Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
Budapest, 1895. 1Y. évfolyam 21. sz. Vasárnap, május 20. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : IE ES X3 ID JLi "ST" X <3- ~X~ "CT Xj KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcsa 12 a. Szőke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél '-vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-ntcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Ferenc/ József-intézet. A búd?/ Ci/ 'zium mellett van egy internátus, mely a Ferencz-József nevet viseli. Internátus jómódú szülők gyermekeinek. Gróf Csáky Albin nevét dicséri az alapitás, melyből mindjárt kitűnik a magyar szellem, mert a bécsi Thereziánum ellensúlyozására tervelte az azt szervező miniszter. Az intézet élére egy minden tekintetben müveit embert, dr. Erődi Bélát állította a miniszter, ki a belé helyezett bizalomnak teljesen megfelelt. Hogy az intézet vezetésétől megválik annak oka az, hogy a tankerületi főigazgató állást is betölti s miután ő mint kötelességtudó férfiú két urat szolgálni nem tud, nem akar, a Ferencz-József internátus kormányzóságáról köszön le. Igaza van, nem felelhet meg lelki- ismeretesen mind a két állásnak, tehát az egyiket ott kell hagyni. Szerintünk azon a helyen, a hol meg van, nélkülözhetlek és elég szorgalmas munkájába kerül, hogy azt elvégezhesse. A Ferencz József-intézet szelleme, az eszme megvalósítása dr. Erődi Bélának egyéb érdemei között előkelő helyet foglal el. Az intézetet kormányozta, előkelő, szeretetreméltó modorával meghódította az ifjúságot. Nem kényeztette őket, de szerette. A ki ebben az intézetben valaha „A BUDA és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) Irta: ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak ! Kedves Pistám! Bizony, pusztulunk veszünk! Sokan indultunk el kevesen érkeztünk meg. Nagy bizalommal fogtunk az élethez és kiábrándulánk. Daloltunk, ittunk és szerettünk. Ittuk az ifjúság ábrándjainak mámorát. Életünk fűszere volt a szeretet. Yajon ég-e vagy kihűlt már? Kevés pipadohány, sok füst. Ez az eredmény. Te a ki nem hűltél ki és azok közé tartozol, ki igazán szerettél, fogadd eltöltött éveink emlékéül ezt a történetet, mely az elvek és tövisek legendája. Vigan hajtott a vásárról hazafelé Dombor Máté uram. Jó kedvvel szollongatta a Pejkót meg a Szürkét. Megveszi azt a két láncz nyilast kenderföldnek, rátelekelteti az asszonyra. Többet ér ez kendőnél, fülönfüggőnél vagy e fajta hiuságetető portékánál. Egy kicsit kitartják az árából a kendermegfordult az meggyőződött arról, hogy hivatott férfiú vezeti. A tantárgyakban haladt az ifjúság és magaviseletében fegyelmezett és finom volt. Mi az internátusnak barátjai vagyunk. A fiukat jobban felügyelhetik. Többet és jobban foglalkozhatnak az egyén sajátságaival. De felesleges a kollégiumi rendszer előnyeiről beszélni, mert azt mindenki elismeri, belátja. Okos, tudós emberek igyekeznek rajta s maga a közoktatásügy kitűnő és eszmékben gazdag minisztere dr. Wlassies Gyula tanulmányozza ezt a kérdést és lehetőleg megkönnyíti a magángy mnázi- umok nyilvánossági jogát. Mint értesülünk, a minden szépért és jóért buzgó miniszter, nem elégedve meg a Fekete József-féle intézetről nyert informácziók- kal, jobb informácziokat szerzett és engedélyezni fogja a teljes nyilvánossági jogot, a mi által igazságot fog szolgáltatni egy derék és jóravaló, a tanügy terén nagyérdemű embernek. Fekete József nyilvánossági joga mind a nyolez gymnáziumra Buda ösz- szes polgársága óhajtása ez, és korántsem zavarja vagy érinti a Ferencz József- intézetet. A Ferencz József-intézet mellett igen jogosult a Fekete József intézete is, melynek jó hírnevét az egész országban dicsérik és elismerik. Nem volna azonban helyes annak a szerencsétlen földet, de hát van a ládafiában, ha nem volna, nem is hívnák Gazdag Dombor Máténak, a ki csak a ragy bankót süvegeli. Megveszi, ha addig él is, de megveszi. Mert ő csak olyan inget visel, minek a kenderje a maga földjén terem és a felesége szövi hozzá a fonalat. Jó hátra vágta magát az ülésben és nagyot nevetett rajta, hogy lefőzi vele a komáját a kasznár Penege Lőrinczet, a ki szintén sandít a földre, de nem eszik belőle, akármilyen nagyon vásik is rá a foga. — Gyi Pejkó, gyi Szürke . . . biztatgatta a két csikót, de biz azokba beleszállt az erkölcs. Se beszéd, se ostor nem használt ne adj Isten, hogy egy minutumot moczczantak volna. Jó ló volt mind a kettő, de még a kötő- fékes csikó korukból megszokták, hogy a gazda, a hol jó bort mérnek oda mindig beköszönt, kivált az olyanba, a hol kupecz emberek kaszinóznak. Gazdag Dombor Máté uram sohase pa- rolázott hiában. Megérezte a pénz szagát mesz- sziről . . . Még álmában is pénzt keres. A hányszor csak a Méretlen csárdába benézett, mindig kikerült a költség, ha mással nem, a csárdással cserélt valamit. A pénzzel nem fuvarkodott. Azt szokta mondani, hogy a pénz csalja lépre a pénzt. Jól élt. Nem tehette másként úri volt benne, nem engedett a régi virtusból, de tehette. Jutott is, maradt is. Kecskeméten elvégezte a négy gymnáziugondolatnak keresztülhajtása, hogy a budai gymuázium igazgatása és a Ferencz József intézet kormányzása egy kézbe kerüljön, a mi egy munkabíró jeles ember, Lutter János nyugdíjazásával járna. A Ferencz József-intézet egészen elfoglal egy bölcs és arra termett vezetőt. Az uj kormányzó, Demeczky Mihály igen hires mathematikus de tiszteletreméltó személyéből hiányzik az a képesség, mi egy gyermek-nevelőnél szükséges. Bármely egyetemen megállná helyét, de kedélyéhez, hajlamához — úgy mondják — tudományok mivelése és nem gyermek- nevelés való. Ez nem sértés, mert ugyanaz az ember nem fedezheti fel minden esetben Amerikát, a ki a villámot — mint erőt találta fel. A sokoldalú ember nagy ritkaság és nem minden oldalú erős. Dr. Erődi Béla megalkotta, rendbe hozta az intézetet, fólős, hogy az elvont tudomány művelőjében nincsen elég kedély és nem fogja magát beletalálni az ifjúság vezetésébe. A Ferencz József-intézetnek oly kormányzóra van szüksége, ki olyan erényekben gazdag, mint dr. Erődi Béla. Igaz, hogy róla keveset kürtőitek a lapok úgyis mint Íróról, tudósról úgyis mint tanárról és nevelőről. Az elfogult sajtó a Ferencz József-intézet czéljait félreismerte, annak hivatását felületesen bírálta és nem figyelte lelkiismeretesen, mot. Egy kicsit katonáskodott azután belefo- gódzott az ekeszarvába. Sok felé szakadt az ősi birtok, különben is elolvadt az apja földjéből elég. Nem élhetett volna földesur módjára a maga szája vallása szerint beállt parasztnak. Eleinte csufolgatták a gatyás tekintetes urat, de egy pár esztendő múlva mindenki megemelte előtte a kalapját. Minden évben ragasztott valamit a földjéhez. Mindig több és több pár ökör járt ki az udvarából. Lódijazásoknál ő vágta zsebre a legszebb dijakat, a csikói drágán keltek. Minden állata czimeres volt. Csinosan, tisztán magyar ruhában járt és pedig a középuton, sem nem urasan, sem nem parasztosan, mint a régi jó czéhbeli emberek. Szép szál ember volt. Győzte a munkát. Cselédjei alig értek a nyomába. Égett a dolog a keze alatt. Még a pihenést is lustaságnak tartotta. Jó kedvvel fogta a kaszát, a cséplőt kezébe és tréfával biztatta jól fizetett és jól táplált cselédeit. Együtt evett velők. 0 mondta el az asztaláldást. Szorgalmánál csak vallásossága volt nagyobb. A cselédeit tanácscsal, pénzzel segítette, hogy legyenek függetlenek és tanuljanak szerezni . . . Felesége jó gazdasszony volt. Müveit derék, asszony. Valódi magyar nő. Városi divat nem rontotta el. Olvasott annyi magyar dolgot, a mennyi kellett. Nem unalomból, de lelki szűk-
