekben és széles fő-utczákkal és parkokkal a régi városrészben. Mindenütt és minden felé festői tájékkal találkozunk, nem csoda tehát, ha erős, egészséges nép lakja, úgy hogy a halandóság 1894-ben 1000 lakosra 16.07 százalék volt. Ott létem alkalmával szerencsémre az az egészségügyi hivatalt éppen akkor látogat tam meg, midőn a fővárosi egészségügyi tanács ülését tartotta Erre az ülésre mint vendéget meghívtak s a fenti adatot is hivatalos in- formáczió alapján nyertem. Különben itt is, mint egész angolországi utazásom alatt mindenütt a legszivélyesebb fogadtatásban, és előzékenységben részesültem. Edinburg lakossága több mint 260.000 Leith és Portobeltó községek lakosain kívül, mely községek úgy szólván egy testet képeznek Edinburggal, a mennyiben teljesen összenőttek, s folyton élénk összeköttetésben vannak. Emelkedését a város a 16-ik században itt dúló óriási tűz után kezdte a midőn az uj városrész alapjait vetette meg. A régi városrészből a gazdag családok lassankért kiköltöztek, az uj városrészbe helyet adván a szegényebb családoknak. A városnak törvényadta joga van épugy mint Glasgow és Londonnak az egészségtelen házcsoportokat megvenni, illetőleg kisajátítani, lebontatni és a mai viszonyoknak megfelelőleg újból beosztani és értékesíteni* Én úgy a törvényeket a melyek erre vonatkoznak, valamint a kisajátított területeket kijegyeztem tanulmány képen. (Angolországban általában, a városok és községek sok és nagy telkeket vásárolnak egészségügyi javítások czéljából, parkok és mulató helyek létesitése vegett.) Az uj városrészekben a családi házak többnyire egy-két emeletesek kivéve a nyilvános épületek egy részét és a szállodákat. A monumentális épületek egész tömegével találkozunk itt, s a magán épületek közül is számos monumentális jellegű. Az egyetem két főépületben van elhelyezve. Az egyikét a régi épületet a jogászok és theo- logusok foglalják el, mig az uj, az orvosok és sebészek számára épült, és a mely a Royal infirmary (királyi kórház) mellett van. Ebben az épületben nyerik a hallgatók a gyakorlati kiképzést. Az összes építkezések körülbelül 4 millió aranyforintba kerültek. Az uj egyetem mellé most épül egy óriási nagy terem nagyobb ünnepélyek és zárvizsgálatok alkalmára. Maga ez a terem 30.000 arany forintba kerül. A terem különösen nagy méretével és roppant magasságával hívja ki a figyelmet, karzatok övezik s kupolája és mennyezete gyönyörű mozaik munkából áll. A városban a szombat délután félünnep számba megy, mert a munkát két órakor abban hagyják; az egész gyermek világ a zöldben mulat, s minden ember a hűvös parkokban élvezi az üde levegőt. Edinburgnak számtalan közjótékonysági épülete van. Fürdőházai olcsók és kényelmesek, hol a szegények 2 pennyért a 14 éves aluli gyermekek egy és fél penuyért fürdőt kapnak törülközővel együtt. Az iskolás gyermekek még olcsóbbau fürödhetnek. A mosóházakban úgy mint Glasgowban óránként a mosásért 2 pennyt 10 krt kell fizetni, hol minden szükséges edény, hideg és meleg viz, gőz és száritó kamra rendelkezésre áll. Érdekes és nagyon gyakorlati, hogy e mosóházakban a gyermekek számára külön játszószoba van felügyelő élén, hogy mig a szülők mosnak a gyermekek a munkájokbau nekik ne alkalmatlankodjanak. A szemét kihordásra a város óriási gondot és súlyt fektet. A szemét egy részét a vidéken elterülő földekre viszik, s ott bemélyi- tik s mint trágyát értékesítik a város tulajdonát képező mezőkön, melyeknek füvét és szénáját a hatósági lovak fogyasztják el. A szemétnek másik részét kemenczékben megégetik s annak melegét gépek által gőzkatlanok fűtéséhez használják fel. A utczák tisztán tartására czélszerü seprő készülékek és szemét hordó kocsik állnak rendelkezésre. Ezek a kocsik két és négy kerekítek, s olyan szerkezettel, hogy a szeméttel megrakott kocsi a lerakodó helyen egyszerűen kifordítja a szemetet. Mint egész Angliában, úgy itt is a nép vallásos és az ünnepeket különösen a vasárnapot a legszigorúbban megtartja. Vasár és ünnepdélutánján még a lóvasúti s villamos vasúti közlekedés is szünetel. Az utczák néptelenek, s a templomok telve vannak. Egy vasárnapon a Giles templomot látogattam meg a hová a várbeli katonaság a tisztekkel együtt kivonult. Az isteni tisztelet alatt az orgonát katona zene kisérte, s végül a király hymnust játszotta melyet a közönség felállva hallgatott. A skót gránátosok vörös rokkban, skót szoknyában, medve börös kalappal, fehér lábbeliben, meztelen térdeikkel, vállaikon keresztül vetett schawllel, elől lófarku diszitménnyel s fehér szijjaikkal festői képet nyújtottak. A templom egyike a legrégiebbeknek, üveg festményei gyönyörűek, de a templom hajóját sötétté teszik, úgy hogy a prédikáló szék és a zene helyén elektromos fény szórja sugarait, és emeli a vallásos érzület ihletét. Az eskütéri hid. Az eskütéri hid építésére még hiányzó másfél millió forint előteremtése végett a kormány újabb tárgyalásokat kezdett, melyek való- szinüleg eredményre fognak vezetni, mert a kormány tagjai a hid építésének sürgetése végett megindított mozgalom vezetői előtt a minap oly megoldási módozatokat soroltak elő, melyek bármelyike alkalmas arra, hogy a másfél millió forintnyi hiány fedezve legyen. A végrehajtó bizottság tudomásul vette a minisztereknél járt küldöttek jelentését, s elállott attól a szándékától, hogy a választópolgárokat a hid építése ügyében nagyülésre hívja össze. A minisztereknél Fáik Miksa képviselő eszközölte ki, hogy a végrehajtó bizottság küldötteit fogadták. A bizottság felkéri azokat, a kiknél még aláírási ivek vannak, hogy azokat október 25-ig a bizottság irodájába (IV. kalap-utcza 4 sz. alá) küldjék be. Ezt a kis felszóllitást közük a lapok. Mi szintén átvesszük a lapokból miután az igen tisztelt végrehajtó bizottság, melynek tagjai javarészben budaiak lapunknak ezt a kis köröz- vényt nem küldötte meg. A végrehajtó bizottság egyátalában mindig elkerülte a „Buda és Vidékét.“ Senkit Ízlésében nem háborgatunk, senkit szabadakaratának végrehajtásában nem zaklatunk. ítéljen lapunk lelkes közönsége a feledé- kenység felett. A „Buda és Vidéke“ a ministerek maga tartásáról az eskütéri hidra nézve tájékozva volt
