Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-30 / 26. szám

Junius 80.

nem, hogy tisztességgel megkereshesse kenyerét — Gyárak, ipartelepek felállítását kértük, sürgettük érékén át, és jól esik most már konstatálnunk, hogy a fő- és székváros karöltve a kereskedelemügyi minisztériummal létrehozta Ó -Budán a keztyüvarr ó-telepet.

Már beszámoltunk annak eddigi eredményéről, és most abban a helyzetben vagyunk, hogy az 1895. év első negyedévi rendes ülésének megtartásáról is mondhatunk egy pár igen érdekes részletet.

Jelen voltak a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium részéről: Magyaríts Ágoston iparfelügyelő, bizottsági elnök ; Bodnár Dezső miniszteri számtanácsos, bizottsági tag.

A székes-főváros részéről: Dr. Gr ö ő z József, polgári leányiskolái igazgató és Gy u- lányi Adolf elemi iskolai igazgató, bizottsági tagok.

A telep képviseletében Hivessy Jenő minist, számellenőr, mint a telep igazgatója.

Több ügy elintézése után, a mely közvetlenül a telep beléletére vonatkozik, az igazgató egy fontos ügyre hívja fel a bizottság figyelmét, a melyet a jegyzőkönyv következőkben ad elő:

A telep igazgatója bejelenti az ezredéves országos kiállításon való részvétel előkészítése tárgyában tett intézkedéseit és bemutatja a kiállítás igazgatóságánál benyújtott bejelentést, a tervezett kiállítás alaprajzát és a költségvetést. Előadja ezután hogy maga a telep készárut nem állít elő; a készání ugyanis a keztyüs iparosok és a telep közös munkájának eredményét képezi. A telep lényegét tehát csakis egy olyan közös kiállítás keretében lehet egész hiven kidomborítani, a melyben a keztyüs-iparosok is részt vesznek, E végből sikerült több budapesti keztyüs iparost megnyernie, a kikkel közö eu tette meg a bejelentést az ezredéves kiállítás igazgatóságánál. Bemutatandó lenne pedig a keztyűárú egész előállítása, a toulirozá», szabás és varrás gyakorlatilag; továbbá a budapesti keztyü-iparosok és a telep által közösen előállított kész-áruk; végül a telep helyisége, szervezete, iparüzletvitele, felügyelete, fejlődése és története. A toulirozást és szabást Pollatsek A. H. keztyüs iparos mutatná be egy gép és két állandóan kint dolgozó szabászszal; a keztyű varrást pedig a telep 5 keztyüvarró géppel és ezek mellett állandóan kint dolgozó egy tam- bourirozó, két varrónő, két tüzőnő, egy kézimun- kásnő és egy előmunkásnövel. A kész áru bemutatása a résztvevő keztyüiparosok száma szerint és czégjűkkel megjelölt külön szakaszokra osztott két falszekrényben történnék, mig az ezek között levő falterületet a telep helyiségét, szervezetét, iparüzlet-vitelét, felügyeletét és fejlődését szemléltetőleg feltüntető fényképek, könyvek, minták és grafikai táblázatok foglalnák el. A költségek a költségvetés részletezése szerint 2500 frtot tesznek ki.

A bizottság a kiállításon való részvétel módozatát formulázó bejelentést a kiállítás térfogatát megállapító alaprajzzal együtt teljesen magáévá teszi. A költségek tárgyalásánál azonban Dr. Göőz József felszólalására kimondja, hogy a telep szervezetét, iparüzlet vitelét ellenőrzését és fejlődését a maga nemében egyformán kiválónak és mintaszerűnek tartja. Ugyan azért nagy súlyt fektet arra, hogy ezek a kiállítás keretében, fényképek, minták és grafikai táblázatok segélyével a lehető legteljesebb kifejezésre jussanak; annyival inkább, mert ezeknek szemléltető feltüntetése sok tanúságot nyújtó lesz nemcsak a laikusokra, de magukra a szakemberekre nézve is, A mellett kívánja, hogy a kiállitasnak ez a része sokszorosittassók s Budapest fővárosnak, a fővárosi állami ipariskolának, a társintézeteknek, a kamaráknak és a keztyiisök- nek is megküldessék. — Minthogy azonban a bemutatott költségvetésben a most említett czélra előirányzott összegek az előbb kifejtett értelemben való kivitelhez nem elégségesek; ennélfogva az összes költségekre előirányzott 2500 frt helyett kereken 8000 frtot kér minister ur O Excellencziájától, azzal a felhatalmazással, hogy annak felhasználása fölött utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a saját hatáskörében szabadon rendelkezhessék.

Budapest, 1895. (2) __________

BU

DA és VIDÉKE

A bizottság az előterjesztést és felhatalmazást megadta.

Az árúelőállitás gyakorlati bemutatása a kért terület egyik felét, vagy pedig az előré- szét, — a készárúk kiállítása pedig a terület másik felét vagy pedig a falterületet foglalná el. Bemutattatják egyúttal még a telep helyiségének fényképét, szervezeti szabályzatát, az iparüzletvitel és az ellenőrzés gyakorlásának módozatait, valamint a telep fejlődését feltüntető könyvek, nyomtatványok és táblázatokat.

Áláirók: Hivessy Jenő igazgató, Pollatsek A., Frommer S., Ormai M.. Pikier M., Frey Imre, Ottenreiter F., Liebert K., Hendel M. és Hübner M. budapesti keztyű-iparosok.

A szentendrei iskola.

Egy órányi távolságban vagyunk a fővárostól és az égboltozatot is talán, foszlányokra téphető, óriási nagy az a hanyagság, rendetlenség, amely itt Szent-Endrén, kath. hitéletünk keserves megtartása, a buzgóság emelése és az iskolaügy terén tapasztalható. Talán ezer esztendeig tartandó átoksuly alá ítéltetett e város, hogy tanügy tekintetéből, sem miniszter, sem kormánybiztos, sem tanfelügyelő itt, reszkettető szavait nem hangoztatja. Városunk egészség- ügyi osztálya miért nem tekint be néha-néha az említett lakóházakba és e kárhozatot okádó helyiségeket, minden további appeláczió nélkül a hitvány földkéregig döntetné le. Miért nem kiáltanak fel a szülők ajkai, akiknek verejtékeken fölnevelt fiúgyermekei a dögleletes levegőtől megbetegedve, az orvos fáradságának jutalmazásával még inkább nehezítik az úgyis nyomorúságos helyzetet.

Végül, hol vannak klérusunk fő- és alsó- rendü tagjai akikből esztendőn keresztül egyetlenegy sem fordul meg ünnepélyesen templomunkban. Mi csak két fekete reverendás felszentelt papot látunk esztendőkint keresztül: plébánost, káplánt, továbbá feledetten élő egy római carmelita tertiariust. Városunk kath. hitközségének tagjai, ifjú nemzedéke, nem is tudja, hogy van nekünk még prímásunk, érsekünk, püspökünk, kanonokunk, apátjaink, espereseink, prépostjaink és rendfőnökeink is, hiszen itt ünnepélyesen bárkit sem fogadunk. És ez a könnyelmű feledés, a felzokogó hitfájdalom, felhőket is megtépő hatalmas magasztos panaszszá válik akkor még jobban, ha kimerjük mondani azt is még, hogy szüzeink és ifjaink tizenegy esztendő óta fel nem vehették a bérmálás szentségét.

Ha akar, lépjen fel a kormány és mutassa meg azonnal, hogy e közelfekvő városra jövő várakozik és mi akkor tenni indulván, a szebb jövőért áldozni fogunk. Ha akar lépjen fel a kath. klérus és mutassa meg azonnal, hogy kiásva áll a mély sir, a melybe e hitközséget temetni akarja és mi akkor nyugodtan lépünk be a fenéket nem ismerő sírba, de mig karjaink ott lenn szabaditásért esengve mara- dandnak, ki nem hült szivünkből felfakadni fog egy vád, mely sirbafektetőink felett lebegend.

Élni vagy halni készek vagyunk, de élőhalottként bolyongni nem tudunk, panaszkodni többé nem akarunk. Szentelt igékkel szólalt fel a zokogó lélek, nemes fájdalmát itt busán regéié el, a vallásosságj haldoklásánál felkiáltó gyötrelem.

r. 1.

Egy év a borosjenőí közéletből.

f (Folytatás.)

V. Védtörvényi ügyek.

Az 1894. évi fősorozásra összeiratott 9 első-,

7 második- és 3 harmadik korosztályú állításra kötelezett, kik közül katonai szolgálattételre 1

alkalmasnak találva, besoroztatok összesen 9 és pedig 5 az első, 3 a második és I a harmadik korosztályból.

A kedvezményes igényre való jogczimüket négyen igazolták s ezek a póttartalék állományába helyeztettek át.

Az 1894. év augusztus havában a cs. és kir. IV. közös huszár-ezred 3 százada volt beszállásolva 54 ember és 52 lóval egy napra; szeptember havában pedig a m. kir. 40. hon- védgyaloghadosztály csapataiból, a m. kir. bpesti I. honvéd-gyalogezred (összesen 2824 ember- és 76 lóval) volt elszállásolva 3 napra.

A beszállásolási illetmények úgy a katonaság, mint a vármegye részéről hiánytalanul kifizetettek s a szállásadók községi tartozásaira pontosan elszámoltattak.

Elszámoltatott összesen 150 frt 12 kr; ebből fizettetett a katona-kincstár által 89 frt 88 kr, a vármegye által 60 irt 24 kr.

*

* *

A mozgósítási és az ezzel egy tekintet alá eső népfelkelési ügyekre vonatkozó változások jobbadán hivatalos titkot képezvén, — ezeknek jelen általános évi jelentésben levő feltüntetése mellőzendőnek ítéltetett.

VI. Adóügyek.

Ha figyelembe vesszük, hogy ezen község halárát a közelmúlt években ért szerencsétlen phylloxerakárok a fizetési képességet igen érzékenyen csökkentették, ha figyelembe vesszük továbbá, hogy ez az elemi csapás folytán a múlt év folyamán összesen 2608 frt és 01 krnyi földadó lett törlésbe hozva, ha figyelembe vesz- szűk végre, hogy a községi jegyző személyében előfordult változás folytán és illetőleg a helyettesítés időtartama alatt a behajtási eljárás majdnem teljesen szünetelt s ez által a későbbi adóvégrehajtások megnehezítve lettek, úgy a múlt 1893-ik év végével megállapított hátralékot az 1894. évi tartozással összevéve valamint az utólagos előírások és törlések figyelembevételével a 2406 frt 84 és fél krt tevő egyenes állami adóra történt 2313 frt 35 krnyi befizetés és igy csupán 93 frt 49 és kr. hátralék fennmaradása kedvezőtlennek egyáltalában nem mondható; mert ha az 1893-ik év végével fenmaradt 1019 frt 67 és fél krnyi hátralékot összehasonlítjuk a múlt (1894.) évi fentebb kitett 93 frt 49 és fél krnyi hátralékkal, a kedvezőbb eredmény nyilvánvalónak mutatkozik. Megjegyzendő azonban, hogy ez a kedvező eredmény elérésére a tetemes földadótörlés nem csekély befolyással volt.

Az adójukat közvetlenül a királyi adóhivatalnál fizető adózók tartozási összege a fennebbi számtételekben feltüntetve nincsen.

A hadmentességi dij befizetésénél az eredményt azonban határozottan kedvezőtlennek kell konstatálni; a mi azonban a községi elöljáróság gyéren és gyengén foganatosított végrehajtási eljárásán kívül ennek az adó-nemnek behajtását gátló számos akadályokban leli magyarázatát.

Különösen felemlítendő az a körülmény, hogy a községünkben mi lefoglalható vagyonnal sem biró cselédek- és munkásnapszámosoktól a reájuk kivetett haddij behajtása felette meg van nehezítve, mivel ezek azonfelül, hogy vagyontalanok, még lakhelyüket is nagyon gyakori esetekben változtatják és ismeretlen helyre költöznek és e miatt aztán a behajtás végleg lehetetlenné van téve; az 1880. évi XXVII. t.-cz. 18. § ának utolsó bekezdésében irt eljárás pedig (a gyakorlat tanúsága szerint) szigorúan alkalmazásba sem vehető !

A behajthatatlannak bizonyult hátralékok rendezése és tisztázása pedig a múlt évben még csak meg sem kiséreltetett.

Az 1893. évi haddijhátralék 199 írtról 238 írtra szaporodott az elmúlt 1894. évben.

A más községekből, de főleg a székes- fővárosi III. kerületének adószámviteli hivatala által behajtás végett ide kimutatott függelék- adóhátralákok biztosítása és kielégítése iránjt a tavalyinál sokkal erélyesebb eljárás lesz foganatosítandó.

A bélyeg- és jogilletékeknél különösen a régibb időből való hátralékok várják rendezésüket ; — régi bajoknak azonban rendszerint | bajosabb a gyógykezeltetése. — Mindazonáltal