Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-02 / 22. szám
Budapest 1895. (8.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 2. A «Budapesti (budai) Tanitó- egylet jubileuma alkalmából. Huszonöt évvel ezelőtt, mikor még a két várost csak a lánczhid kötötte össze, mozgalmat indítottak Buda főváros tanítóságának jobbjai egy tanítóegyesület létesülése czéljából. A buzdító szó, a tenni akarás a lelkesedés tüzét öntötték a közönbösökbe s megalakították a „Budapesti (budai) Tanitóegyletet.“ Az egyesület élén mindig oly vezető-férfiak állottak, kik a kitűzött magasztos czél érdekében önzetlenül munkálkodtak. Stauffer Adolf, a budai tanítók egyik kiváló alakja volt a kezdeményezők egyike s az egyesület első elnöke. A lm ás y János, a kiváló paedagogus, Som- lyay József, az országszerte ismeretes kitűnő tanférfiu, úgy is mint elnökök, úgyis mint tagok hervadhatlan érdemeket szereztek maguknak tevékenységükkel, jeles tehetségeikkel. S az egyesület jelenlegi elnöke, Farkas József, az ifjabb gárda általános tisztelt és szeretett tagja az elődeitől örökségképen átvett jó hírnevet megtartani igyekszik s hogy sikerülni fog neki azt még magasabb színvonalra emelni eddigi működése garancziát nyújt. De mindezek a férfiaknál többet buzgól- kodott az egyesületnek alakulása után jegyzője, majd huzamosabb időn át elnöke, jelenleg tiszteletbeli tagja: Trájtler Károly. Ott volt ő a kezdet kezdeténél, mint falakat rakó munkás, ott volt ő a felépített épületben, mint házi gazda, ott van ő most is, mint okos tanácsadó, irányitó. A magyar tanítóság nagy feladatának mindenkor meg tudott felelni, meg tudott felelni még akkor is, mikor csak képletekben volt szabad beszélni, mikor még intelligens számba se igen vették. Nagyot fordult azóta a világ, haladt minden előre óriás léptekkel, emelkedett a magyar nemzet erkölcsileg, anyagilag, szellemileg. S hogy a kultúra lépést tartott a rohamos fejlődéssel, senki sem tagadhatja! S hogy ebben része van a magyar tanítóságnak: senki meg nem döntheti! A tanítók egyesületeket alakítottak, tömörültek, hogy imádott hazánk népoktatásügyét előbbre vigyék. így alakult, így keletkezett az az egyesület is, mely e hó 6-án, csütörtökön fogja ülni fönnállásának huszonötödik évfordulóját. Ez az egyesület nem pihent soha, a napirenden levő tanügyi kérdésekkel folyton foglalkozott, paedagogiai tekintetben irányadó volt. Az egyesület kitűzött pályakérdéseket, vitatételeket s azokat alapos megbeszélés után felterjesztette hatóságának, mely hatóság majdnem mindenben elfogadta s utasításul adta tanítói részére. A jelenleg használatban levő tan- és kézi könyvek közül is több a budai egylet kebelében született, igy pl. Belicza József nyelvtana, Velősy Lipót földrajza, rajzmintái, Almássy János nyelvtana stb. stb. Gyűlései, munkálatai mindig érdeklődést keltettek nemcsak a tanítók, hanem a nagy közönség körében is, mert azok alapos készültségről és a komoly munkálkodásról tanúskodtak. Azonban időt szakított magának az egyesület mindenkor a komoly rész mellett a vígra is. Tánczmulatságai, majálisai a budai elite- mulatságok közé tartoznak. Örömmel üdvözöljük tehát jubileuma alkalmából e tevékeny egyesületet, melynek nagy része van a kultúra emelésén ! Adja Isten, hogy a jövőben ez eddigieknél is nagyobb eredményt érhessen ! Turista élet. A magyar turista egyesület — mint azt előző számunkban is jeleztük — a pünkösdi ünnepekre a Vág völgyébe vonult és kirándulásait Trencsén, Illává, Vág-Besztercze hegyvidékein rendezi, mint halljuk nagyon szép társaság indul útnak és nagyobb számmal jelentkeztek a kirándulásra, mint azt kezdetben hinni lehetett. Az egyesület Buda vidéki kirándulása ma Szent-Endre, innen gyalog Visegrádra a szép Lepenczpatak-völgyének érintésével. Ezen kiránduláshoz — kevesebb gyalogolással csatlakozni lehet a délután 2 óra 35 perczkor (nyug. pályaudvar) Visegxád felé induló vasúton. A pünkösdi mind két kiránduló társaság és az itthon maradt turisták találkozót adtak egymásnak folyó hó 4-ik napjára, a mikor is a krrisztinaváro8Í Politikus szatócshoz czimzett vendéglőben fognak gyülekezni este 8 órakor, hol Gűrsch Ferencz polgártársunk gondoskodik arról, hogy a turisták ne bánják meg azt elhatározásukat, melyszerint nyáron át az havi társasvacsorákat minden hónap első keddjén a Politikus szatócsnál tartják meg. Biztosra vesz- szük, hogy a pünkösdi élmények tárgyalása felette élénk lesz ezen a vacsorán, mert a turisták testvérnek tekintik egymást és kedélyességük nem egy emberben keltette már fel a vágyat egy ilyen életet fűszerező társaságba tagnak belépni, hol az uj tag is hamar otthonossá lesz és törzsökös turistának érzi magát. Bizonyosan szó lesz ebben a társas vacsorán a junius 9-én rendezendő kirándulásról is, mely kirándulás vezetője Dőri Gyula akadályosztatása folytán valószinüleg ifj Ferenczy Károly leend. Eí a 9-iki kirándulás már az előző napon szombaton veszi kezdetét, mert a társaság már ezen napon délután 4 óra 35 perczkor indul a nyug. pályaházból Nagymarosra, innen átevez Dömösre, honnan Mexikóba — mert ilyen is van a budai hegyekben — sétál meghálásra, és másnap mint egy tiz órai gyalogolással folytatja útját a Fekete és a Kétágú hegyet is érintve Esztergomba. Vasút és hajójegy összesen 95 krt. tesz ki oda és vissza. Ezt a kirándulást követi 12-én a „Szép jubászné“-nál tartandó „Turista majális“, melyre vonatkozólag már minden előkészületet megtett az egyesület és a meghívókat a napokban szétküldi. Az egyesület gondosan megtesz minden lehetőt, hogy majálisa épen úgy kedélyes legyen, mint a hogy kedélyes a turista életnek minden mozzanata és épen e kedélyességre való tekintettel tár karokkal fogadja a nem tag vendégeket is, ha tehát egyesek tévedésből meghívót nem kaptak és a majális iránt érdeklődnek úgy erre, mint a kirándulásokra vonatkozólag felvilágosítást nyerhetnek. Meghívót kaphatnak az egyesületnek IV. kér. Egyetemtér 5. sz. a. II. emeleten levő helyiségében mindennap délután 6 — 8 óra között. Bia. Karikó János, biai földműves, a »Vadon virágai« czimü költeményeinek első füzetében (120 lapold.) Bia község fekvéséről ezeket mondja: »Pest-Kis-Kun megyében, a budai részen, Fekszik Bia község, legszélről egészen; Országút hasítja, érinti vaspálya, Ha körültekintek, igy fekszik a tája: Először látok az északi oldalon, Egy jó térés pusztát, neve Herczeghalom ; A honnan, ha tovább, északfelé járnék, Jó másfél órára esik Tök és Zsámbék. Észak-kelet felé, hogyha az út nem lágy, Hozzánk csak egy órajárásnyira van Páty. Jobbkézre az ember egy községet elhágy, Ezt a német falut úgy hívják, hogy Torbágy. Keletre menjünk most, ha nem is örömest, Arra van Budakesz, Budaörs, Budapest. S mentében az ember, ha jobbkézre tekint, Erdős hegyek között fekszik Törökbálint. Délkeletre vannak a Duna vidékén: Diósd, Albertfalva, Budafok és Tétény; S alább végignézve a dunaparti tért, Vizes malmaival meszire látszik Érd. Egészen délfelé van egy görbe, rossz ut, Arra van kövével s tótjaival Sóskút.. ... Éppen nyugat felé esik tőlünk Ettyek, Sok bort teremnek*) ott a nagy szőllőhegyek; Mellette terülnek uradalmi puszták, Nevezetesen, Both, Dávidmajor s Rikhárd.« stb. Ennél azt hiszem, még a legtudósabb geográfusok sem tudják jobban meghatározni egy- egy község holfekvését! *) Régen volt, nem is volt ! A s z e r k. Node lássuk a hivatalos helységnévtárnak Bia községre vonatkozó adatait. A község lakosainak száma 2744; ebből anyanyelv szerint: 2076 magyar, 655 német, 3 tót és 10 egyéb nyelvű; vallásra nézve: 1521 római katholikus, 1109 református, 80 izraelita és 34 evangélikus. Van Biának egy rom. kath. és egy református anyaegyháza; az izraeliták a zsámbéki, az evangélikusok pedig a csabdi hitközség kötelékébe tartoznak. A községben van 403 lakház, s a határ Herczeghalommal együtt 6610 katasztrális holdra terjed. Van itt vasút- és távirda-állomás; távbeszélő-és postahivatal, postatakarék-pénztárral. Egyrészről a pilisi alsó járás itt székelő főszolgabírói hivatalának, másrészt pedig a her- czeg Metternich-féle uradalom intézőségének tisztikara nagyban emeli e szép község intelligen- csiáját, mely községről a fennebb idéztem Ka- rikóféle leírásban ezeket olvassuk: »Iskoláin kívül van olvasó-köre, Hol a mivelődés egy uj utat tőre; Van postahivatal és önsegély-egylet, Kisdedovódánk is szerencsésen meg lett, Van úri kaszinó, mely az uraknak kell, S van orvosi állás; szolgabiró-székhely. Vasútállomásra tiz perczig mehetsz el, Hetivásár is van minden héten egyszer. Mióta erre jár Buda-Szőny vaspálya, Népesül a község, szépül a formája; Nagy házak épülnek a kicsinyek helyett, S a lakbér is sokkal feljebb emelkedett... ... A népnek nagyrésze földmivelést ápol, De legtöbben élnek*) a szőllőmunkából; Kőbányába is jár dolgozni egy kevés, Zsidók kezén megy át legtöbb kereskedés. Mesterember ép csak annyi munkát végez, A mennyi itt helyben leginkább szükséges; De a napszámosok annyi dolgot kapnak, Jut belőle nyáron a sóskutiaknak !< A helység nevének magyarázására nézve hivatkozunk Szabó Károlyra, kinek állítása szerint Bia község elnevezése a Béla király névtelen jegyzőjének műve 57-ik fejezetében említett Billa. Bilya vagy Bija) vezér nevét tartja fenn. — H\ Lajos azt véli, hogy a mikor Szent-István Uyula erdélyi fejedelemnek fiait Biát és Bikácsot foglyul ejté, Biát itt őrzé; s a helység ettől vette volna nevét. — Vida Károly zsidóból magyarázza értelmét; Bia = bejárás. Bia = via, via == ut; azaz bejárás Budára. (Dr. Thirring Gusztáv az »Osztr.-Magy. Monarchia Írásban és képben« czimü vállalatban a budai hegyvidék ismertetése során azt mondja, hogy a buda-bicske-szőnyi országút, az u. n. Mészáros-ut, évszázadokon át első rendű közlekedési ut volt. S tény, hogy a meddig a történelem adatai visszaemlékeznek, mindig ez volt a népek vándorlásának fő útja. A régen hosszú járatú fuvaros karavánokat látott kedvező széles völgyön most gőzparipa száguld végig.) A görögöknél Bia = erő, az erőszak fogalmának megszemélyesítése. Pallas és Styx leánya. O lánczolja Héphaistos parancsára Kratos bátyja segítségével Prométheust a kősziklához. — Node ez csak mellékesen legyen megmondva, mert a község neve bizonyára nem görög eredetű: noha az erőszakoskodás Bián sem teljesen ismeretlen! ?! A monda szerint akkor, midőn őseink O- budát építették, innen hordatták a terméskövet bivalyos szekerekkel s igy lön e helység neve: Bivalos, Bival, Bial, Bia. Ezeket s ezekhez hasonló magyarázatokat nyújt ifj. Résö Ensel Sándor a »Helynevek magyarázója« czimü két füzetes munkájában, de a kritika ezen magyarázatokért szerzőn egy hajszálnyi becsületet sem hagyott! Egyébként Bia régi község s már a török világ utáni összeírásban népes helységnek van fölvéve, mely 1690-ben 13 mérő gabonával. 1691- ben pedig i/g portára 62 frt 50 krral járult a megyei katona-élelmezési kivetéshez. Az 1695-ben eszközölt porták-rectifikátiója alkalmával portára adózott. 1770-ben a Mária Terézia-féle urbárium előkészítése alkalmával összeiratott Bián 36 és *) Most már mondhatjuk: éltek! A s z e r k.
