Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-10 / 45. szám
Budapest, 1895. (7t BUDA és VIDÉ KE .November 10. zeneértő trgjai ezúttal is ki tettek magukért s élvezetesen mulattatták játékukkal a jelenlevőket. Különös talentumáról tanúskodott jelenleg is Szwoboda Ferencz urnák, lélekemelő hegedű- játéka. Dr. Szkalniczky Henrik ur előadásának folytatását jövő csütörtökön tartja meg. Folyó hó 14-én ugyan-e helyiségben hasonló szabású társas-összejövetel fogtartatni, melyre ismét két felolvasó van följegyezve. S. O. JC. — Eljegyzés. Beregszászy Kálmán pénzügyminiszteri számtiszt s az első kerületi polgári kör vigalmi bizottságának tagja eljegyezte Strinovich Leó pénzügyőri főbiztos leányát Flórát. — Borvásár. Megkezdődött az őszi borvásár. A vásár igen élénknek ígérkezik. Alig hogy a hajók megérkeztek mindjárt jöttek vevők, úgy hogy a hozott mennyiségnek 2/3-ad részét eladottnak tekinthetjük. Az eladók azonban mivel látva, hogy jó vásáruk lesz újabban pótolták részben hajóval, részben vasúttal áruikat. Eddig három hajó van de még egynek az érkeztét várják. A borvásárra hozott bor és pálinka kimutatása: Hajón hozatott bor 1890 hektoliter. Hajón hozott pálinka 205 hit. Tengelyen hozatott bor 943 hit. Tengelyen hoza- t ott pálinka 25 hit. Az árak a következők voltak. Vörös ó bor 15—24 forintig vörös uj bor 15—20 forintig, fehér ó bor 18—24 forintig, fehér nj bor 16—20 forintig, siller ó bor 14—18 forintig, siller uj bor 13 —16 forintig, törköly pálinka 38—40 forintig, szilvorium 60 forint. Az elmebetegek jogvédelme. — Irta: Babarczi Schwartzer Ottó dr. a budapesti magán elme- és ideggyógyintézet igazgatója. — E czim alatt két vastag kötett fekszik előttünk, a melyek egyike 535, másika 1044 oldalra terjed. Az előbbi az elmebetegek magánjogi, az utóbbi azok büntetőjogi védelmét tárgyalja. Amaz a jelen év elején: emez most jelent meg. A laikus olvasó félve nyitja föl e két impozáns kötetet, mert fél attól a rengeteg tudománytól, a mely azokban összehalmozva van. Megnyugtathatunk azonban mindenkit, hogy e részben félelme annyiban alaptalan, a mennyiben szerző nem a szürke teóriák, hanem a gyakorlat embere s könyvét is nem a tudósoknak, hanem a gyakorlati terén működő jogvédőknek és biráknak, egyszersmind pedig az egész müveit közönségnek szánta. E miinek tárgya az elmebetegségek ismertetése. Szerző a könyv használójánál már föltételezi a pszychiatria ama részének ismeretét, mely az elmebetegség klinikai kimutatását, a klinikai kórképnek s a törvényszéki elmekór- tan tételeinek alkalmazását öleli fel. E tekintetben Kraft-Ebingnek általa lefordított nagyobb munkájára utal s jelen müvében: „az egyéni felfogástól és birálgatástól függetlenül“ azokat az intézkedéseket ismerteti, melyek az elmebetegek irányában magánjogi és büntetőjogi szempontból foganatositandók. Az első kötet az elmebetegség birói meg- állapitását, a gondnoksági ügyet s az elmebetegek jogi cselekvő képességét, főleg a kötelmi, házassági és öröklési jog szempontjából, valamint az elmebetegséget a törvénykezési rendtartásban tárgyalja. A most megjelent második kötet a jogvédelmet az anyagi büntetőjog terén, a büntető eljárás folyamán s a büntetés végrehajtása alatt, végre az igazságügyi igazgatásnak az elmebetegekre vonatkozó részét adja elő. Az 1044 oldalra terjedő büntetőjogi rész nagyobbbik felét az anyagi büntető törvény intézkedéseit s az ezekkel összefüggő birói gyakorlat foglalják el. Szerző rendszere az, hogy közli a büntetőtörvénykönyv illető szakaszát s ennek magyarázatául lenyomat egyes részeket a törvény meg- okolásából s egy ismert kommentár jegyzeteiből (természetesen hivatkozva a forrásra.) Ezután bemutat a birói gyakorlatból, az Ítéletek és orvosszakértői vélemények szószerinti közlésével annyi esetet, a hány a „Büntető jog tára* s a „Döntvénytár“ hasábjain éveken át a kérdéses tárgyra vonatkozólag megjelent. Ez ítéletek és vélemények foglalják el a legnagyobb tért. így pl. a btk. 76. §-ával kapcsolatban, mely az öntudatlan állapotról és elmezavarról szól a 41—445. lapokon megszakítás nélkül követik egymást a jogesetek, melyeknek tárgya az álom és álomittasságban, a részegségben, a szerelemféltésben vagy más indulat hatása alatt elkövetett büntetendő cselekmények beszámítása. Ebben az arányban folyik aztán a mii a btk. többi §-ain : t egész a 754. oldalig, a hol az elmebetegek jogvédelméről a bűnvádi eljárás folyamán szóló második fejezet kezdődik. Ebben az elmebeli állapot megvizsgálásáról, az elmezavart egyén vallomásának birói mérlegeléséről, a bűntett elkövetése után beálló elmezavarról s az eljárási költségek és dijakról van szó; mig a harmadik fejezet az elmebetegek jogvédelmét a büntetés ve'grehaj- tása alatt tünteti föl. A mii utolsó része két fejezetben tárgyalja az igazságügyi orvosi közigazgatást. Az első a törvényszéki orvosok képesítéséről, kinevezéséről és teendőiről szól; a másodig az igazságügyi orvosi-tanács szervezésére és működésére vonatkozó intézkedéseket adja elő. Ezekből kitűnik, hogy a szerző egészen a gyakorlat terén mozog. A két nagy kötetben elméleti fejtegetés alig van, de annál ügyesebben vannak összeállítva az elmebetegek jogvédelmére vonatkozó tudnivalók. És habár kétségtelen, hogy a jogesetek tömege kissé megnehezíti a mii átnézetét: a gyakorlati jogásznak mindazonáltal éppen ezek tesznek leghasznosabb szolgálatot, mert ezekből tűnik ki legvilágosabban, hogy miképp alkalmazzák bíróságaink elme- zavart vagy öntudatukban korlátolt egyénekkel szemben a büntető törvényt. E szempontból mindenkinek melegen ajánlhatjuk Schwartzer Ottó müvét. A könyv igen díszes kiállításban Hor- nyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedésében jelent meg. Ára egy-egy kötetnek 8 frt. (Budapesti Hírlap ) Tudomásul! A „Buda és Vidéke“ következő vendéglőkben és kávéházakban olvasható: Adíhoffer Lipót vendéglős I. Istenhegy, Berger Vincze vendéglős II. Medve-utcza, Buchinger Alajos vendéglős I. Tárnok-u. 14. Balanek Antal vendéglős II. Iskola-utcza. „Noé bárkához“, Bauer János vendéglős I. Disz-tér 17. Barabás József vendéglős I. Casinó sörcsarnok, Bruckner Alajos vendéglős II. csalogány- utcza 21. Breutner Lipót kávéháza III. vöröskeresztutcza, Bengyel Zsigmond kávéháza II. Lánczkid tér, Barátság asztaltársásag I. Hadnagy u. Beck Ferencz vendéglős Torbágy, Bittner és Follner kávéháza I. alagut-u. 5. Buzik András vendéglős I. Karácsouyi-u. 17. Csalányi Károly vendéglős IV. Ferencziek-tere, Edelsheim Gyulai hadastyán-egylet II. Főutcza 77., E. m. K. e. kávéház VII. Erzsébet-kör. 2. EÖtvÖS-Villa vendéglő I. Isten-hegy, Fukács János vendéglős I. Krisztina-tér 7. Fill Ferencz kávéháza I. Döbrentey-u. 4. Fill Mihály vendéglős I. Istenhegy, Fränkl kioszk kávéház I. Istenhegy, Gundel János szálloda V. István-főherczeghez, Graf Sándor vendéglős II. Fő-u. 8. Giirsch Ferencz vendéglős I. Koronaőr-u. 6. Gill József vendéglős I. Alkotás-u. 29. Hungária kávóház V. M, Valéria-u. Hein Lipót vendéglős Kelenföld déli vasút állomása, Hanzély István vendéglős II. Retek-u. 57. (Folyt, köv.) Tájékoztató. Téli kúra Kénes iszapfürdő, rheuma. köszvény, iachias atb. ellen Szt.-Lükácsfiirdő r -t Budapest. douche-massage iszapborogatások. Meghűlés veszélye nincs, mert a szállodák és fürdők egy fütött épülettömböt képeznek. Olesó pensio. Lift és hordszé- kek, nehéz betegek számára felvonó a vizben. Prospektust küld az Igazgatóság. — A borszéki viz. A kedvelt borszéki viz képviseletét Werner Adolf (Frumm István utóda) vette át. Megvagyunk győződve, bogy az uj képviselő még ismertebbé teszi ezt a feltétlenül keresett régi hazai ivizet ásvány vizet, mely minden asztalon kellően hirdet. Werner Adolf vizek terjesztése terén nagy érdemei vannak és a borszéki kellendőségét is fokozni fogja. — Mesterházy Mihály fiatal törekvő fűszer kereskedő (I. Attila-utcza 50. sz.) üj kibővített árjegyzéke már kijött a sajtó alól és most küldetik szét Budán és a Buda vidéki községekben. Ajánljuk olvasóinknak a mai számunkban ezen árjegyzék hirdetés alakjában megjelent kivonatát. — Itt a tél. A tél közeledik, nagyon jól esik a meleg szoba. A gondos háziasszony, a jó családapa ott igyekezik beszerezni a fűtőanyagot, hol jutányosán kap. Rosenthal Géza fa- és szén-üzletét a déli vasút teherpályaudvara mellett jól ismeri a közönség. Az áruk elsőranguak, jutányosak, a kiszolgálás pontos és előzékeny. Kiadó és laptulajdonos mindszenti Erdélyi Gyula. 37-Ilttér. Budapest vidéki magy. kir- penzügyigazgatóság. 81884. sz. III. IS95. Gróf Keglevick István utódai budafoki coguac- grvári ezég kérvénye az 1894—1895. termelési évadban feldolgozott bormennyiség és fizetett szeszadó igazolása iránt. Végzés, Ezen kérelme folytán folyamodó részére iga- zoltatik, hogy budafoki cognac-gyárában az 1894—1895. termelési évadban 1,999.420 liter bormennyiség dolgoztatott fel, és hogy ezen idő alatt a ezég 20.993 forint 91 kr. szeszadót fizetett. Budapesten, 1895. aug. 27. /-tárcái/, s. k. kir. tanácsos, pénzügyigazgató. A gyártmány jó minőségét és szoliditását bizonyító pénzügyhatósági végzések már évek óta egyes egyedül * csakis általunk * hozatnak nyilvánosság elé és hathatósan támogot- ják ama ismételt állításunkat, hogy gyárunk, mely már 1882-ben alapittatott, a legnagyobb és legjelentékenyebb Ausztria- Magyarországban és minden más cognac-gyárt megbízhatóság tekintetében fölülmúl. Ama körülmény, hogy cognac-gyártmányaink közkedveltségnek örvendenek, csakis annak tulajdonítható, bogy a cognac fogyasztók arról győződtek meg,hogy mi csakis jólkezelt ^ és valódi ó copacot hozunk forgalomba. A fogyasztókat saját érdekükben arra figyelmeztetjük, hogy a bevásárlásaiknál ne csak rövidesen „Keglevich cognacot“ kérjenek, hanem arra is ügyeljenek, bogy a palaczkon teljes czimünk. Gróf Keglevich István utd. legyen, hogy hamisított értéktelen és hasonbangzásn gyártmányok beszerzésétől megóvassék. Gróf KEGLEVICH ISTVÁN utódai budafoki cognac-gyár igazgatósága.
