Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-30 / 26. szám

Budapest, 1895. IV. évfolyam 2(>. s/. Vasárnap, június 30. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : IS ID IS Z_i "ST X C3- “S' TT 3L, K TiL DÓ-UIYÄTÄX,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-ntcaa 12 a. Szüke-hái, Megjelenik minden vasárnap. Elöflietéai árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. s2;i;elk®;í&2;t<5ísíí<3, 1. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szöke-liáz. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Felhívás előfizetésre. „Buda és Vidéke“ érdekében foly­tatott küzdelmeink és munkálkodásunk­nak uj féléve kezdődik julius elsején. Lapunk a közönség erkölcsi és anyagi részvéténél fogva erősödik, de még nem érte el azt a szellemi színvonalat, a melyhez eljutni buzgó óhajtásunk. Tisztes­séges tábor gyülekezett körülöttünk, a minket felkaroló közönséget megtisztelik azzal, hogy szavunkat meghallgatják s lapunk tekintélye barátaink tekintélyén alapul. A közönségen áll, hogy még job­ban elismerjék és meghallgassák a „Buda és Vidékét.“ Szívesen veszünk minden közleményt, de az ellenvéleményt is ki­adjuk, a mi által nem csak a lap tar­talma élénkül, de az eszmék és fogalmak is tisztulnak. Egyetlen egy érdekkört nem szolgálunk csak a független igaz­ságot. Kerüljük a személyeskedést és nem személyekért, de elvekért harczo- lunk. Buda és vidékén annyi a kívánni való a fejlődésben úgy elvagyunk ma­radva, hogy személyek kultuszára nincs helyünk. Főtörekvésünk, hogy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a tár­sadalmi életnek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rova­tunkat. Ismerőseink czim ala*trajzol­juk közéletünk ismertjeinek árny és fény­képeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közin­tézeteit ipar és gyártelepeit, községi és „A BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (6) Irta: ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak! — Nem rendszeresítem ezt a fogalmaz­ványt, mivel hogy igaz sző légyen kaparj kurta néked is lesz. Abzug . . . — Mi ezt itt el nem dönthetjük, — szólt Dombor Máté — és barátságosan köszönve el­hagyta a kompániát. Haza felé mentében tisztán látta, hogy készül a paraszt lázadás, mint nem erőszakkal hanem szeretettel kell élnyomni. II. A hajlaton egy villámmal kétfelé vágott fa terepedett. Tekintélyes tölgy. Századok tanúja. Sok forgandóságot játszott le alatta az idő. Népek kedélyének hullámzása, szükségeinek égbe kiáltása, szeretlek és gyűlöllek naplója lehetne a megcsufolt törzs. Alá gyülekezik a nép, hogy jajszavát hal­lassa. Urnák és népnek meg vannak a tövisei. közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlót, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erő­szakos fegyverekkel. A tárczánkban folyó regény irányá­ból kifog tűnni az, hogy a fő- és szék­város nem minden magyarul beszélője magyar. Felsoroltuk a közoktatás minisz­teréhez intézett nyiltleveleinkben az irodalomnak a magyar szellem ellen el követett bűneit, regényünkben a magyar társadalom magyartalanságát színezzük. Uj előfizetőinknek azokat a számo­kat, melyekben a regény megjelent, díj­talanul küldjük. Lapunk erősödésének egyik feltétele az, hogy minden nyilvános helyen olvas­ható legyen a főváros mind a két pont­ján és a vidéken is. Kérjük barátainkat, hogy azt minden nyilvános helyen eré­lyesen kérjék, hivatkozna a magyar egyesület ajánlatára. Mutatvány számokat mindenkinek küldünk, ha valaki a „Buda és Vidéké“-t kéri Írja meg annak a nyilvános helynek, körnek, vagy üzletnek nevét, hogy azon­nal megküldhessük. Kérjük barátainkat, szíveskedjenek mindenről gyorsan és röviden értesíteni és becses közleményeikkel minél gyakrab­ban megtisztelni. Buda Dunántúl szive. Sokszor hangoztattuk és most is hangoz­tatjuk. Czélunk, hogy a vidékkel szoro­sabb összeköttetésben lépjünk. Arra fogunk törekedni, hogy a Budán levő számos intézet életének minden Bűnös ki a magyart, magyar ellen uszítja. Nem erőszak, de szeretet gyógyíthatja a sebeket. Sem a daráknak, sem a Dózsáknak nincs igazuk. Az igazság kiált elégtételért. Az Ur imája megvalósulását kéri mindenki: „Uram add meg nekünk a mi minden­napi kenyerünket.“ Éhez az imához urnák és pórnak egyfor­mán joga van. A hajlati tölgy alá ezért tudják össze csöditeni az eltévelyedett népet, melynek nem gyámja többé a nemesség és az úgy nevezett szabadság éles kés a kezében. Eles kés nem gyermekjáték. Gyermekek és ámitók kezében a legszen­tebb elv is kés. Ez a való csupán, a többi csak álom. Megbotsátható a rajongás, de bűn a járat­lan vezetők rossz akarata. Veszedelem, ha rossz­akaratnak ásója előzi meg az idők teljességét. Ábor Ábel a tudatlanság Káva Ferkó a tudatlan rosszakarat képviselője. A főispánok azt jelentik vihar készültén is, hogy szél csend van. Talán látnak, de nem éreznek. A belügyminiszter mégnyugszik, vagy ki­adja a parancsot: mozzanatát közölhessük, a mi által a „Buda és Vidéke“ minél szélesebb körben terjedhessen és Buda iránt, hol a király palotája van az érdeklődést országszerte felkölthessük. Lapunk csak is az esetben <t meg hivatásának, ha azt Budán ó- j- kén minél nagyobb számban olvassák és megfelelő czikkekkel is gazdagítják. Midőn barátainknak tanúsított szíves­ségét megköszönnénk bátrak vagyunk magunkat továbbra is jóakaratukba aján­lani azzal a kéréssel, hogy lapunk ter­jesztését és izmositását jó akarattal gyámolitsák. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre .... 12 korona. Félévre .................6 „ Ne gyedévre ... 3 „ Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kaptak. Kiadóhivatal Budapest, I. Alkotás- utcza 12/a. A fővárosi állami keztyüvarró- telep. Lapunk két közleményében megemlékez­tünk már Ó-Budának ez ipartelepéről. Kifejtettük akkor, hogy O-Budának szőllős- gazdáit tönkre tette a filloxera, a mely koldus­botra juttatta őket. Elmondottuk, hogy tenni kell valamit a becsületes munkásnép érdekében, ha másért Felkötettem a lordmajort, ha bosszant bármi nesz. A vén parasztok, kik előtt a sokat hirde­tett demokráczia, — mit rendjel után áhitok énekelnek — ismeretlen, vissza kívánják és jog­gal a jobbágy kort. A földes ur, az igazi nemes földes ur apja volt a népnek. Az állam sokszor ellensége. Az többször adott ez többször vesz . . . A jobbágyot védelmezte az a jelszó, hogy a nemesség kötelez. A Döbrögiekről szóló mesét jobbára a képzelet szülte. Ma ellenségnek tekinti a kabátot a nép, akkor erős várának hitta. A kötelességét telje­sítő nemesség képviselte a nép érdekét. A népért a nép nélkül. A közhuszárra ekkor énekelte a költő : Jobb tutorod leszek édes apádnál is Gróf Gvadányi József lovas generális. Húsz évnél tovább szolgált egy-egy katona, Simonyi generálist a legvitézebb huszárt egyet­len fegyelmet végrehajtó büntetésért holtig tartó fogház büntetésre Ítélte az uralkodó. A sötétnek nevezett idők jellemzője a szeretet a felvilágosodás napjaié a hatalom. Az erős győz a gyenge elbukik. De nem a nemesség a nép apja az erős, hanem a ha­talom. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom