Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

Budapest 1895. (2.) kodása folytán végre létre jött a kath. tanon- czokat védő egyesület. Főuraink, főpapjaink és a polgárság zöme felkarolták a megpendített eszmét s csakhamar tényleg az egyesület meg is kezdette működését. A siker eddig is páratlan. Az egyesület bérházában vasárnaponként vig zaj, édes öröm hallatszik, fényes közönség előtt többször volt hangverseny és előadás, a melyen az inas gyere­kek derekasan megállották helyöket. A szegény és elhagyatott tanonczok vé­delmére alakult ez a jótékony egyesület itt a budai oldalon, hogy legyen ezeknek is otthonuk, a hol szabadidejükben szórakozást találjanak. A mostani kibérelt helyiség már szűknek bizonyult. Itt volt tehát az ideje, hogy ismét felszó­lítást intézzenek a főranguakhoz, főpapokhoz és úrnőkhöz, adakozásra hiva fel őket, hogy a már fényes eredménynyel kapcsolatos védő egyesü­letet tovább fejlesztve, saját felépítendő palotá­jába helyezze át. A felhívásnak a melynek élén P o k o r n y Emánuel gymn. tanár buzgolkodott meglepöleg fényes sikere lett. Az adakozások oly mérvben folytak be, hogy immár a kath. tanonczokat védő egyesü- let saját otthona ; palotája biztosítva van. Ez az uj palota emelkedni fog pedig a Toldy Ferencz-utcza és Franklin lépcső sarkán, a kert pedig az Ilona-utczában. A ház két emeletes lesz és pedig a föld­szinten lesznek a háló és étkező termek, vala­mint a konyha és cseléd szoba. Az első emele­tet a kaszinó termek foglalják el, itt lesznek a játszó, olvasó szobák, és egy nagy tánczterem a melyben egy színpadot is állítanak fel előadások tartására, a mely előadásokra a vendégek külön meghivatnak. Végre a második emeleten foglal majd helyet a kápolna és az igazgató lakása. Az épület úgy van tervezve, hogy mint­egy 100—150 benlakó tanoncz férhessen el, s úgy az ebédlő, mint a háló termekben teljes kényelemre találjon. A ház tervezésével Hofhauser Elek építőmester bízatott meg, ki mindent elkövet arra nézve, hogy a humanitásnak ez a háza minél csinosabb és praktikusabb legyen, s mi­nél kevesebb költséggel járjon. A költség mintegy 60.000 írtra rug, a mely összeg tekintve a tervezetet nagynak nem is mondható. A ház külseje nyers téglákból fog készülni és a Franklin-utczára eső részen egy igen csi­nos zárt balkon foglal helyet, a melyben a kápolna oltára lesz felállítva. Az építkezés megkezdésére nézve abban történt megállapodás, hogy még ez év augusz­tus vége felé a telken épült régi házat lebont­ják, s még az őszön az alapot felépitik. Isten áldása legyen rajta. Farkas Géza. szavalt a leányának, a kit boldogítottak a szolgabiró szavai . . . Ebéd után Dombor Máté és időközben megérkezett öcscse Péter is átjöttek fekete kávéra. Brinzenstein Klotild természetesen fülig pirult, szemeit szemérmesen lesütötte. Szótalan- ság fogta el és nem nézett senkire sem. Pétert és Katót a szolgabiró mulattatta. Jó beszédes gyerek volt. Egy titkos gondolat éledt agyában. Ez a két gyerek egymásnak való. Mind a kettőben van ugyan beteges érzelgés, de nem lennénk szerencsétlenek, ha egymást megértenék. Péter rajongása nemes szivéből ered, Kató nagyzása egy kis neveletlenség, mit lehet orvosolni. Azt észrevette ugyan, hogy Kató vele feltűnő hévvel foglalkozik, de azt is látta, hogy ez a szolgabirót illeti inkább, mint Csöry Miklóst. Penege uram büszkén évődött komájával és már is örült annak, hogy holnap a neve újságba kerül. Asztalt bontottak. Megnézik egy kicsit a kertet. Penege uram Klotild kisasszonynak nyúj­totta karját. Úgy látta úri házaknál is. A szol­gabiró karon fogta Dombor Mátét s igy Péter kénytelen volt Katóval udvariaskodni. (Folyt, követ.) BUDA és VIDÉKÉ Buda és vidéke. Négy év óta hangoztatjuk már, hogy Buda és vidéke érdekeltségének ugyanis a köz­ségi elöljáróságoknak és a budai érdekek eme­lésére alakult végrehajtó bizottságnak érint­kezni kellene, hogy a községek és Buda közös ügyeit megbeszélhetnék. Budára nézve nem közönyös, már maga az élelmezés kérdése sem, és a községek sem hallgathatják agyon ezt a kérdést, mert az emelkedő Buda piaczán könnyebben értékesít­hetik tárgyaikat. A találkozásnak tehát meg kell történni nemcsak az élelmezés megbeszélése végett, de azért is, hogy állapíttassák meg, mely község mire hivatott és milyen téren lehet fejleszteni. Buda emelkedéséhez a községek messze vidék­ről hozzá járulhatnak és Buda hozzájárulhat jelentékenyen az ő fejlődésükhöz. Lapunkban több ízben irtunk már erről, de még nem elégszer. Szorgosabban, pontosab­ban kell tanulmányozni. Igaz hogy sok helyen félnek az újításoktól, de ez a félelem már a siker látszatánál elmúlik. Ismertettük a községek monográfiáját Na­varra József buzgó munkatársunk tollából. Ki­adtuk Boros-Jenő község évi jelentését. Szívesen várjuk^ ezt a többi községektől is. Óhajtanánk, hogy a községi és társadalmi élet minden mozzanatáról tudósítsanak bennün­ket, az egyleti életről, egyházi ügyekről, gazda­sági viszonyokról, telkek, házak áráról, a bér­viszonyokról, piaczi árakról. A Balatonvidéki egyesület egy hasznos füzetet adott ki, mely jelentékenyen hozzájárult a vidék emelkedéséhez. Ebben meg volt Írva a lakások és élelmi czikkek ára a legnagyobb részletességgel. A nép látva, hogy e füzet folytán meny­nyire keresik a lakásokat, elkezdette nyári lakásoknak berendezni házaikat. Mi is elérhetnénk ezt messze vidéken, ez okból kérjük az elöljáróságokat, hogy közsé­geik jól felfogott érdekében tudósítsanak az állapotokról, fokozzák a népben azt az akaratot, hogy nyaralók befogadására alakítsák át házai­kat. A jövő évre a nyaralók száma megszapo- rodhatik. A nyaralókon kivill minden község tehet szert olyan jövedelemre, mit idegenek ellátása ad. Zörgessetek és megnyittatik. Mostaná­ban beszéltek arról például, hogy a csendesebb elmebetegeket kiadják falura emberséges embe­rek közé. Hány és hány község lakói vállal­hatnák ezt el. Ez csak egy dolog, de hány van még ezen kívül. Rokkantak, szünidei gyermek-telepek, sanatoriumok, menhelyek és egyéb intézetek nagy választéka áll előttünk. ... A háziipar számtalan telepeiről nem is beszélünk, mert ezt a kérdést már pusztában elhangzottan mások beszélték agyon. Svájczban könynyebben megértenénk, de meglehet ezt érteni magyarul is, ha meg akarjuk. A szöllőterületek újból való beültetése is olyan kérdés a mit csak együttesen, talán egy e czélra szolgáló bankkal vagy szövetkezéssel lehetne megoldani. Ezzel a kérdéssel, mint halljuk, a lelkes Hajós József foglalkozik is már. Kérve kérjük az elöljáróságokat, tegyenek ők is valamit Buda és vidéke érdekében. A Tabán érdekében. A „Buda és Vidéke“ többször szóllalt fel már a Tabán érdekében. Ezúttal is Tabánért, ezért az elhanyagolt városrészért beszélünk, mely lassankint egészen elpusztul. Budának legszegényebb népessége lakik a Tabánban, számtalan kisiparos, munkás és nap­számos ember, kik keserves harczot vívnak a létért való küzdelemben. A Gellérthegy és a Sáros-fürdő környékén levő kisajátítások következtében folytonosan jobban fenyegeti a szegény lakosságot a lakás­kérdés és a még nagyobb mérvű elszegényedés. Ha valahol úgy itt van szükség munkás­lakásokra és olyan házakra, a hol a szegény ember meglakhatik. Alig lesznek maholnap egy szobás, konyhás lakások. Augusztus 11. A két hid épitése azt fogja okozni, hogy a vállalkozók, ha házat építenek, jön át sok ember lakni Pestről is, a min örülnünk kell, mert a megélhetési viszonyok jobbak lesznek, iparosaink, kereskedőink üzlete emelkedni fog. Ez igaz, de az is igaz, hogy lakbéreiket, ha a vállalkozásnak úgy tetszik, alig bírják fizetni. Felemeljük tehát szavunkat az elhanya­golt Tabán érdekében és kérünk ide munkás­házakat és olcsó lakbérrel családi házakat. A székes főváros hatóságánál számtalan terv van beadva a munkás- és családi házakról. Kérjük ezeknek tanulmányozását, annál is inkább mert a belügyminiszter meggyőzte a munkásokat jó akaratáról. Nem ártana gyár- és ipartelepek létesítése sem, mert ezáltal a szegényebb nép kenyérhez jut. A háziipar emelése, a háziipar czikkeknek nyitott piacz szintén kedvező hatású lenne. Meg vagyok győződve, hogy a székes fő­város tanácsa jó szívvel fog tekinteni Tabánra és meghallja ennek a szegény népnek panasz­szavát. Kerületeink képviselői, törvényhatósági bizottsági tagjai, derék elöljárónk, a kerületi választmány szives figyelmébe ajánljuk Tabánt annak és az itt lakó népnek érdekeit. Vegyék kezökbe az ügyet és kövessenek el mindent a pusztuló Tabán érdekében. i . . . 8. A Hunok. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes Szerkesztő Ur! Nem gróf Zichy Jenő expedicziójáról akarok én Írni, ki most a magyarok és hunok őseit keresve __ ott a régi hazában hun utódokra is akadt. En t. szerkesztő urnák megakarom köny- nyiteni a Buda és Vidéke programjának azt a részét, mely a hazával Budát akarja megismer­tetni, s mely a budai intézetek, egyletek leírá­sát ölelte fel. Nehéz és sok fáradságot igénylő munka, ha szerkesztő ur komolyan beakarja váltani ígéretét, mert itt Budán és vidékén nagyon sok ismert és mégtöbb ismeretlen dolog vár a leírásra. A sok különféle már előnyösen ismert egyletek között, az országban és a külföldön meglehetősen, de Budán nem teljesen ismerik a Hunokat. Mit keresnek a hunok Budán kérdi tisztelt szerkesztő ur és a szives olvasó ? Mit kérdeznek pedig akkor, ha elárulom, hogy a hunok itt fészkelnek még pedig Újlakon. Szerkesztő ur körülbelül elhiszi mert tudja is, hi&zen a hunok között sok jó barátja van, kikkel részt vett az élet küzdelmeiben és élve­zett a szórakozások terén. A tudósok, midőn azt olvassák majd, hogy hunok fészkelnek Budán eljönnek ide felfedezni őket ós agyon tanulmá­nyozzák róluk a különféle szakközlönyöket. A derék hunok érdemesek a felfedezésre, ha már felnem volnának fedezve, mert ki ne ismerné a kitűnő Hunnia csolnakázó egyletet, ki ne ismerné annak derék gavallér, férfias edzett és komoly ügyekben tréfát nem értő tagjait F Az utolsó két évtized vigalmaiban a ren­dezőségben vezető szerepet játszottak a Hunnia tagjai s a társadalomban is kitűnő pozicziót foglalnak el. A Hunnia csolnakásó egylet tagjai méltók a hun elnevezésre, mert legelső sorban jellemes emberek, kik a becsületet becsületnek tekintik, követik és nem magyarázzák. A Hunnia tagjai kifogástalan emberek, és mint csolnakázók is számtalanszor bizonyították be edzettségüket. Napjainkban sok felé hanyatlik a férfias­ság, a férfiasság hanyatlása folytán inog a jellem nagyon sokat lehet némelyeknél ki fogásolni örülnünk kell tehát ha a Hunnia és a föbbi sport egylet súlyt fektet legelőször is a férfi jellemre. A hunok csolnakdája itt van a Császár­fürdő felett és jó ízléssel épülve emeli a budai Dunapartot. A derék csolnakázók innen indul­nak gyakorlataikra. Ebben a csolnakdában ad­tak az idény elején egy oly házavaló mulatsá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom