Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-31 / 13. szám
Marczius 8l. BUDA és VIDÉKE Budapest 1805. í'3.'l ben a tagsági dijak behajthatlansága következtében 75-en, mely 86-at levonva az 1893. évi létszámából maradt 870; beléptek uj tagok gyanánt 179-en és igy 1019 a tagok száma ez idő szerint, azaz: 93-iuhI több az előző évnél. Az elmúlt lövészévadban elhunvtak tagjaink sorából : Brüll Lipót, Brandeis” Károly, Balitzky Sándor, dr. Barna Ignácz, Dietrich József, Donáth Fülöp, Halbauer Nándor, Illner Bernát, Lőry Jenő, Leiner József, Szorkolay Sághy Gyula urak, kiknek elhunyta felelt való őszinte részvétünknek e helyen is kivánunk méltó kifejezést adni. Hogy mily módon végeztük az egyesület ügyeit, tanúbizonyságot tesz azon működés, melyet a választmány és bizottságainak tárgyalása feltüntetnek. A választmány az elmúlt lövészévadban 12 ülést tartott Szávoszt Alphons főlövészmes- ter elnöklete alatt; a lövészbizottság 6 ülésben mozdította előre Freyberger Pál hely. főlövész- mester elnöklete alatt a lövészet ügyét*, a gazdasági bizottság Hampel Sándor elöl ülése mellett 10 ülésben foglalkozott az egyesület gazdasági érdekeivel; a vigalmi bizottság 9 ülést tartott ifj. Bún József elnöklete alatt; a vadásztársaság Lung György elnök vezetése alatt 12 ülésben tárgyalt; és igy 49 ülésben tárgyaltatott egyesületünk közös ügye. Az 1895. évre ^zóló költségelőirányzati javaslatunkban bevételként 13,020 frt, kiadásként 12,950 frt szerepel, mely 70 frt bevételi többletet mutat. A bevételeknél hangsúlyozzuk az előirányzat reális voltát és miután a költségvetés feladatainknak megfelel és miután az teljesen szilárd alapokra van fektetve, azt elfogadásra ajánljuk. Ezzel jelentésünket bezárva, világos képét nyújtottuk működésűnknek. Főczélünk folyton az volt, hogy a barátság, egyetértés, összetartás társas életünkben soha meg ne szűnjék, hogy ez által egyesületünk czéljainak megfeLlve, soká virágozzék. Az alapszabályok értelmében tisztségünkről ezennel lemondunk és felkérjük a tisztelt közgyűlést, hogy az általunk bemutatott és már megvizsgált 1894. évi zárszámadásokra nézve a közgyűlés által kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvényt megadni és az 1895. évi költségelőirányzatot elfogadni mél- tóztassék. Kelt Budapesten, 1895, február 14 én tartott váhsztmányi ülésben. Lakner János. egyes, jegyző. A filloxerás szöllők fölujitása. Egy lépéssel talán ismét előbb volnánk ! vagy csak egy reménysugárral közelebb, hogy szöllőhegyeinken ismét meg pezsdül a régi jó világ zaja. Igaz, hogy a sok ankettezés sok nagyfontosságu kérdést temetett már alá, a különféle nézetek összekuszáltsága legtöbbször decenniumokra vágott vissza bennünket, de hát bizva-bizunk most már, hogy az égető kérdés elől nem fognak kitérni a szakértők, és végre megállapodnak egy kiinduló pontban, a mely az egész országra, s a tönkre pusztult budai szöllös gazdákra is egy jobb jövendő kilátását nyújtja. Igaz, hogy sok mindenre van pénzünk ! Részvénytársaságok alakulnak, s rohamosan kapkodják el a részvényeket, de arról, hogy pgy országos mozgalom indulna meg, a melynek czélja egyedül, nagyobb tőkével uj életre keltené a tokajhegyalját, vagy pedig a hires budai hegyeket, arról még ez ideig nem tudunk semmit. Egyes passzionáIu3 és tehetős szöllő-tulaj- donosok experimentálása vajmi kevés ahhoz, hogy a kérdést végleg megoldottnak tudhassuk, de egy egész hegyoldalnak egyszerre való újra munkálása, uj alanyokkal beültetése, szakszerit művelése eloszlatná minden kételyünket s a kedvet, a munkát fokozná, és ha az eredmény beigazoltatnék a kitartó fáradság és anyagi befektetéstől senki sem riadna vissza. Festetics Andor gróf földmivelésügyi minister űr elnöklete alatt az országos filoxera bizottságnak ismét ülése volt, a melyen Dobokay Lajes osztály-tanácsos és borászati kormánybiztos mint előadó ismertette a törvényjavaslatot és annak megokolását. A javaslat abből az alapelvből indul ki, hogy a szőllők felújításának két leglégenyesebb kelléke a) a szükséges anyag (amerikai szőilő- vessző) tömeges előállítása és b) a gyakorlati szakértelem terjesztése. A mi viszonyaink közt, az amerikai szőllővesszők tömeges előállítása az országos és általános közgazdasági érdekek szempontjából állami feladatnak tekintendő. De nem kevéi-büé, sőt még inkább feladata az államnak a gyakorlati szakismeretek terjesztése, mert a felújítás lassú haladását nagy részben annak a hiánya okozza. Az előadottaknál fogva a miniszter, az állami amerikai szőllőtelepek szaporítása és kibővítése czéljából 1640 kát. hold uj állami amerikai szőllőtelep létesítését tervezi, melylyel a jelenlegi telepek kiterjedése 1800 kát. holdra emeltetnék. Ezeknek a telepeknek beültetését fokozatosan 6 év alatt tervezik s teljes beültetése után az évi amerikai vesszőtermés 110 —114 millió lesz. E vesszők részint tetemesen leszállított áron, részint pedig ingyen lennének kiosztandók. E telepek czélja a vesszőtermelésen kívül oltványkészités s az ott alkalmazandó munkásoknak gyakorlati kiképzése s díjazással összekötött oltási tanfolyamoknak tartása is leend. A telepek befektetési költségeire 1,400.000 frt szükséges, mely a törvény- javaslat értelmében hat évre felosztva külön bocsáttatnék a földmivelési miniszter rendelkezésére, az évi féntartási költségek pedig a földművelési tárcza rendes évi költségvetésében lennének előirányzandók. E költségben benne foglaltatnak egy Budapesten tervezet s z ő Mész e t i és borászati kísérleti állomás felállításának költségei is. A törvényjavaslat tervezethez a bizottság tagjai közül többen szólották, igy Bern át h Béla ki a törvényjavaslatot helyesli és köszönettel fogadja, de szükségesnek tartja, hogy a szegény földbirtokosokat kamatmentes állami kölcsönökben is részesítsék. Yiczmándy Ölön azt tartaná szükségesnek, hogy törvény utján köteleztesseuek a szőllőbirtokosok, hogy elpusztult szöllőterüle- teiket 5 —10 évig terjedő határidő alatt okve- tetlenül ültessék be. Ezzel kapcsolatban olcsó kölcsön lenne részükre kieszközlendő. Festetics Andor gróf az egyes fölszó- lalásokra reflektálva ismételi, hogy a tervezett intézkedés különösen a kisbirtokoson fog segíteni, mert lehetőséget nyújt az anyagnak köny- nyü beszerzésére. A mi a Bernáth Béla által javasolt állami kölcsön nyújtását illeti, az oly óriási összeget igényelne, a melyet a mi állami háztartásunk nem bírna meg, ha pedig nem elégíthetnénk ki mindenkinek az igényeit, ez csak elégedetlenséget szülne. Yiczmándy javaslatát, hogy a szőllőknek bizonyos határidő alatt való fölujitása törvényhozási utón kctelezőleg rendeltessék el, nem tartja elfogadhatónak. Yé- gül a bizottság tagjainak szives tanácsaikért köszönetét nyilvánítja. A tanácskozás ezzel véget ért s a minister által benyújtandó törvényjavaslatot az országos filoxera-bizottság elfogadta. Különfélék. — Mozgalom és élet. A téli kabátok lassanként tünedeznek. Az első napsugár feltűnésével a sétatereken, különösen a dunai korzókon a színes napernyők már kifeszültek. A kihalt partokon megmozdult az élet. A kikötők telve vannak hajókkal, még most csak a nagyobb kéményüek jelentek meg, de a Duna gőzbajós társaság pompás és kényelmes személyszállító hajója is a „Neptun“ kikötött a budai oldalon. A propellerek egyik partról a s a közforgalom is nagyobb élénkséget nyert. Bizony a hosszú tél után ideje volt már, hogy az enyhe szellő és tavaszi napsugár végig suhanjon az országon és fővároson egyaránt. — A budai villamos vasút. Égető kérdés megoldását hangoztattuk akkor, a midőn a „Buda és Vidéke“ hasábjain a villamos vasútnak Budán való kiépítését sürgettük több ízben már. Erre nézve lapunk egyik olvasója a következőket irja levelében, a melyet mivel közérdeket érint adjuk a mint következik : „Szükségtelen mondanom, hogy a Svábhegyre való közlekedés a közép- és szegényebb osztály részére úgy a lóvonat valamint a fogaskerekű vasút drága szállítási dijjai folytán sok élvezetet nem nyújt, mert ha egy családapa nagyobb- számu családjával oda el akar menni, ez rengeteg pénzbe kerül, pedig a budai hegyi vidék levegője ráfér a kevésbbé vagyonos polgárra is. Most tehát, midőn szó van arról, hogy a villamos vasút a németvölgyi utón át a farkasvölgyi temetőbe vezettessék, nem-e lenne czélszerü a németvölgyből az Eötvös-villához felvezető Mártonhegyi-uton egy szárnyvonalat építeni, mely szárnyvonal az Eötvös-villától a Normafa- utón át egészen a jános-hegyig terjedne. Egyrészt versenyvonal lenne ez a fogaskerekű vasút ellenében, a mi okvetlen a szállítási dijjak leszállítását hozná magával, másrészt a budai hegység legszebb részét megközelíthetővé tenné a közép és szegényebb osztály részére is, persze azon esetben, ha az illető faktorok az árak megszabásánál erre kellő tekintettel lennének. Maga a Mártonhegy ma már élénk életnek örvend, a mennyiben egyik nyári lakot a másik után építik, hátha még kiépíttetnék a villamos vasút a Mártonhegyi utón ? — Az elipsz végleges rendezése A vároldal e részén, a honnan pompás kilátás nyílik a pesti oldalra, a tavaszi előmunkálatokba beléfogtak. A munkások egész raja dolgozik, irtják az elcsenevésedett bokrokat s a megvénhedt fák gallyait. A hegyoldal parkírozása egész a király lépcső tetejéig nemcsak kezdetét vette, de a rohamos munka mellett reménységünk van rá, hogy május havában már az elipsz ez a része is teljesen elkészül Díszcserjék, fenyőfák és gyepszőnyeg fogja takarni a száraz avart és ez a hely lesz a fő* és székváros egyik legkiesebb sétáló helye. A „Buda és Yidéke“ három évvel ezelőtt több felszólalásában sürgette az elipsz rendezését és most nagy örömünkre szolgál annak konstatá- lása, hogy az ebben az évben ténnyé vált díszére nem csak Budának, hanem a fo- és székvárosnak is. Elismerésünk és köszönetünket fogadják ez utón is azok, kik tényleg részt vettek e kiváló munka keresztülvitelében. — Értesítő. A budapesti államilag segélyezett mechanikai tanműhely értesítőjét az első tiz évi miiköclésről állította össze Süss Nándor, a tanműhely igazgatója. A tanműhely tiz évi tevékenységéről és az eddig elért eredményről számrl be ebben a szakavatott derék igazgató, ki összes tevékenységét, páratlan kitartását, szorgalmát és ügyszeretetét áldozza e fontos intézetre. Elmondja a tanműhely czélját, a mely az önálló mechanikusok kiképzésében áll; a tantervet a mely szerint a tanfolyam 4 évből áll, még pedig gyakorlati és elméleti kiképzésből. A tanítás magyar nyelven folyik; más nyelvek használata csak kisegitésképeu engedtetik meg. Tanulók csak korlátolt számban vétetnek fel. E számot az igazgató javaslatához képest évről-évre (és pedig mindig , június utolsó napjáig) a földmiveles-, ipar- és kereskedelemügyi és a közoktatásügyi miniszter állapítják meg. A felvétel minden évben egyszer és pedig szeptember 1-én történik. A tanulók csak úgy vétetnek fel, ha legalább 4 reált vagy a vele párhuzamban levő polgári iskolát végezték, legalább 14 és legfölebb 17 éves kort elérték, ép, egészséges testalkatuak. A felvételi folyamodvány, melyhez a) kereszt- levél; b) az utolsó iskolai bizonyítvány; c) az bizonyítvány kell, hogy csatoltassék, leg- junius 15-éig az intézet igazgatósagáorvosi másikra nagy tömegben szállítják a közönséget. Szóval mozgalom és élet van mindkét parton I később
