Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-21 / 16. szám
Budapest, 1895. IV. évfolyam 16. sz. Vasárnap, április 21. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Albotáfi-utcza 12 a. Sztíke-háa. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél >vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I, kér., Alkotás-utcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Gymiiázinmaink a székes-fővárosban. Irta : Hatala Pétéi*. Legalább egy évtizede annak, hogy a középiskolai tanári kar a Ggmnáziumok zsúfoltsága ellen panaszkodik. Elismeri ezt a közoktatásügyi miniszter urnák legutóbbi jelentése is. Most legeslegujabban, az országos középiskolai tanáregyesület, választmányi üléséből feliratot intézett a közoktatási miniszter úrhoz, melyben kiemeli, hogy a középiskolák osztályaiban a megállapított hatvan tanuló egy-egy osztályban sok, és a tanítás sikerét veszélyezteti, miután pedig ez a régi panasz maiglan sincs orvosolva, sürgősen kérik a miniszter urat, hogy a ta- mdók maximális számát, egy-egy osztályra, negyvenben állapítsa meg. Zsúfoltság és túlterhelés! . . . Ez a vészkiáltás! .. . Középiskoláink tanuló ifjúságát ez a rákfene nyomorítja meg testileg és lelkileg. És a minisztériumban csak ánkettez- nek: ép úgy mint a püspökök a papi kongrna kérdésében. A szegény papok és kántortanitók pedig ez alatt évtizedeken át koplalnak vagy koldulnak; a tanuló ifjúság pedig satnynl testileg és lelkileg Roma deliberanté Saguntum perit! . . . Mig Róma a segélynyújtás fölött tanakodik: addig Saguntum elpusztul! . . . Szaporítani kell tehát a középiskolákat, s osztályonként negyvenre megállapítani a | tanulók számát. Ez a zsúfoltság elleni orvos- 1 ság. A tanulók túlterhelésén pedig a középiskolai tantervnek lényeges átalakítása segíthet. Ezen alkalommal csak a zsúfoltságot illetőleg mondom el nézeteimet. Szaporítani kell az iskolákat. A törvény feljogosítja a hitfelekezeteket, a községeket, a magánosokat középiskola, Gymná- zium, alapítására; de megköveteli, hogy az illető alapitó és fentartó az intézetre vonatkozó tervét, az intézet szervezetét a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál bemutassa, bejelentse. Ha ezen bemutatásra két hó leforgása alatt válasz nem érkezik az intézet nyilvánossági joggal megnyitható. A törvényhozás bölcsesóge ezen rendelkezés által, az esetleges bürokratia huzavonájának akarta útját szegni. Az állam nem képes elegendő iskolát nyitni: azért mert pénze sincs, tanára sincs. Tehát pénzhiányban és tanárhiányban szenved a vallás és közoktatási minisztérium Hanem van a középiskolák vezetésére, irgalmatlan bíirokratiája, mely a kákán is csomót keres, mindent fel akar falni, és ezzel mindent ront ... Ez alapja tanügyi nyomorúságainknak; azért kellett ezen körülményt bevezetésül felemlítenem.” Más alkalommal bővebb fejtegetésébe fogok bocsájtkozni mert ezen bürokratia, a tanári karban is elöli az önálló gondolkodást, növeli a szolgalelküséget; irtja a nemzeti szellemet. Az említett törvény, mély másoknak is megengedi, hogy középiskolát nyissanak, eszközt nyújt a pénzügyi nehézség elhárítására. Buda polgárságának érdekében nyíltan ki kell mondanom, hogy a vallás és közoktatási minisztériumban, a középiskolák ügyét vezető bürokratia kiirtására kell törekednünk első sorban. Mert ezen bürokratia oka annak, hogy Buda polgárai kénytelenek gyermekeiket télen a nagy hidegben, és nyáron az izzasztó melegben a jelenlegi igen rósz közlekedés mellett, a Duna túlsó oldalára küldeni ha Gymnáziumba akarják járatni. A Vízivárosban levő kir. katb. főgymnázium, nagy úri konviktussá lett, oda kevés polgári tanulót vesznek be; a váralatti, kis gymnázium is kevés oly terjedelmes város résznek, mely O-Budától Kelenföldig nyelik. A pesti oldalon aránytalanul több a Gymnázinm. Van itt állami, felekezeti, községi és magán gymnázium. A budai polgárság igen előkelő férfiai, több Ízben járultak a vallás és közoktatási miniszter elé, hogy azon egy magán gymnáziumnak, mely a székes-főváros budai részén van, adja meg a nyilvános- sági jogot. A miniszter megígérte. A törvényben foglalt követelések teljesítettek ; említett két hó többszörösen lejárt, de a minisztériumban fészkelő bürokratia „A BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. Az irodalom bajai. (Nyilt levelek Wlassics Gyulához a közoktatás miniszteréhez Erdélyi Gyulától.) (Folytatás.) Mélyen tisztelt barátom! A középiskolai oktatásról nem is szólok, de üdvözöllek azért, hogy hazánk történetének tanítására nagyobb súlyt akarsz fektetni. Az ó-testamentumi históriák előtt kellene tanítani a magyar történetet és ezzel együtt a földrajzod Hol van Pozsony ? Mi történt ott ? írd le. Ebben ez a hiba, otthon édes apád nem ilyen nyakatekerten mondaná. Mert nem kérted soha igy, hogy add ide azon kést; vagy ama kenyeret. A tanitó- és tanárokat képező iskolákban tanítsák Pázmáu, Zrínyi és Szenczi Molnár Albert nyelvét. Először meg kell hozni az egységes és igaz magyar nyelv törvényét, nem akadémikusán, de vérünkből, vérünknek. Az olvasókönyv, melyben úgynevezett szemelvények vannak, már több a tankönyvnél. Ezekben népszokások, közmondások, tájleirások, a nyelv gyöngyei legyenek. A tanuló szeresse meg e hazát és annak vidékét, hogy később gyalog járja be és közvetlenül érintkezhessék a néppel. A szünidei gyermektelepek intézménye igen okos intézmény és én kiterjeszteném a vagyonosabb osztályra is. Nem lehet az magyar ember, kinek legelső képzeteit nem a falu adja meg. A gyermek 7—10 éves koráig töltsön huzamosabb időt falun. Régebben a csere-nevelés volt divatban, a városi gyermeket falura, a falusi gyermeket városba adták cserébe. Ez olyan hasznos dolog, hogy maga érvel maga mellett. A reformátusoknál szokásban volt úgynevezett suplikátiók a földrajzot gyakorlatból ismertették meg a fiatalsággal és edzették is. A turista-egyletekre e téren szép hivatás vár, mert senki ne menjen addig külföldre, mig hazáját nem ismeri. A külföldi utazásoknak, tanulmány-utak- nak nincsen czélja, ha valaki a saját hazáját leczkéztetve nézi, félszemével mindég jóakarattal nézzen haza. TJjabban Görögországba és Olaszországba rendeztet a közoktatás minisztere tanulmány- utakat. En szeretném azt, ha a tanítók és tanárok a hazát egy kis támogatással more patrió utaznák be és jelentéstétel alakjában útleírást adnának. Irány lehetne p. o. Jókai Mór, a Magyar Tempe völgy (Balaton vidéke) és Fehérhegységi, csallóközi utiképei. Senkit azonnal a fővárosba nem neveznék ki tanárnak, tanítónak, mig a vidéken nem volt és magyar zamattal nincs eltelve. Az igy képezett oktatók igaz magyarok lesznek, a növendékeket is azokká képezik és talajat, mivelőket, gyümölcsöt teremtünk a valódi magyar irodalomnak. Ezt a kérdést a tanítók és a tanárok nagygyűlésein és a vidéki egyletekben fel kell vettetni, hogy a mustármag terebélyes fává nőjjön. Programmodban meg vannak a magyar motívumok csak hangszerelni kell, mert ha ezt az alapot felépíted és megmented, visszahelyezed a régi erkölcsöket, okvetlen megszűnik a sajtó garázdálkodása és nem állja útját az irodalom magyaros fejlődésének és meghódol Árpád valamint Szt.-István hagyományainak. Ám kövesse mindenki a saját vallását, de kövesse úgy, hogy egy keresztény államot ne botránkoztasson és ne tegyen erkölcsében, Ízlésében tönkre. A minisztériumod kebelében szervezendő irodalmi osztályba alkalmazni kellene m a- gyarul gondolkodó és magyar szellemű régibb és újabb Írókat, kik a nyelvvétségeket azonnal kitörölnék és erkölcsi cenzúrát gyakorolnának s a magyar szellem érdekében vétő jogukat érvényesítenék. Az ötvenes években B e r e c z Károly, a „Hölgyfutár“ szerkesztője volt az Ízlés őre, kihez Arany János, Tompa, Lévay, Jókai s az összes nagyságok elmentek véleményt kérni. 0 felhasználható lenne ebben az osztályban, van benne elég jóakarat és elég gyengédség. Egyik kézben legyen az alma, másik kézben a vessző. Tapasztalhattad, hogy sem a katbédrákon, sem a törvényhozás termében, sem törvényeinkben nincsen klasszikus magyarság ............
