Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-10 / 45. szám

Budapest, 1895. (6.) BUD A és VIDÉKE November 10. hogy tagjait lapunk lelkes terjesztésére szóllitotta fel. Az egyesületi közleményekre is tá- ga.bb tért nyitunk oly egyesületek részére melyek velünk összeköttetésben allanak. Ismerőseink rovatát folytatni fogjuk és kérjük olvasóinkat, hogy ezt a rovatot gazdagítani sziveskedjenek. A „Buda és Vidéke* előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre ....................6 » Negyedévre . .. 8 „ A ki hivatalnok és jóbarát. Közszeretetnek örvend A1 m Károly, az I. kerület elöljáróságának egyik elsőrendű tagja. Tisztelettel szeretik, mert erős akarat, pontos­ság, munkakedv, szakavatottság mellett van szive is. Ezt a talpig derék embert ünnepelte az I. kerület elöljáróságának tisztikara összes személyzetével, a midőn Károly napja alkalmá­val díszes emléktárgygyal lepte meg. Az ünne­pély másik részét Jankó vies, a Krisztina­város derék polgára rendezte Aim Károly tisz­teletére a Gellérthegy-ulczai felső Hube r-féle vendéglőben. A társas vacsorán az összes tiszti­kar megjelent. Elsőnek állt fel a lakomán Józsa Mihály jegyző, ki az elöljárót, 0 hi­ba u s e r t éltette, mint kinek vezetése alatt csak megelégedést és előrehaladottságot konsta­tálhat minden polgára Buda 1-ső kerületének. Jankovícs szintén az elöljáróért és az ösz- szes személyzetért üritette poharát. Az ünnepélyen Szombathy Kálmán a kö­vetkező rigmussal köszöntette fel Aim Károlyt: Károlyhoz. Ismét egy év, a múlandóságban, Mi még mindig itt küzdünk veled ; Bár a terhes munka a mit végezénk Agyonnyomással fenyeget. Itt állunk mi! mind rendületlenül, Minden jót kívánva teneked : Engedd meg, hogy szivünk kívánságát Elmondhassuk ma itt előtted. Élj soká, kedves jó barátunk; Legforóbb óhajunk ez nekünk. Családod érdeke is azt kívánja; Fogadd szivből fakadt üdvözletünk. Légy boldog és megelégedett mindvégig, Szeress továbbra is bennünket: Kik itt üdvözletedre megjelentünk ; Ne vond meg tőlünk szeretetedet. A csekély emlék mit most szivből aduuk, Ez a tiszta szeretet jelképe. Engedd, hogy viszont kívánságul kérjük: Tarts meg minket jó emlékezetedben ! Különfélék. — Az uj földmivelési minisz­ter. Lapunk elején üdvözöljük Darányi Ignácz képviselőnket, mint a földmivelés ügyének miniszterét. E helyen felemlít­jük azt a választ, mit a szabadelvű párt tisztelgésére adott. Egy férfias jellem megnyilatkozása ez. Az aj miniszter leginkább azért kéri pártfelei támogatá­sát, hogy a közérdek önzetlen szolgálatában erősebb lehessen. Azt hisszük, hogy Darányi Ignácz be is váltja azt a mire, fogadkozik és csak­ugyan ellehet róla mondani: fűit ae- qualis in omni vitae gene re. — Kedélyes estély. Kedélyes estélyt rendezett nagys. és főtiszt. Vezinger Károly névnapja alkalmából folyó hó 3-án a „Fáczán“ termeiben a „budai katholikus legényegyesület*. Bevezetésül a dalkör Zarkovszky „Üdvözlő dalát“ adta elő, ezt pedig Bodnár Gáspár „A Stiglin- czek“ czimü 4 felvonásos színmüve követte. A közreműködők sorából kiemeljük Heim Józsa k. a. ki úgy lágyan csengő hangjával, mint kedves játékával méltán kiérdemelte a hallga­tóság zajos tapsáü A deszkákon jól állták még meg hely őket Veigl Józsa és Krista Mariska k. a. Kitűnő alakítás volt Vaczulik Károlv is mint diurnista és jól adta szerepét ifj. Fritz Károly mint agglegény tőkepénzes. Általában a szereposztást szerencsésnek találtuk. A közremű­ködők mindannyiát elismerés illeti. Majd tánezra perdült az ifjúság s a felkelő nap még együtt találta a vig párokat. Tudósítónknak a követ­kező jelen volt hölgyeket sikerült feljegyeznie: Mészáros Gizella, Wunder Irma, Krövich Ilona, Heim Józsa és Irma, Gubányi Gizella és Juliska, Poór Paula, Frank Róza, Muschitz Hermin, Zánky Gizella, IUaváts Sarolta, Grun­dig Gizella, Tallovits Borbála, Virág Julianna, Schmidt Józsa, Zách Linus, Kondits Irma, Hupka Jujza, Veigl Józsa, Berger Katicza és Irma, Nichmann Gizella, Kis Katicza, Huber írma, Laura és Mariska, Révész Annuska, Jan- kovits Mariska, Dobrovits Margit, Huber Istvánná, Révész Istvánná, Korupitzky Frigyesné, Özv. Vudle Edéné, Muschitz Károlyné, Gubányi Nán- dorné, O/v. Batits Istvánná, Fazekas Jánosné, Eckermann Béláné, Glocker Jánosné, Schmidt Jánosné, Zách Mátyásné, Kulich Károlyné, Kis Istvánná, Mészáros Lajosné, Grell Józsefnél — Az elmebetegek jogvédelme. Dr. babarczi Schwartzer Ottó tanár közegészségügyi tanácsos, az igazságügyi orvosi tanács alelnöke nagy szabású müve méltó feltüuést keltett az egész sajtóban. Alig van lap, mely legnagyobb elismeréssel ne említette volna a nagy hirü tudós e kitűnő müvét, melylyel irodalmi diada­lait jelentékenyen szaporította, s nem csak nagy tudásának, de Írói talentumának is újból jelét adta. A nagy szabású mü Ilornyánszky Viktornál jelent meg díszes és a kiadó ezégnek becsületére váló kiállításban. — Budáért. A főváros közgyűlésén több Budát érdeklő dolog fordult elő. Dr. G ö ő z József azt indítványozta4 hogy a földtani inté­zetet hozzák át Budára. Scheich Károly azt javasolta, hody Budán is jelöljenek meg iskolá­kat az idegenek elszállásolására. A tanács olhatározta, hogy az Erzsébet árvaházat áthoz­zák Budára. — Díszes esküvő. Buda egyik régi és derék polyárának Rajkai Mihálynak müveit és széb leányát vezette oltárhoz Sólyona Fe- rencz állami iskolai tanár f. hó 3-án a várbeli evangélikus templomban. Násznagyok voltak Botz István állami iskolai igazgató és Dax m. á. v. felügyelő. Az esküvő után a pár Koolozs- várra utazott. Legyenek boldogok. — Buda és az egyetemek. A na­pokban egy társaságban, hol több egyetemi tanár volt jelen, szóba jött az egyetemeknek Budára való áthelyezése. Egy országos tekintély úgy nyilatkozott, hogy ha a műegyetem tanári karát a kiállítás helyéről megkérdezték volna, pedig ezt a tanári kar, mint legliivatottabb forum elvárhatta és elvárhatná : ők nem a város­ligeti kiállítás mellett nyilatkoznak. A kiállítást Budára indítványozták volna, hogy az alap munkálatokból később az egyetemeket fellehe­tett volna építeni. Minden komentár nélkül közöljük olvasóinkkal ezt a véleményt. — Meghívó a budapesti polgári lövész­egyesület Dr. Darányi Ignácz urnák az egye­sület alapitó és választmányi tagjának földmi- velésügyi m. kir. miniszterré történt kinevez- tetése alkalmából 1895. évi november hó 16-án szombaton este 8 órakor az egyesület helyisé­geiben társasvacsorát rendez melyre t. tagtárs ur ezennel meghivatik. Egy teríték ára ital nélkül, de a zenét is beleértve, 1 frt 50 kr. A hazajövetelre éjjeli 11 órától kezdve éjfél után 1 óráig társas^ és közúti kocsikról gondosokdva lesz. Megjelenés fekete ruhában. Részvételi je­gyek 1895. November 15-én déli 12 óráig kap­hatók: Freyberger Pál urnái II. kér., Fazekas­tér 2., Szabó M. Ferencz urnái II. kér., Fő- utcza 14., Lohr Irma virágkereskedésében II. kér., Fö-utcza 1., Némái Antal urnái IV. kér , Rózsa-tér 1. és az Egyesületi ügynököknél. Márkus József, fölövészmester, Lakner János, jegyző.. — Figyelmébe ajánljuk olvasó­inknak, különösen a székesfővárosi bizottsági tagoknak „Idegen forgalom“ czimü mai czikün- ket, az eszme megérdemli hogy foglalkozzunk vele és hogy a törvényhatósági közgyűlésen indítvány alakjában szóba hozassék, mert ha a közgyűlésnek is kívánsága lesz az, hogy egy idegen forgalmi iroda rendeztessék be, a ki­állítási végrehajtó bizottság nem térhet többé egyszerűen napirendre ezen tagadhatatlanul fontos kérdés felett. — A hírlapírók nyugdíjintéze­tének. A magyarországi hírlapírók nyugdíj- intézetének elnökéhez, Fáik Miksához Babarczi- Schwartzer Ottó a következő levelet intézte: „Nagyságos elnök ur! Hornyánszky Viktor ur kiadásában megjelenő munkám eddigi kötetei az általam mélyen tisztelt sajtó által teljes önzetlenséggel oly kitüntető fogadásban és mél­tánylásban részesültek, hogy kötelességemnek ismerem el a sajtónak személyem iránt tanú­sított kitüntető, önzetlen eljárását gyönge te­hetségem szerint meghálálni. Bátor vagyok tehát munkámnak az 1897. év folyamán meg­jelenendő, az elmebetegek arczkifejezéseit tár­gyaló ötödik kötetének irói tiszteletdiját a magyar hirlapirók nyudijintézete javára fel­ajánlani azzal a tiszteletteljes kérelemmel, hogy azt tőlem szívesen elfogadni és a szerződés megkötése végett a jelenleg tett ajánlatomról egyidejűleg értesített kiadó czéggel érintkezésbe lépni kegyeskedjék. Ki is igaz, mély tisztettel és változatlan nagyrabecsüléssel maradtam nagy­ságodnak kész szolgája és hive: Babarczi- Schwartzer Ottó.“ A magyországi hirlapirók nyugdíjintézetének igazgatósága hálás köszöne­tét mond a fentebbi sorok érdemes Írójának ne- meslelkü ajánlatáért. — Jelentés. König Antal az első duna- gőzhajózási társulatnak nyug. kapitánya és neje szül. Szily Török Luiza valamint Özv. Czimeg Györgyné sz. Balthasar Bertha örömmel tudat­ják gyermekeiknek: Olga és Henrik f, évi no­vember hó 16-áu reggel 11 órakor a polgári és délután 6 órakor a II. kér. Kapuczinus templomban tartandó egyházi egybekelését. Bu­dapest, 1895. nővé r bér havában. — Társas estély a „Politikus Greisler“-nél. Kedélyes hangulat uralko­dott a „Politikus Greisler“-féle vendéglőben múlt hó 31-én, (csütörtökön). A „Krisztinavá­rosi asztaltársaság“, — mely folyó évi szep­tember havában a Svábhegyi Eötvös nyaraló­ban egy fényesen sikerült mulatságot rendezett, s melyről már múlt számunkban is megemlékez­tem, most tartotta meg ismét szokásos társas vacsoráját, mely számos tagjának jelenlétével s lélekemelő kedélyhangulattal folyt le. A társa- ság gyakrabban szokott tartani szűk körben ily összejöveteleket s nem csak a jótékony czélt karolja fel példás kitartással, hanem mint lát­szik a saját művelődésének ápolása és terjesz­tése is egyik fő elvét képezi, amint eléggé iga­zol az a körülmény, hogy gyakori felolvasáso­kat rendez. Ez alkalommal Szkalniczky Henrik orvostudor úr, a társaság szeretett elnöke tar­tott, „az ember kiilöubözö fajainak táplálkozá­sáról“, igen szépen s tudományos alapon szer­kesztett érdekes felolvasást, mely nem csak hogy szórakozást, hanem hasznos tapasztalato­kat is nyújtott a hallgatóknak. Ezt követte Stigliczy Kálmánnak az „asztaltársaság erede­téről“ szóló szintén saját szerzeményű felolva­sása, mely néhány humoros történetü részletével szintén tetszést aratott. Azután következett a tulajdonképeni vacsora, s azt hiszem, mint min­denütt szokott lenni, úgy akadt itt is olyan, kinél ez a legnagyobb tetszést idézte elő, — különösen pedig akkor, midőn oly csinos és jó ízlésű szakácsnő főzi meg a vacsorát, mint a milyen a „Politikus Greisler“é! — Nem vagyok ideálista, de azt hiszem mégis, hogy ez a tudat szintén nagyon elősegíti a jó étvágyat, különö­sen olyankor, midőn amúgy is kitűnő főzési módjáról ösmeretes a vendéglő, miről ezúttal is alkalmunk volt meggyőződni. Nem megvetendő kitűnő borocskája is, mely az étvágy mellett még fokozta a jó hangulatot. Az asztaltársaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom