Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-03 / 44. szám
Mihály Jenes Vilmos, Németh Károly Géza, Mesterházy Mihály, Andaházy László, Kállay Bertalan stb. Ismertetjük vendéglőseinket, kávéházainkat, iparosainkat, kereskedőinket, községi elöljárókat és egy eb polgártársainkat, kik itt elő nem fordulnak hosz- szabban rövidebben, helylyel közzel epi- grammokban. Kérjük munkatársainkat szíveskedjenek e rovatot, minél szorgalmasabban ellátni. Most folyó regényünk befejezése után Tömör Ferencz kitűnő Írónktól közlünk egy verses elbeszélést. A jövő évben a bíróságok árverési hirdetésére, a tárgyalások rendjére, nevezetesebb tárgyalásokra is nyertünk tért. Ezek elmondása után ajánljuk a „Buda és Aridéké“-t. A szerkesztő és kiadóhivatal. Budapest, 1895. (2) A budai népszínház történetének vázlata. Irta : budavári dr. Országh Sándor. Alig tűnt fei 1861-ben alkotmányunk és egy törvényes állapot helyreállításának csalé- kony reménye, alig látszottak tágulni a bilincsek, melyek a nemzet érzelmeit és tetterejét oly hosszú időn át lekötve tartották, midőn Budán is újra felébredett a magyarság terjesztésének eszméje s az iskolák mellett a szinház volt a jelszó melynek magyarrá tételét mindenki óhajtotta. De a budavári szinház, valamint a Krisztinavárosi színkör Pfisterer-Alsdorf Károlynak szerződésszerüleg bérbe lévén adva, más színházzal pedig a város nem rendelkezvén, Molnár György kérelmére, a városi tanács oda törekedett hogy a közkívánatnak megfelelőleg, habár csak ideiglenesen is, de mihamarább Budán magyar előadások legyenek tarthatók. Ennélfogva tárgyalásokba bocsájtkozott Alsdorf Károly német színigazgatóval és kieszközölte, hogy a nyári színkörben 20, utóbb még 20 és így összesen 40 előadást tarthasson Molnár színtársulata. A feltételek elég súlyosak voltak, mert a bevételnek felerészét a német szin gazgató kötötte ki magának. 1861. husvét másod napján, Molnár színtársulata megkezdette előadásait mint a német színháznak nem annyira vendége, mint inkább zsellére. 1737. márczius 18-ától — 1861. husvétig, tehát 24 éven át Budán magyar színi előadás nem létezett. A testvér főváros közönsége, mely azon idők lelkes hangulatánál fogva, tüntetőleg maradt el a német színházaktól, oly tömegesen látogatta ezen előadásokat, hogy a társulat, daczára annak, hogy jövedelmének felét a német színigazgatónak volt kénytelen átengedni, mégis megélhetett. A 40 előadás után azonban a két igazgató az előadások napjaira nézve nem tudott egyezségre jutni és ekkor támadt fel Mól már Györgyben az eszme, hogy uj szinház építtessék tisztán magyar előadásokra. A magyar színészetnek Budán leendő meghonosítása, mindenütt lelkesedéssel fogadtatott s Molnár terve, hogy a lánczhid közelében a lánczhidtán-ulat tulajdonát képező telken létező volt katonai magtár (a mai kereskedelmi minisztérium háza és telke) színházzá alakíttassák át, mely czélból ez épületet 1500 írt bér mellett e£?y évre kibérelte, a városi tanács és közgyűlés által nemcsak örvendetes tudomásul vétetett, hanem a városi közgyü és elhatározta, hogy a szinház létesítését lehetőleg támogatni fogja. 1861. évi junius 11-én 6562' sz. a. kelt határozatával a közgyűlés a szinház felszerelésére egyszer s mindenkorra 2000 fortot, továbbá színházi beruházásokra évenkinti 1000 frtot szavazott meg s Molnár Györgynek a magyar színházi engedély 6 évre s ezen időnek kifogás nélküli elteltével, további 3 évre, — kiadatott. Mo nár György színházi engedélye, — az első, melyet Buda városa az 1848. XXXI. t. BUDA es VIDÉ KE czikk 3. §-sa alapján önállóan adott ki, — a következőképpen kangzik: „Azon csalhatatlan elvből kiindulva, miszerint a nemzetiség és magyar nyelv emelése, mely nemzeti létönk egyik főfeltétele, a nép akaratából szabadon választott alkotmányos köztörvényhatóságok első teendői közé tartozik, nemes hivatása szent kötelességét véli Buda főváros közönsége teljesitendőnek, midőn a kebeléből oly sokáig száműzött magyar színészetet, melynek bölcsője e főváros ölében ringattatott, ismét állandósítani, és a mostoha sors által kajánul elragadott ősi jogaiba visszahelyezni néki jutott boldogító osztályrészül. Ez okból örömmel ragadja meg Buda főváros közönsége azon kedvező alkalmat, mely képessé teszi őtet a múlt sötét évtizedben nyilvánult nemzetiségünk elfojtására ezélzott tév- irány hibáit, melyek a német szinház emelése által a nemzetiség enyészetének csiráját hordozzák keblükben, a hazafiság egyik legszentebb kötelességének teljesítése által jóvá tehetni. E szilárd meggyőződéstől áthatva Molnár György színigazgatónak, ki itt léte alatt társasága művészi képzettségének annyi fényes tanúságát adá — és személyes tevékenysége, s szilárd jelleme által e köztörvényhatóság méltó elismerését magának kiérdemié, a magy. színházi engedélyt 6 évre azon kedvezmény mellett adja meg, hogy ezen szerződési idő kifogás nélküli eltelte után a kérdéses színházi engedély minden egyéb kérelmező meghallgatása nélkül részére három további évre meghosszabbittassék. Minthogy pedig a magyar színészet állandósítását csak akkor véli sikeresen eszközölhetni, ha annak létesítésére nem csak szellemileg, hanem pénzbeli segélylyel is hozzájárul, habár nem is azon mérvben mint az előbbi városi hatóság a község v? gyoni állapotának tekintetbe vétele nélkül a német szinház fel- segéllésére elég pazarul tévé, ebbeli kötelezettségének ereje megfeszítése nélkül az által felel meg, hogy Molnár György színigazgatónak az általa építendő szinház felszereléséhez egyszer mindenkorra 2000 frt o. é. pénzsegélyt szavaz meg, a szerződési hat év alatt pedig a színházi beruházásokra évnegyedenként kiszolgáltatandó évenkénti 1000 frt o. é. biztosit. Midőn Buda főváros közönsége nemzeti művelődésünk ezen egyik hatalmas emeltyűje a nemzeti magyar színészet érdekében ily, habár csekély, de méltányos áldozatot hoz, biztosan reményű ez ős főváros lelkes lakossága részéről. mely a hazaszeretet, közügyek iránti meleg részvét és áldozatkészségnek eddig annyi jeleit tanusitá, hogy nemzetiség tekintetében tánto- rithatlan elveihez híven ragaszkodva az ország fővárosának visszaszerzett jó hirét tettleges hozzájárulás által tehetségéhez képest növelni hazafiul kötesességének tartandja. Egyébiránt a szerződési pontok összeállítása, és a színhelyül kiszemelt régi magtári épület haszonbérének a lánczhidtársulatnál a megállapított 1500 frt o. é. összegben leendő biztosítása végett a bemutatott jelentés a kiküldött színházi bizottmánynak kiadatik. Miről folyamodó Molnár György színigazgató határozatiig értesittetni rendeltetik. Kelt Budán, 1861. junius 11-én tartott közgyűlésből Kammermayer Károly, s. k. Feley Ede, s. k. főjegyző. polgármester. Ugyanazon időben több oldalról történt felszólítás íolytáu Aldássy Antal akkori városi főkapitány elnöklete alatt a „Népszínház alapítását segélyző bizottmány alakult, mely Kunhegyi Camill volt városi tanácsnok, Fésűs György és Lippert József urakból állott.* A II. kér. választmány október havi üléséből. A II. kér. választmány folyó évi október hó 25-én tartotta e havi rendes ülését, melyen az indítványok og^sz serege került tárgyalás alá. Hampel Shndor kér. városbiró és vál. tag felhozta, hogy a lövölde környékének rendezése * Fővárosi levéltár: Aldássy főkapitány, mint bizottsági elnök beadványa 1861. julius 11 ről 7679 sz. a. .November 3. alkalmával itt uj építési telkek keletkeztek és a rét-uteza, valamint a mellette levő névtelen utcza házai már nagyobbára lakva vannak, de világításról gondoskodás nincsen, miért is azt indítványozta és a választmány az indítvány értelmében azt határozta, hogy ezek az utczák világítása iránt intézkedés tétessék; ugyancsak az ő indítványára határozatba ment, hogy a Török-utcza kocsiutjának jókarban tartására nagyobb gond fordittassék, mert annak kiépítése csak a kiállítás után kerül napirendre, de mai kátyúival az utcza nem maradhat meg. Dr. Kiss Károly vál. tag indítványára a fő-uteza „éjjeli lepkéinek“ erről az utczáról való elterelése érdekében is lépéseket tesz a választmány, mely alkalomból szóba jött, hogy a Ií. kér. kapitányság vezetője — bár erre törvény van — soha nem lakik a kerületoe, mire a választmány azon kívánságának adott kifejezést hogy ezen kérdés reudezése iránt is tétessék intézkedés. Ugyancsak Dr. Kiss Károly indítványára felkéri a választmány az elnököt, hogy az elöljárók havi értekezletén tegye szóvá es lehetőség szerint eszközölje ki, hogy a kerületi választmányi tagoknak a székes főváros hivatalos lapja esetleg a „Magyar főváros“ czimü lap hivatalból megküldessék. Frommann István kér. választmányi tag indítványára elhatároztatott, hogy a fő-utezai járda, — mely a kocsi-ut átkövezése folytán sok helyen alacsonyabban fekszik a kocsi útnál — sürgősen kijavíttassák és pedig tekintet nélkül arra, hogy a főutezai gyalogjáró a jövő évben úgyis átkövezés alá kerül. Ugyancsak utak rosszasága miatt panaszkodott Dr. Németh Imre kér. vál. tag is, ki a saját alkerületében azt tapasztalta, hogy a nyár elején átkövezett Batthyány és Hattyu-utczák kövezete sok helyen süpped, mi után a vállalkozó ezen utak jóságáért két éven belül szavatol, felkéretett a kerületi mérnök, hogy a hiányok kijavítása iránt intézkedjék. Ezután Dr. Németh Imre a havi segélyt élvezők szigorúbb ellenőrizésének érdekében tett indítványa tárgyaltatott, melynek értelmében az eddig e téren tapasztalt visszaéléseknek elejét lehet venni, mert alkalom nyujtatik a vál. tagoknak, hogy az alkerületeikben lakó szegényeket maguk is felkereshessék és azoknak viszonyai iránt úgy a segélykérés idejében mint a segély utalványozása után is puhatolózzanak. Az utolsó indítványt is Dr. Németh Imre tette, ez nem tartozik szorosan a kerületi vá'asztmány hatáskörébe, de oly fontos közérdeknek tartotta az indítványozó, hogy azt e helyen is szóvá akarta tenni, szó van ezen indítványban az ezredéves kiállítással kapcsolatos idegen forgalomról és azt akarja az indítványozó, hogy keresse meg a választmány a törvényhatóságot az iránt, hogy a tervbe vett lakás-iroda helyett egy idegen forgalmi iroda szerveztessék, melynek a lakás iroda csak egyik alosztálya legyen és hogy egy ilyen iroda létezése úgy a vidéki mint különösen a külföldi lapokban hírdettessék, de necn ártana ez ügynek, ha a többi kerületek választmánya is megkerestetnék hozzájárulás illetve pártolás végett. A választmány az indítványt egész terjedelmében elfogadta. Ezután több segélyezési ügy került tárgyalásra, melyek nagyobbára kedvező elintézést nyertek. A sok indítvány folytán érdekes és különben is élénk ülés a szokott havi üléseknél jóval hosszabbra nyúlt.---©. Buda és a kiállítás. (Levél a szerkesztőhöz.) Nagyon szép mozgalom az a mi azért indult, hogy Buda és vidéke a kiállítás előnyeiben részesüljön. Ha Budáról beszélünk még ha oda nincs is téve, hozzá értjük mindig a vidéket. Hiszen Buda emelkedése a vidék emelkedése. A mi életünk a vidékkel összeforrt. Bárcsak minden elöljáróság felfogná ezt és közreműködnék a közös czél eléréséért. A közel fekvő községeknek hozzá kell csatlakozni ehhez a mozgalomhoz, mert közös, sok tekintetben a kívánni valónk. Elégszer el volt mondva ez a „Buda és Vidéke“ különféle
