Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-31 / 13. szám

Budapest, 1895. (4.) hoz nyújtandók be. Ha az igazgató 3 — 6 hó leforgása alatt arról győződött meg, hogy egyik vagy másik tanuló nem alkalmas a mechanikai szakra, a minisztériumoknál történt előleges bejelentés után az illetőt elbocsáthatja. A tan­anyag a következő: Műhelymunkák; heti 50 órán a mechanika alapfogásai, esztergálás fém és fémeken kézi szerszámokkal, reszelés, fúrás, vágás, vésés, fényezés, lakkozás, galvanizálás. A szakrajzot, anyagtant, elektrotechnikát tanítja Süss Nándor igazgató-tulajdonos, mig a szám­tant és mértant Kirsch József látja el. Végül a tanulók névsorát közli azoknak elért sikerei­vel és e nagyfontosságu szavakkal zárja be a derék igazgató nagy gonddal szerkesztett érte­sítőjét: Fejlődjék a műmechanika hazánknak egy hatalmas iparágává, mely Magyarország fiai közül is soknak alkalmas életpályát és jövedelmező keresetforrást képezzen. — A budai Könyvtár-egyesület f. hó 9-én a Toldy Ferencz-utczai el. iskolában választmányi ülést tartott. Napirend előtt az elnök megemlékezett Priczel János vál. tag haláláról. Az elhunyt emlékét a választmány jegyzőkönyvbe foglalta. A folyóügyek során: a belépésre jelentkezett 16 uj tagot vett fel a választmány: az egyesület tagjainak száma jelenleg 40 alapitó és 202 rendes. Elnök be­jelenti az egyesület 1895. január 9 iki táncz- estélyének anyagi eredményét, mely szerint az 292 írt 38 kr. tiszta jövedelmet hozott. A választ­mány ennek örvendetes tudomásul vétele után köszönetét mond a rendezőségnek kifejtett buzgó fáradozásáért, Rupp Zúgmondné urhölgynek az estély elnökének pedig küldöttségileg fejezi ki köszönetét. Az egyesület javára 1895. febr. 13-án rendezett tánczestély 55-41 krnyi jövedel­mét köszönettel fogadta. A könyvtáror jelenti, hogy a m. ülés határozatából 322 írt értékű könyvet szerzett be és a könyvtár múlt évi gyarapodásáról szóló uj czimjegyzéket már sajtó alá adta ; újabban ismét többen járultak ado- máyaikkal a könyvtár gyarapításához, igy Szabó Ferencz, német-eleméri plébános a kiadásában megjelenő s körülbelül 200 frt ér­tékű történelmi vállalatot küldött meg. Pénz­táros jelenti, hogy az egyesület múlt időszaká­nak bevétele 1500 frt; kiadása pedig 1200 frt volt. Elnök jelenti, hogy az uj alapszabályok a belügyminisztériumból a szabályszerű jóvá­hagyási záradékkal ellátva már vissza érkeztek, miért uj közgyűlés egybehivása szükséges. A vál. f. hó 25 -éré d. u. 5 órára hívja össze az egyesület IV. rendes évi közgyűlését, mely elé annak rendes tárgyain kívül az építendő budai "Vigadóban megfelelő könyvtári helyiség kieszközlése iránt is előterjesztést fog tenni. Végül a könyvtárőr által kidolgozott könyvtári szabályzatot valtozatlai ul elfogadták. — Halálozás. Leidl János derék fiatal kereskedő Karikás Mihály a „Kis Pipa“ ked­velt vendéglősének sogora meghalt. A boldogul- tat előzékeny modoráért és szolgálatra készsé­géért széles körben szerették. Üzletvezetője volt a, jó hirü Kosztics-féle szőnyeg kereskedésnek. Áldás emlékére. — Választás. Az I—III. kerületi ven­déglősök rendes évi közgyűlésen a választmány igy alakult. Számvizsgálók lettek: Gürsch Ferencz, Lerner Mihály, Bacher Jakab. Választmányi tagok lettek: Bauer János, Bittner A^jos. Bojcsics Simon, Buzik Andor, Hötzel József. Kabon József, Mayberger Ignácz, Schlaucher Ferencz, Bruckner Alajos, Kubaneck Venczel, Lindmayer Ferencz, Peyerl József, Prokesch Antal, Tilly Károly, Wenzl Ferencz, Medicz__János, Fahrner Kristóf, Krenn István, Kuncze Ödön, Leidenberger József, Loydl Károly, Mihályi József, Wickhardt Károly, Zalder Vencze.. Választmányi póttagok lettek: Albecker Antal, Buchinger Alajos, Stoszmann Lőrincz, Wagner Vilmos, Balázs Keresztéig Berger Vincze, Graf Sándor, Klein- hackel József, Lebhard Károly, Lindmayer Já­nos, Neubauer Antal, Seeger József. — Magyarország orvosainak év­könyve és különleges czimtára. Szer­keszti Pesti Alfred a Lukácsfürdő részvény- társaság igazgatósági titkára. Budapest 1895 a Petőfi magyar központi kiadó vállalat kiadása. Bolti ára 3 frt. Ötödik éve már annak, hogy ez a hasznos könyv megjelenik. A szerkesztő BUDA és VIDÉKÉ. szorgalmasan pontosan s a mi fő megbízhatóan állítja össze az orvosok czimét és lakjegyzékét nem csak a fővárosiakat, de a vidékieket is. A czimjegyzéken kívül becses közleményeket tartalmaz a vaskos könyv többek között az orvosok hatóságilag megszabott látogatási díj­szabásait. Nemcsak orvosok és gyógyszerészek, de a nagy közönségre nézve is érdekes a gazdag tartalmú évkönyv. — Köszönet. A budai Könyvtár-Egye­sület január 9-iki tánczmulatsága alkalmából befolyt adományoknak lapunkban történt közzé­tétele óta újabban a Ganz és Társa részvény társaság 30 frtot, Mechwárt Áudrás 20 frtot, dr. Ernyei Mór 2 frtot, és Thewrewk Árpád 1 frtot adományoztak, kiknek nemes áldozat- készségükért hálás köszönetét fejezi ki az elnök­ség Bizonyára nem lesz érdektelen megemlí­tenünk e mulatság fényes erkölcsi sikere mel­let azt a tetemes anyagi eredményt is, mely 292'38 írttal gyarapította város részünk eme nagyfontosságu intézményének alapjait; ez ösz- szegbol 162 frt felülfizetésekre esik. — Panasz Igen tisztelt szerkesztő úr! Annyi a bajunk fő- és székvárosunk jobbik felének ősi falai között, Imgy ezt mind leírva, a munka egy kis irodalmi működés babérjával koszoruzná a merész vállalkozót. De én a reális haszon szempontjából megelégszem, ha néha egy törött láb, vagy más szánandó eset miatti feljajdulással orvosolhatók — későn — egy-egy rég tűrt hibát. Sajnos, hogy dolgaink nem mindig a Váczi-utczában villamosán fénylő fő­városba vezetnék hanem el-el jutunk egy még mindig fővárosnak nevezett sötétségbe. Tessék például a várba vezető Jezsuita lépcsőn fel­botorkálni. Láttam itt már vén anyókákat keresztet vetni este, belépvén az alig világított odúba. Láttam csinos hölgyeket erősen pibegve futni, a hátuk mögött jövő idegennel a fél­homályos folyosóban való találkozás elől. Hanem sajnos, láttam már néhány félig vagy tán egé­szen kificzamodott lábat is, ha ugyanis annak tulajdonosa, nem rendelkezvén bagoly szemek­kel, lépcsőt tévesztett. De nem csoda ha e lép­cső, mely falaival még a segítségül j'vo hold fénytől is el van zárva, csak egy árva, pislogó lámpával van világítva. Kérnéuk ide még egy­két lámpát! Különösen a lépcsőzet felső részére! vagy tán ahhoz is csak a nálunk szokásos tár­sulás és adományok utján juthatunk?! Kész szolgája T. D. — Nincsen viz Az újlaki fő vízcső megrepedése következtében a vizhajtó házat ellepte a viz és az nem volt képes működni. Egyszerre Afrika sivatagává változott Buda nagy része. Nincs viz! Ezt hallottuk minden­felé. A sors előbb a bortol most már a víztől fosztott meg. A régi Duuaviznek iparengedély­ért folyamodnak, hogy ha még egyszer vizszük- ségbe jönne a Dunaparton fekvő város rész akkor üzletüket megkezdhessék. Ki fog a si­került csőrepedésért elismerést kapni az még a jövő titka? Biztos forrásból a következőket kaptuk: A budai vízhiányt először is az újlaki (a medenczéhez vezető) főcső repedése okozta, ebből az előre nem látott okból csak rövid ideig kellett volna a budaiaknak nélkülözni a víz­vezetéki vizet. — De ekkor közbejött, hogy a Duna áradása folytán egy válaszfal, — mely ideiglenesen lett az újlaki gépháznál felállítva — a nagy víztömeg nyomásától beszakadt, el­öntvén a gépházban levő szivattyúkat — a gé­pek nem dolgozhatván, természetesen a csövek­ben viz sem volt egy ideig. A vízvezetéki igazgatóság éjjelt napallá téve munkálkodott hogy a vízhiányt megszüntesse, a mi sikerült is, igy már Budán van viz! — A Christen-féle telek. Az I. kér. polgári kör, az I. és 11-ik kerületi bizott­sági tagok mozgalmat indítottak a Christen-féle telek miatt. Az I kerületi polgári kör a mos­tani talajfekvéssel óhajtja fenntartutni a jég­pályát. A közkórházi bizottság a teljes betömést javasolja Dr. Kollár Lajos kitűnő röpiratában (jövő számunkban közöljük) végleges állapotot óhajt, úgy hogy a talaj emelésével a korcsolya­pálya megmaradjon. Úgyane tárgyban az I. és Márczius 31. II. kér. törvhat. biz. tagok a budai pilg. kör. helyiségében közös értekezletet tartottak, me­lyen egy tag kivételével mindannyian megegyez­tek abban, hogy ezen teleknek végleges rende­zése kívánatos, olykép, hogy a budai közkórház építésénél nyerendő összes földanyag a Christen féle gödörbe hordassék s ezzel itt végleges állapot teremtessék, a lejtős partok befásitásá- nak, a gödörnek a szénatér felé eső egyik része a piacz kiszélesítésére szolgáljon, a sik terület pedig, mely e feltültés daczára is még min­dig az ut szinvonalánál mélyebben fog feküdni állandóan korcmlya-pálya és labdázótér czéljaira szolgáljon. A tanács e mellett az álláspont mellett foglalt állást, A tárgyhoz visszatérünk. — A budapesti gyümölcsészeti tanfolyamot közelebb nyitotta meg Mol­nár István királyi tanácsos, miniszteri biztos, a budai kertészeti tanintézetben igen érdekes beszéddel. A -tanfolyamra bár csak 24 tanító fölvételét tervezték, mégis 33-an jelentek meg, minthogy többen sajái Költségükön is hajlan­dóknak nyilatkoztak a tanfolyam hallgatására. A tanfolyamot Angyal Dezső tanár vezeti. — Jubileumok. Az első budai betegse- gélyző és temetkezési egylete dr. Doktor Hen­rik 30 éves jubileumára ünnepély" rendez f. évi márczius 31-én. Dr. Doktor Henrik buzgos önfeláldozással teljesítette kötelességét. Akár­mikor, akárki hivta a humanizmus hivó szavai­nak engedve mindig megjelent éjre-nopra, időre veszélyre nem tekintve. Üdvözöljük a derék ember­barátot. Jelenjék meg az is a ki az ünnepélyre meghívót nem kapott. — Beretzky Fe­rencz. 1870-ben lépett be az állam szolgála­tába és azóta különböző szakmában, mindig híven teljesítette kötelességét. Közreműködött mint lottó-hivatali ellenőr az államsorsjátékok rendezésénél és ott szakmájában oly képzettség­nek adta tanujelét,, hogy nemsokára a m. kir. államépitészeti hivatalhoz ellenőrré neveztetett ki. Úgy ott, mint jelenlegi pénzügyministeriumi irodatiszti állásában mindig csak közbecsülés- ben részesült és méltán sorakozhatik azok közé, kik az állam érdekeit mindig szivükön viselik. Magán életét számos tagból álló családjának szenteli és igazbarátai szívből üdvözlik e derék tisztviselőt és jó barátot szolgálati idejének 25-ik évfordulója alkalmából, kívánván neki, hogy úgy a közügyek terén, mint családi éle­tében lelje meg azt az elismerést és hálát, a melyet ő magának mindkét irányban bőven kiérdemelt. — Az I —ill. kér. vendéglősök mérlege. (1894) A) Társulati bevéte­lek. 1893. évi pénztári maradvány 584 frt. 89 kr. Befolyt bekebelezési dijak 28 frt Befize­tett tagsági illetékek 320 frt 50 kr. Kamatok 18 frt 40 kr. Különfélék 35 frt Összes bevé­telek 986 frt 79 kr. Levonva a kiadást 352 frt 22 kr. Marad pénztári készlet 634 frt 57 kr. Társulati kiadások. Társulati lakbér 100 frt. Jegyző fizetése 160 frt. A társulati szolga illetményei 43 frt 39 kr. Lgyanannak temetésekért 32 frt. Kezelési költségek 14 frt. Különfélék 2 frt 83 kr. Összes kiadások 352 frt 22 kr. E pénztári készlet áll: a) Társulati-alap 309 frt 47 kr. b) Társulati pén­zek 325 frt 10 kr. c) Leltári tárgyak értéke 1230 frt 79 kr. B) Temetkezési egylet Bevételek. 1893. évi pénztári maradvány 1683 frt 37 kr. Befolyt tagsági dijak 597 frt 50 kr. A tánczvigalomtól marad többlet 80 frt. Kama­tok 315 frt 3 kr. Összes bevételek 2675 frt 90 kr. Levonva a kiadást 516 frt 45 kr. Ki­adások. Temetkezési járulékok 225 frt Az egy­leti szolga járuléka 84 frt 45 kr. Kezelési költségek 7 frt. Különfélék 200 frt. Összes kiadások 516 frt 45 kr. Budapest, 1894. decz. 31-én. Zilder Venczel s. k., elnökhelyettes. Barabás József s. k,, elnök. Petz Károly s k., elnökhelyettes. Rutlímer József s. k., jegyző Lindmayer Ferencz s. k, pénztárnok. A k’mu- tatott bevételi és kiadási tételeket felülvizsgálták és helyednek találták: Bacher Jakab s. k., szám- vizsgáló. Lerner Mihály s. k., számvizsgáló. Gürsch Feien ez s. k., számvizsgáló. — Vásárhelyi Pál emléke. A magyar mérnök egylet ünnepet rendezett Vá­sárhelyi Pál emlékére. Gonda Béla olvasta fel tanulmányát az úttörő hires magyar mérnök­ről, kit a budai katonai temetőből Pestre

Next

/
Oldalképek
Tartalom