Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
Budapest, 1895. IV. évfolyam 32. sz. Vasárnap, augusztus 11. BUDA ES VIDÉKÉ KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEDNEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : 3=2 X2 3D ZÓ Ij "X" X <3- "X" TX X_i .A.. KIÄD0-HIY ÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Albotás-utcaa 12 a. Szőke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A magyar szent koronáé. A budai vár palota nem a császári és királyi udvari kincstár tulajdona. 0 felsége a magyar király elrendelte, hogy a budai királyi várpalotát a magyar szent koronára telekkönyvezzék. Ezredéves történetünk egyik kimagasló pontját alkotja ez a rendelet, ez az engedély. Sokkal fontosabb annál, minthogy azon csak olyan könynyedán futhasson át a közvélemény. Mi nem vagyunk, de nem is akarunk abban a kényelmes helyzetben lenni, hogy a Budát és vele együtt a nemzetet gyökerében érintő királyi elhatározást pár rideg szóval adjuk tudtul olvasóinknak. Nekünk, kik Buda és a hazafiság érdekeiért jelentetjük meg lapunkat, ily nagy mozzanatnál tisztelettel kell meghajtanunk a király elhatározása előtt, mely a magyar jog tiszteletben tartása a király részéről. Aligha van nekünk sok fontosabb kérdésünk az udvartartás magyarosodásánál, de legkivált a magyar udvartartásnál. Az ilyen elhatározások, mint a minőről most elmélkedünk a magyar udvartartás biztos előjeleinek tekinthetők. Igaz, hogy vannak itt a szertartásokban, az udvar legbensőbb életében nehezen áthidalható árkok, melyeknek áthidalása azonban még is megtörténhetik és meg is fog történni. A király az udvari méltóságok közé az utóbbi időben több magyart emel, mint az előtt. Még a katonai kabinet irodában is egyre-másra szaporodnak a magyar emberek. A király egyik legbi- zalmasab szolgálatottevő titkostanácsosa Pápay szintén magyar ember. A király jó akaratát senki nem vonhatja kétségbe, azonban hirtelen semmi nem történhetik, legkevésbé nem olyan átalakulás, mely régi hagyományokat érint s nem lehet nagy mondásokkal elintézni. A magyar udvartartás végleges szervezése szorosan összefügg, a budai váriakkal. A várlak fénye, kényelme s elegendő épületei folytán az udvar itt hosz- szabb időt tölthet nálunk. Most csak tartózkodik a király, akkor r e s i- d e á 1 h a t. Sok apró dolog van a magyar ud- vartás útjában, melyeknek elhárítását már munkába vették. Vannak bizonyos közösügyes színezetű körülmények, melyeknek enyhítésére nem elegendő csak a magyar törvényhozás. Némelyeket ki kell egyenlíteni előbb a lajtántuli részekkel. A király csak is akkor adhatja szentesítését a magyar udvartartásról szólló törvényjavaslathoz, ha ezek ellesznek simítva, a mit tárgyalásoknak kell megelőzni. A király régebben elhatározta már, hogy ha akadályok többé nincsenek, a a nemzetet megörvendezteti a magyar udvartartással. Éhez az elhatározáshoz fontos lépés az, hogy a budai várlak nem cs. é s k i r á 1 y i udvari kincstári birtok, hanem a magyar szent koronáé. Ebből azt láthatjuk, hogy ennek nyilvánosságra hozatala egy oly előesemény, mely egyengeti a magyar udvartartás útját. A magyar szent korona tulajdonában a magyar király lakik, kinek udvara is magyar. Ezt olvashatjuk ki a rövidke közleményből, a mihez mi a már elmondott következtetéseket fűztük. E. Gjr. A katholikus tanonczokat védő egyesület otthona. Apátián, anyátlan árva, avagy a vidékről idegenbe jött szülök gyermeke, kik a fő- és székvárosban kezdik meg inaskodásukat a különböző mesterségek elsajátitására, egész heti munkájuk után, ha rákövetkezik a vasárnap, olyan elhagyatottnak érzik magukat ebbe a zajló tömegbe, úgy érzik boldogtalanságuk tudatát, s úgy megkesereg a szivök, mert mindenkinek vau alkalma a szórakozásra, csak nekik nincs. A mester és a mesterasszony (ma nap már főnök és főnökné) vasárnap gyermekeivel, isme- i rőseivel és a rokonokkal nyáron ki a zöldbe, télén mulatóhelyekre mennek, az árva inas, vagy a kiknek szülei távol laknak, ilyenkor az ut- czára szorul. Csak járja a főváros tereit, bolyongva, ödöngve, s nincs hova betérnie pihenőre. Dologtalan, vásott s h ynélküli romlott erkölcsii gyerköczök, suhanczok és kamaszok közzé keveredik, a kik megtanítják előbb cziga- rettázni, aztán trágár és ocsmány beszédeket folytatni, és végül az Istent szidni. Őr gróf Pallavicini Edéné és Wézinger Károly várbeli plébános buzgói„A BllDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (12) Irta: ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak! Péter csak azt tudta róla, hogy ártatlanul rágalmazzák, azt gondosan eltagadta a cseh tudós előtt Klotild, hogy bőven rászolgáltatott az Ítéletre . . . A munkások ügyei vezetőjével ismerkedett meg. Kiszolgált őrmester volt ez egy gyárban olyan raktárnok féle, de innen kilépett és kényelmesen élt a munkások filléreiből. Röpira- tokat irt és azt terjesztette. Az apostol azonnal felismerte Klotildban azt, hogy mennyire hasznát veheti a központi intézőség ennek a nőnek, a munkáskérdésben. Ilyen az élet, azok buzgólkodnak a munkásokért, kik maguk sohasem dolgoznak, kik dologkerülők. Az igazi munkásoknak nagyobb ellensége ezeknél az izgatóknál nincsen. Ők menekülnének először, ha a munkásokat csakugyan elfogná a lázadás dühe. Csöry Miklós hiában beszélt, Péter nem hitte a mondásait. Szerinte Brinzenstein Klotild nagy alakja lesz a történelemnek. Ez a nő egy uj korszak hősnője . . . Annyi igaz, hogy nagy színésznő és bele- ' élte magát abba a kérdésbe, melylyel foglalkozott, irt levelezett, utazott, buzgolkodott a külön munkáspárt érdekében. A munkás újságba verseket is közölt, melyekben csupa vér csupa balálbörgés, lángpallos, vérbosszú volt . . . Hatalmasan szavalt, mély csengő baugja gyújtott. Férfias arczvonásai, villogó szemei, merész taglejtése bámulatba ejtették a tömeget. A nemzetközi propaganda külön jutalmakoan is részesítette. Ha egyszer a szószékre lépett, meghalt benne minden nőies, veres baja ilyenkor lebomlott magától és vállait verte. Minden hajszálát a helyzethez idomította. Beszédje közben munkás indulókat énekelt és az egész tömeg szerelmes lett bele. Játszott a kedélyeken, nem csoda, ha a rajongó Pétert elszéditette. Maga Kasznár Penege Lőrincz uram is takaros személynek tartotta a barczok menyasszonyát és megmozdult az ő isztarájkban gyönyörködő szive is. Elkapta a nagyravágyás ördöge Kasznár uramat és titkos kedvet kapott az apostolkodásra. Megfordulhat a világ, ha ő segiti a szocziálismust, a munkások győznek és ő belőle is lehet berczeg, ha nem paraszt király . . . Ebéd előtt a szolgabiró felvette a jegyzőkönyvet, melyből kitűnt, hogy csak Brinzenstein Klotild van a nagy végrehajtó bizottságból jelen, az istarájk többi része elszelelt vagy a sárga földig részegen aludta az igazak álmát. Brinzenstein Klotild letartóztatok, de Penege Lőrincz uram jótállására szabadon bocsájtatik s köteles két hétig itt Penege uram udvarában tartózkodni. A jegyzőkönyv aláíratott és bezáratott, azután a szolgabiró mosolyogva zsebébe dugta és következett az ebéd. Peuege Lőrincz uram és Kató leányasz- szony boldogok voltak, a szolgabiró náluk ebédelt. Csak azt sajnálta, hogy ilyeu hamar vége van az isztarájknak és nem jött ki a főispán viczispán. A java borából hozott az asztalra és fekete kávére meghívta Dombor Máté uramat is. A szolgabiró elemében volt és mulattatta Lőrincz bácsit, Klotild kisasszonyt és Kató kisasszonyt. Brinzenstein Klotild élvezte a jó ebédet s ebéd közben megtáviratozta a központnak a ketétleni strájk eredményét s azt, hogy ő két hétre ide internálva van. így került az újságba Kasznár Penege Lőrincz neve is. Csöry Miklós elég élénken
