Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-03 / 44. szám

Budapest, 1895. (3.) BUDA és VIDÉKÉ. November 3. számaiban s most csak élesztő kép említettük, hogy az elöljáróságok szaporábban beszéljék meg községeik érdekét és lépjenek ki már egyszer a közönyösségből. Térjünk vissza a tárgyhoz. A ,,Buda és Vidéke“ 43-ik számában el­mondottakat elfogadom, aláírom és tehetségem szerint gyámolitom. I. Magasztos eszme az, hogy a vérmezőnk (még ha az egyetemek építését is előmunkálnák) nagy Isten társulat legyen. Az ünnepély impo­záns lenne, és egygyel több volna a mi a kiállí­tás keresztény jellegét bizonyítaná. II. Helyesnek tartom, hogy a budaiak mozgalmának Gróf Zichy Jenőt és báró Aczél Bélát s a Mária Erzsébet egyletet megnyernék. A magam részéről még Gróf H u n y a d y Lászlót indítványoznám, kinél a főúri világban Budának lelkesebb lakója nincs. Ezeken kívül még ajánl mám a követ­kezőket. Jelesül: A fővárosi hatóságot, a kabil vasutat, a gellérthegyi villamos vasutat, a Hüb- ner-féle vállalkozást (valamennyit ismertette a „Buda és Vidéke“) engedélyezné és az építke­zéseket megkönnyítené, úgy, hogy ezek mig a kiállítás alatt a forgalomnak átadassanak. Gyorsaság nem boszorkányság. Ez nem csak a kiállítás látogatóknak nyújtana alkalmat Buda és vidéke szép pontjainak meg­tekintésének könnyítésére, de egyúttal maradandó és kívánatos emléke lenne a kiállításnak. Igen szép lenne, ha a Naphegyen, Gellért­hegyen, Svábhegyen tűzi játékok lennének. Egyéb szórakozásokról is lehetne gondoskodni ugyan­ott nemkülönben a Lipótmezőn és a Zugliget­ben, valamint a Városmajorban és a közel fekvő községekben. (Népélet, népszokások bemutatása*) stb. stb. Ezeket indítványozom én s reményiem, hogy nem éu vagyok az utolsó indítványozó. Ördögárok. (Levél a szeskesztőhöz.) A „Buda és Vidéke“ 43-ik számában egy érdeklődést keltett közleményt hozott Buda tengeri kígyójáról az Ördögárokról. A szép és fejlődő Krisztinavárosnak egyik szomorú kérdése ez a salakot hömpölygető és az enyészet elemeit terjesztő meder, mit most legújabban itt és amott kitisztítottak és támfákkal falaztak ki. A közleményt hálás szívvel vettük és to­vább elmélkedve azon, azt a kérdést teszszük fel: M i k o r 1 e s z a z ördögárok bebur­kolva? En úgy hiszem, hogy ez nem ördögi mes­terség és a mi műszaki közegeink manók és táltosok segítségül hívása nélkül is elvégezhe­tik annál is inkább, mert már az ördögárok beburkolása nemcsak el van határozva, de reá egy néhányszor 80.000 ezer forintot is meg­szereztek. Már a múlt évben a költségek felé­vel járult a főváros tanácsa ahhoz a férczelés- hez, a mit a gróf Karácsonyi palota előtt mű­veltek, a mivel a végleges beburkolást („ad grekas kalendas“) sohanapjára halasztották el. Kár! mert ez a csúf árok szemet szúr és érv lesz azok kezében, kik tüzzel-vassal dolgoz­nak, hogy az egyetemet a vérmezőre ne jöjjenek Ennek az ároknak a kigőzölgése egész a várig hat, megcsufolva a palota rendezést. Szerény nézetem szerint a sok toldozás foldozás kárba veszett költségeiből, kikerülne a szükséges kiadás. A mostani fejelés felesleges munka és elkeseríti a gondolkodó polgárt, mert azt látja ki belőle, hogy megint csak halogatás jön ki belőle s az öreg ördögárkot még a mille- niumra sem viszi el az ördög, ott fog az dísze­legni tanúságul és például a külföldi tanulmány­írók előtt. Az ördögárok még veszedelmesebb lesz mint eddig volt, mert a Krisztina-körut szeny- nyével is gazdagodik. A Krisztina-köruton a Vérmező-uton és Bors-uton négy 3 emeletes, öt 2 emeletes három 1 emeletes és öt földszinti ház épült, hanem a kanálisokat az ördögárokba vezetik. *) Ez már^ azért is jó lenne haddlátná a kül­föld milyen bárány türelmü a magyar a nemzetisé­gekkel szemben közvetlen a főváros közelében is. Szerk. Ne csodálkozzék tehát azon senki, ha a budai ember, türelmetlenül kérdezi mikor lesz az ördögárok beburkolva ? A közmunkatanács jelentéséből. Szabályozás. II. és III. kerület. (Folyt, és Vége.) Az erre legutóbb készült tervet tehát egész terjedelmében elfogadtuk, meghagyva azt a lépcsőt is, melyet a középitési bizottság mel­lőzni ájánlott. A királyi kertből ugyanis a sikló feletti tahidhoz ut vezet, melyet a siklónál vas­rácskapu zár el. Ez azonban nyitható lévén, czélszerünek látszott biztosítani a lehetőséget arra, hogy e kapun át az Elyps plateaujára le lehesen jutni, Miután pedig az a gyalogút, mely eddigelé erre a czélra szolgált, egy másik ut oldal-lejtőjének enyhítése czéljából megszűnt, ez a tervezett lépcsővel nemcsak az említett czélszerüségi oknál fogva, de szépészeti tekin­tetekből is múlhatatlanul pótlandónak találtuk. E kérdés tanulmányozása arra a meg­győződésre vezetett bennünket, hogy a trombi- tás-ut leszakadt részének helyreállítása az ed­digi vonalon, a mellett hogy igen költséges volna, a közlekedés igényeinek sem felelne meg. Azon a vonalon ugyanis, mely a leszakadt út­részt jelenleg pótolni hivatva volna, a lejtési viszonyok 8—l2°/0-kal felette kedvezőtlenek. Műszaki osztályunk ennél fogva a trombitás-ut szabályozására tervet dolgozott ki, mely szerint a leszakadt útrész helyett uj vonal van kilá­tásba véve. Ez az uj útvonal a fogaskerekű vasút állomásával szemben, a retek-utczából indul ki s a pesti kőszénbénya és téglagyár részv. társulat telepének délnyugoti határán, a száritó fészerek mentén haladván, e telep éjszak- nyugoti oldalán kanyarodik be a régi vonalba. Részünkről ezt az uj vonalat a kérdés igen előnyös megoldásának találtuk, nemcsak mert kedvező lejtési viszonyainál fogya a közlekedés érdekeit teljesen kielégíti, de azért is, mert e vonal egyszersmind arra is alkalmas lesz, hogy az igen keskeny budakeszi-ut forgalmát rész­ben felvegye, azt megossza. A tárgyalás alap­jául tehát ezt az uj vonalat fogadtuk el. Kap­csolatban ezzel elfogadtuk a trombitá3-ut foly­tatólagos régi vonalának a műszaki osztály által javaslatba hozott szabályozását is, és pedig annál nagyobb megnyugvással, mert a jelenlegi vizlevezetések általa háborgatást nem szenved­nek, s illetőleg ez érdekben egy, a vizek le­vezetésére alkalmas útvonal is tervezve van, mely a trombitás-utból lefelé vezet. Midőn ezeknél fogva e szabályozási tervet a székes- fővárosnak elfogadásra aljánlottuk, számolni kívántunk azokkal a kötelezettségekkel is, melyek a régi ut leszakadása miatt a pesti kőszénbánya és téglagyár rész-társulatot terhe­lik s az uj vonal kérdésének mielőbbi gyakor­lati megoldása érdekében legczélszerübbnek találván, hogy ezen ügynek a nevezett társulat bevonásával leendő tárgyalására egyes bizottság alakíttassák, arra kértük a fővárost, hogy kül­dötteit e bizottságba nevezze meg. A retek-utczai vadászlaktanya a katonai laktanyák beváltására vonatkozó egyezményből kifolyólag fedett lovardával lesz kibővitendő. Ennek következtében a retek-utcza és a nagy- rókus-utcza közt tervezve levő uj utcza vonalán több rendbeli módosítás vált szükségessé, me­lyek iránt a fővárossal egyetértő megállapodásra jutváu, az utczának ekként leendő megnyitása végett a kisajátítást a fillér-utczáig terjedőleg már foganatba vettük. A dunajobbparti részek szabályozásának revisiójára nézve kitűzött programmhoz képest a műszaki osztály elkészítette ezen, részben már a III. kerületben fekvő dűlők uj szabályo­zási tervét, a mely főbb vonásaiban a követ­kező uj útvonalakat karolja fel. 1. a III. kerület főközlekedési erének : a Zsigmond-utczának összeköttetése czéljából a Szépvölgy-utcza meghosszabbításában egy 10 illetve 13 öl széles átló utat a Szemlő-hegy- Vérhalom-, és Zöldmáldülők főforgalmi ere gyanánt; 2. a Szemlőhegy- és Rézmáldülők helyi forgalmának lebonyolítására egy 6 öl Bzéles Serpentin utat a kavics-utczából kiindulva s a két dűlő meredek oldalain vezetve, akként, hogy a telkek a lehető legkedvezőbben legyenek általa érintve és kiépítésük minél olcsóbban és minél könnyebben legyen eszközölhető; 3. a II. kerület Margit-köruttal való össze­köttetés létesítésére az oszlop- és bimbó-utczán át a Rézmál-dülő közepén haladva s a Török­vész-, Vérhalom- és Csatárka-dülő határán el­vonulva a Nyéki-dűlőben végződő, belül 10 a még rendezetlen külsőbb vidéken pedig 13 öl széles átló utat, mely közúti villamos vasút befogadására is alkalmas; 4. a retek-utcza folytatásaként, illetve a fogaskerekű vasút városmajori pályaudvarának összeköttetése szempontjából 9 öles kígyós utat, mely a téglagyár-telepen keresztül vonulva a szóban forgó dűlőkre vezet fel; 5. tervezve van továbbá a budakeszi és hidegkúti utak találkozási pontjából kiindulva a Törökvészdülő meredek, de kies fekvésű olda­lára egy 12 mtr széles serpentin-ut. E nagyjában vázolt tervet, mely szerint az uj utak maximalis emelkedése nem haladja meg az 5—6 °/0-°t, (a mostani utak emelkedése a 12—15%-ot is eléri), tüzetesen megvizsgál­ván, azt a meggyőződést szereztük, miszerint a terv czélszerüen gondoskodik arról, hogy a könnyű közlekedés igényeinek megfelelő, mér­sékelt lejtésű olyan átló utak létesittesenek, amelyek egyrészt a völgyben levő főközlekedési erekből indulnak ki, másrészt a hegyoldalokon haladó körutakat is felölelik s ekkép a tervezet szerint létrejövend azon egységes úthálózat, melynek segélyével e rendkívül kies fekvésű, gyönyörű kilátást nyújtó hegyvidék minden irányból úgy lesz megközelíthető, a mint ezt azok a modern igények kívánják, a melyek közvetlenül a lakott terület mellet elterülő e nyaraló-vidék iránt méltán támaszthatók. Meg­győződtünk, hogy a terv készítésénél kellő figyelem fordittatott arra is, hogy a hegyi vizet vezető árkok ne használtassanak egyszersmind közlekedésre; megnyugvást szereztünk, hogy a terv szerint a vidék víztelenítése akkor is zavar­talanul lesz eszközölhető, ha a szabályozás csak részenként vitetik keresztül; továbbá gondos­kodik a terv olyan közterületek hagyásáról, a melyek középület, piacz és pihenő czóljaira szükségeltetni fognak; a mi pedig a tervbevett nagy, nyilvános parkot illeti, ennek helye és területe úgy van megválasztva, hogy a közön­ség azt czélszerüen és élvezettel fogja használ­hatni. Mindezeknél fogva a kérdéses szabályo­zási tervet, mint olyat, mely a feladatot gondos körültekintéssel, jól, czélszerüen és egyáltalán szerencsésen oldja meg, elfogadtuk, azzal a kü- lömbséggel, hogy a mecset-utcza eddig tervezve volt folytatását a Niedermayer-utczától a kavics- utczáig elejtettük. Elejtettük ennek következ­tében azt a lépcsőt is, mely a császárfiirdo és Lukácsfürdő közötti sikátor folytatásában a mecset-utczára felvezetett volna. A Rézmál- és Szemlőhegy e meredek oldala ugyanis a császár­fürdőhöz tartozik és parkul használtatik s igy a mecset-utcza említett folytatására telekrende­zési szempontból szükség nincsen, a parknak pedig csak hátrányára lehetne. A mi pedig a lépcső elhagyását illeti, a közlekedésről a kavics- utczából kiinduló serpentin-uttal van gondos­kodva. Ilyen értelemben leendő hozzájárulás végett a tervet átküldöttük a székes fővároshoz, a hol az jelenleg tárgyalás alat áll. Ez iránt a székes főváros mutatott be tervet, melynek értelmében a Radl-árok kellő kiszélesítés és vonalának kiigazítása mellett a Szépmezőn találkozik az aranyhegyi árokkal. E tervet elfogadtuk, de elleneztük, hogy a vizek egy része a vörösvári-uton és folytatólag a filatori-gát mentén találjon levezetést, mert a Radl-árok szelvénye elég nagy arra, hogy az összes vizeket befogadhassa. Noha továbbá a hegyi vizek elvezetése kérdésében az az elvi megállapodás jött létre, hogy a főbb közleke­dési utak áthidalandók és ennek ellenére a bécsi-uton a vizek teknőalaku kövezeten vezet­tetnek, mégis, nehogy e sürgős rendezés halasz­tást szenvedjem, nem tettünk kifogást az ellen, hogy a bécsi-uton a hídépítés egyelőre el­maradjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom