Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-03 / 44. szám
Budapest, 1895. (3.) BUDA és VIDÉKÉ. November 3. számaiban s most csak élesztő kép említettük, hogy az elöljáróságok szaporábban beszéljék meg községeik érdekét és lépjenek ki már egyszer a közönyösségből. Térjünk vissza a tárgyhoz. A ,,Buda és Vidéke“ 43-ik számában elmondottakat elfogadom, aláírom és tehetségem szerint gyámolitom. I. Magasztos eszme az, hogy a vérmezőnk (még ha az egyetemek építését is előmunkálnák) nagy Isten társulat legyen. Az ünnepély impozáns lenne, és egygyel több volna a mi a kiállítás keresztény jellegét bizonyítaná. II. Helyesnek tartom, hogy a budaiak mozgalmának Gróf Zichy Jenőt és báró Aczél Bélát s a Mária Erzsébet egyletet megnyernék. A magam részéről még Gróf H u n y a d y Lászlót indítványoznám, kinél a főúri világban Budának lelkesebb lakója nincs. Ezeken kívül még ajánl mám a következőket. Jelesül: A fővárosi hatóságot, a kabil vasutat, a gellérthegyi villamos vasutat, a Hüb- ner-féle vállalkozást (valamennyit ismertette a „Buda és Vidéke“) engedélyezné és az építkezéseket megkönnyítené, úgy, hogy ezek mig a kiállítás alatt a forgalomnak átadassanak. Gyorsaság nem boszorkányság. Ez nem csak a kiállítás látogatóknak nyújtana alkalmat Buda és vidéke szép pontjainak megtekintésének könnyítésére, de egyúttal maradandó és kívánatos emléke lenne a kiállításnak. Igen szép lenne, ha a Naphegyen, Gellérthegyen, Svábhegyen tűzi játékok lennének. Egyéb szórakozásokról is lehetne gondoskodni ugyanott nemkülönben a Lipótmezőn és a Zugligetben, valamint a Városmajorban és a közel fekvő községekben. (Népélet, népszokások bemutatása*) stb. stb. Ezeket indítványozom én s reményiem, hogy nem éu vagyok az utolsó indítványozó. Ördögárok. (Levél a szeskesztőhöz.) A „Buda és Vidéke“ 43-ik számában egy érdeklődést keltett közleményt hozott Buda tengeri kígyójáról az Ördögárokról. A szép és fejlődő Krisztinavárosnak egyik szomorú kérdése ez a salakot hömpölygető és az enyészet elemeit terjesztő meder, mit most legújabban itt és amott kitisztítottak és támfákkal falaztak ki. A közleményt hálás szívvel vettük és tovább elmélkedve azon, azt a kérdést teszszük fel: M i k o r 1 e s z a z ördögárok beburkolva? En úgy hiszem, hogy ez nem ördögi mesterség és a mi műszaki közegeink manók és táltosok segítségül hívása nélkül is elvégezhetik annál is inkább, mert már az ördögárok beburkolása nemcsak el van határozva, de reá egy néhányszor 80.000 ezer forintot is megszereztek. Már a múlt évben a költségek felével járult a főváros tanácsa ahhoz a férczelés- hez, a mit a gróf Karácsonyi palota előtt műveltek, a mivel a végleges beburkolást („ad grekas kalendas“) sohanapjára halasztották el. Kár! mert ez a csúf árok szemet szúr és érv lesz azok kezében, kik tüzzel-vassal dolgoznak, hogy az egyetemet a vérmezőre ne jöjjenek Ennek az ároknak a kigőzölgése egész a várig hat, megcsufolva a palota rendezést. Szerény nézetem szerint a sok toldozás foldozás kárba veszett költségeiből, kikerülne a szükséges kiadás. A mostani fejelés felesleges munka és elkeseríti a gondolkodó polgárt, mert azt látja ki belőle, hogy megint csak halogatás jön ki belőle s az öreg ördögárkot még a mille- niumra sem viszi el az ördög, ott fog az díszelegni tanúságul és például a külföldi tanulmányírók előtt. Az ördögárok még veszedelmesebb lesz mint eddig volt, mert a Krisztina-körut szeny- nyével is gazdagodik. A Krisztina-köruton a Vérmező-uton és Bors-uton négy 3 emeletes, öt 2 emeletes három 1 emeletes és öt földszinti ház épült, hanem a kanálisokat az ördögárokba vezetik. *) Ez már^ azért is jó lenne haddlátná a külföld milyen bárány türelmü a magyar a nemzetiségekkel szemben közvetlen a főváros közelében is. Szerk. Ne csodálkozzék tehát azon senki, ha a budai ember, türelmetlenül kérdezi mikor lesz az ördögárok beburkolva ? A közmunkatanács jelentéséből. Szabályozás. II. és III. kerület. (Folyt, és Vége.) Az erre legutóbb készült tervet tehát egész terjedelmében elfogadtuk, meghagyva azt a lépcsőt is, melyet a középitési bizottság mellőzni ájánlott. A királyi kertből ugyanis a sikló feletti tahidhoz ut vezet, melyet a siklónál vasrácskapu zár el. Ez azonban nyitható lévén, czélszerünek látszott biztosítani a lehetőséget arra, hogy e kapun át az Elyps plateaujára le lehesen jutni, Miután pedig az a gyalogút, mely eddigelé erre a czélra szolgált, egy másik ut oldal-lejtőjének enyhítése czéljából megszűnt, ez a tervezett lépcsővel nemcsak az említett czélszerüségi oknál fogva, de szépészeti tekintetekből is múlhatatlanul pótlandónak találtuk. E kérdés tanulmányozása arra a meggyőződésre vezetett bennünket, hogy a trombi- tás-ut leszakadt részének helyreállítása az eddigi vonalon, a mellett hogy igen költséges volna, a közlekedés igényeinek sem felelne meg. Azon a vonalon ugyanis, mely a leszakadt útrészt jelenleg pótolni hivatva volna, a lejtési viszonyok 8—l2°/0-kal felette kedvezőtlenek. Műszaki osztályunk ennél fogva a trombitás-ut szabályozására tervet dolgozott ki, mely szerint a leszakadt útrész helyett uj vonal van kilátásba véve. Ez az uj útvonal a fogaskerekű vasút állomásával szemben, a retek-utczából indul ki s a pesti kőszénbénya és téglagyár részv. társulat telepének délnyugoti határán, a száritó fészerek mentén haladván, e telep éjszak- nyugoti oldalán kanyarodik be a régi vonalba. Részünkről ezt az uj vonalat a kérdés igen előnyös megoldásának találtuk, nemcsak mert kedvező lejtési viszonyainál fogya a közlekedés érdekeit teljesen kielégíti, de azért is, mert e vonal egyszersmind arra is alkalmas lesz, hogy az igen keskeny budakeszi-ut forgalmát részben felvegye, azt megossza. A tárgyalás alapjául tehát ezt az uj vonalat fogadtuk el. Kapcsolatban ezzel elfogadtuk a trombitá3-ut folytatólagos régi vonalának a műszaki osztály által javaslatba hozott szabályozását is, és pedig annál nagyobb megnyugvással, mert a jelenlegi vizlevezetések általa háborgatást nem szenvednek, s illetőleg ez érdekben egy, a vizek levezetésére alkalmas útvonal is tervezve van, mely a trombitás-utból lefelé vezet. Midőn ezeknél fogva e szabályozási tervet a székes- fővárosnak elfogadásra aljánlottuk, számolni kívántunk azokkal a kötelezettségekkel is, melyek a régi ut leszakadása miatt a pesti kőszénbánya és téglagyár rész-társulatot terhelik s az uj vonal kérdésének mielőbbi gyakorlati megoldása érdekében legczélszerübbnek találván, hogy ezen ügynek a nevezett társulat bevonásával leendő tárgyalására egyes bizottság alakíttassák, arra kértük a fővárost, hogy küldötteit e bizottságba nevezze meg. A retek-utczai vadászlaktanya a katonai laktanyák beváltására vonatkozó egyezményből kifolyólag fedett lovardával lesz kibővitendő. Ennek következtében a retek-utcza és a nagy- rókus-utcza közt tervezve levő uj utcza vonalán több rendbeli módosítás vált szükségessé, melyek iránt a fővárossal egyetértő megállapodásra jutváu, az utczának ekként leendő megnyitása végett a kisajátítást a fillér-utczáig terjedőleg már foganatba vettük. A dunajobbparti részek szabályozásának revisiójára nézve kitűzött programmhoz képest a műszaki osztály elkészítette ezen, részben már a III. kerületben fekvő dűlők uj szabályozási tervét, a mely főbb vonásaiban a következő uj útvonalakat karolja fel. 1. a III. kerület főközlekedési erének : a Zsigmond-utczának összeköttetése czéljából a Szépvölgy-utcza meghosszabbításában egy 10 illetve 13 öl széles átló utat a Szemlő-hegy- Vérhalom-, és Zöldmáldülők főforgalmi ere gyanánt; 2. a Szemlőhegy- és Rézmáldülők helyi forgalmának lebonyolítására egy 6 öl Bzéles Serpentin utat a kavics-utczából kiindulva s a két dűlő meredek oldalain vezetve, akként, hogy a telkek a lehető legkedvezőbben legyenek általa érintve és kiépítésük minél olcsóbban és minél könnyebben legyen eszközölhető; 3. a II. kerület Margit-köruttal való összeköttetés létesítésére az oszlop- és bimbó-utczán át a Rézmál-dülő közepén haladva s a Törökvész-, Vérhalom- és Csatárka-dülő határán elvonulva a Nyéki-dűlőben végződő, belül 10 a még rendezetlen külsőbb vidéken pedig 13 öl széles átló utat, mely közúti villamos vasút befogadására is alkalmas; 4. a retek-utcza folytatásaként, illetve a fogaskerekű vasút városmajori pályaudvarának összeköttetése szempontjából 9 öles kígyós utat, mely a téglagyár-telepen keresztül vonulva a szóban forgó dűlőkre vezet fel; 5. tervezve van továbbá a budakeszi és hidegkúti utak találkozási pontjából kiindulva a Törökvészdülő meredek, de kies fekvésű oldalára egy 12 mtr széles serpentin-ut. E nagyjában vázolt tervet, mely szerint az uj utak maximalis emelkedése nem haladja meg az 5—6 °/0-°t, (a mostani utak emelkedése a 12—15%-ot is eléri), tüzetesen megvizsgálván, azt a meggyőződést szereztük, miszerint a terv czélszerüen gondoskodik arról, hogy a könnyű közlekedés igényeinek megfelelő, mérsékelt lejtésű olyan átló utak létesittesenek, amelyek egyrészt a völgyben levő főközlekedési erekből indulnak ki, másrészt a hegyoldalokon haladó körutakat is felölelik s ekkép a tervezet szerint létrejövend azon egységes úthálózat, melynek segélyével e rendkívül kies fekvésű, gyönyörű kilátást nyújtó hegyvidék minden irányból úgy lesz megközelíthető, a mint ezt azok a modern igények kívánják, a melyek közvetlenül a lakott terület mellet elterülő e nyaraló-vidék iránt méltán támaszthatók. Meggyőződtünk, hogy a terv készítésénél kellő figyelem fordittatott arra is, hogy a hegyi vizet vezető árkok ne használtassanak egyszersmind közlekedésre; megnyugvást szereztünk, hogy a terv szerint a vidék víztelenítése akkor is zavartalanul lesz eszközölhető, ha a szabályozás csak részenként vitetik keresztül; továbbá gondoskodik a terv olyan közterületek hagyásáról, a melyek középület, piacz és pihenő czóljaira szükségeltetni fognak; a mi pedig a tervbevett nagy, nyilvános parkot illeti, ennek helye és területe úgy van megválasztva, hogy a közönség azt czélszerüen és élvezettel fogja használhatni. Mindezeknél fogva a kérdéses szabályozási tervet, mint olyat, mely a feladatot gondos körültekintéssel, jól, czélszerüen és egyáltalán szerencsésen oldja meg, elfogadtuk, azzal a kü- lömbséggel, hogy a mecset-utcza eddig tervezve volt folytatását a Niedermayer-utczától a kavics- utczáig elejtettük. Elejtettük ennek következtében azt a lépcsőt is, mely a császárfiirdo és Lukácsfürdő közötti sikátor folytatásában a mecset-utczára felvezetett volna. A Rézmál- és Szemlőhegy e meredek oldala ugyanis a császárfürdőhöz tartozik és parkul használtatik s igy a mecset-utcza említett folytatására telekrendezési szempontból szükség nincsen, a parknak pedig csak hátrányára lehetne. A mi pedig a lépcső elhagyását illeti, a közlekedésről a kavics- utczából kiinduló serpentin-uttal van gondoskodva. Ilyen értelemben leendő hozzájárulás végett a tervet átküldöttük a székes fővároshoz, a hol az jelenleg tárgyalás alat áll. Ez iránt a székes főváros mutatott be tervet, melynek értelmében a Radl-árok kellő kiszélesítés és vonalának kiigazítása mellett a Szépmezőn találkozik az aranyhegyi árokkal. E tervet elfogadtuk, de elleneztük, hogy a vizek egy része a vörösvári-uton és folytatólag a filatori-gát mentén találjon levezetést, mert a Radl-árok szelvénye elég nagy arra, hogy az összes vizeket befogadhassa. Noha továbbá a hegyi vizek elvezetése kérdésében az az elvi megállapodás jött létre, hogy a főbb közlekedési utak áthidalandók és ennek ellenére a bécsi-uton a vizek teknőalaku kövezeten vezettetnek, mégis, nehogy e sürgős rendezés halasztást szenvedjem, nem tettünk kifogást az ellen, hogy a bécsi-uton a hídépítés egyelőre elmaradjon.
