Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Budapest 1895. (2.)

BUDA és VIDÉKE

Április 21

mindaddig húzta vonta az ügyet mig más miniszter jött; s újból kellett elkezdeni a munkát. Azon magánintézetnek voltak és vannak okleveles tanárai, olyanok is, akik csak ezen intézetben tanítanak, régi tapasztalt tanítói is, és ifjabb munkásai is. A bürokratia, hogy az intézettulajdonos iránti ellenszenvét palástolja illető helyen elhallgatta a tanári kar ezen minőségét, s azt követelte, hogy csak olyan tanárok alkalmaztassanak ezen magán-intézetnél, akik más intézetnél nem tanítanak. Ezen követelés nincs a törvényben, s nem is tette a bürokratia a pesti oldalon levő magán középiskolákkal, gymnáziummal szemben. Igaz hogy az egyiknek tulajdonosa most is országgyűlési képviselő, a másiké pedig volt. Ezen intézetben szabad állami iskolákban alkalmazott tanároknak tanítani, de a budai oldalon nem! De mégis . . . A budai főgymnáziutnmal egybekötött konviktusnak „Kormányzóba egyúttal, „Tankerületi főigp^gató“ is, az sem baj . . . Ez compatibilis . . . Csak a budai magán gymnáziummal nincs compatibili- tás ... A középiskolai tanárt az állam igen sovány díjazásban részesíti. Tessék a tanár egylet közlönyének, csak „Budapest és az állam “ czikkét elolvasni.

Igazságtalanság tehát őt a tisztes mellékkeresettől eltiltani. Saját szakmáját adja elő az állami vagy felekezeti, vagy községi intézetben s a magán intézetben is. Reá nézve előnyösb mint a magán órák adása, a házról házra való járkálás. Pedagógiai tapasztalatai is gyarapodnak ha más intézetben is tanít, így használ azon intézetnek is melyben állandó alkalmazást nyert. Az egyetem magántanárai szinte más intézeteknél vannak állandó fizetéses alkalmazásban, mert az egyetemi magántanári jövedelemből ugyan meg nem élnének, s aláírásuk az egyetemi polgárok leczkeköny- veiben egyenértékű a nyilvános rendes tanárok aláírásával. Miért nem tetszik követelni, hogy az egyetem magán tanárai csak ezen egy hivatalt viseljék ?!

Mert absurdum! Úgy vagyunk a

Ezt nem lehet tovább tűrni, gondoskodni kell a megelőző orvosszerekről, a mi szerintem az okos külföldi és hozzánk illő példákat is beolvasztó magyar nevelés. Ne szakítsunk m ültünk kai, de a jövő elől se zárkózzunk el.

Tudtommal Ferenczy József szerkesztésében megjelenő népies könyvtárt a közoktatás kormánya támogatja, ide csak valódi és hivatott népies íróknak volna szabad írni. Más a népies irodalom, mások a paraszt történetek. A festészetben is gyűlölöm a czéltalan póriast. Itt is legyen oly irány, mint Vas Gerebené volt s más valakié kit szerénységem miatt meg nem nevezhetek. A „Falusi estvék“, „Házi kincstár“, „Lelki kincstár“, „István bácsi néplapja“ mintájára egy néplap szervezendő a politika kizárásával, mit ur és paraszt tehát az egész nép élvezhet, tehát igazán népies legyen.

III.

A naptárakkal is sokat lehet elérni. Ezek egy részét hajdan támogatta is a kormány. Az erre fordított összeg busás kamatokat hoz. Jó hatása volt Salamon Ferencz idejében annak, hogy a hivatalos közlönynek szépirodalmi, különösen bíráló tartalma volt. A sajtó-osztály által dotált vidéki lapokban is lehetne az Ízlést nemesíteni.

Nincs kifogásom az ellen, hogy megmentközépiskola tanárainak a magánintézetekben való alkalmazásával is, azt sem lehet józanul eltiltani. De a hold-utczai középiskolai bürokratia, egyéni ellenszenvét igy palástolja! . . . Azt mondja ugyan az illető miniszteri tanácsos ur, a pesti oldalon levő magán intézetek nyilvános- sági jogára vonatkozólag: Ezt a miniszter tette, nem én tettem ! . . . Hát a miniszter ur igen helyesen cselekedte, hogy nem hallgatott a tanácsos ur tanácsára.

íme, az iskola szaporításnak, a budai oldalon lakó szülők kielégítésének, legegyszerűbb módja lenne, jelen esetben, de a hiba ott van benn a minisztériumban. Hiába jajveszékelünk a baj ellen, annak gyökerére kell rámutatni, és addig sürgetni az orvoslást mig az meg nem történik. A székes-főváros budai oldala tanügyi szempontból is igen el van hanyagolva; a polgárságon a sor, hogy szembe szálljon minden akadálylyal, melyet az elfogultság, a bürokratia elébe gördít.

A főváros adófizető polgári a budai oldalon is megkövetelhetik, hogy méltányos, jogos kívánságaik teljesüljenek.

Budai korcsolyapálya.

Az I. kér. polgári kör a mely a Chrisz- ten-féle gödröt korcsolyapálya gyanánt tudvalevőleg már az 1886. év óta bírja bérben a fővárostól, mint illetékes helyről értesülünk, elhatározta, hogy a Chriszten-féle teleknek korcsopálya gyanánt leendő megtartása végett a budai nagyközönség érdekében a maga részéről is minden lehetőt meg fog tenni. Mint e téren a budai részeken uttőrő, oda fog törekedni, hogy az említett teleknek bérletét e czélra továbbra is megszerezze, mely esetben a közönség kényelmére több rendbeli tökéletesbi- tést (villamos világítást stb.) fog életbe léptetni. — A Christen-féle teleknek rendezésére két terv van jelenleg napirenden. Az egyik az ismeretes Preuszner-féle végleges terv, melyet a főváros már 1898-ban elfogadott s melynek végrehajtására a fővárosnak 1895. évi költség előirányzatába 50.000 frt. mint első részlet már be van állítva. A másik a közmunka tanács terve, a mely legújabban abból az alkalomból merült fel, hogy a kútvölgyi dűlőben létesítendő uj közkórház építése alkalmával nyerendő földanyag (116.000 köbméter)

jük a magyar fajú állatokat, de mentsük meg a magyar emberanyagot is.

Ennél fontosabb feladata a magyar közművelődés minisztériumának nem lehet és örülök, hogy végre a tárcza egy magyar gondol- kozásu, európai mültségü ember kezébe került, a kire nézve semmi kérdés saját népszerűsége a haza jövőjének kérdéséhez képest.

A magyar ember-anyag csak úgy menthető meg, ha a magyar irodalom magyar anyagát megmentjük és neveljük.

Az írókat el kell látni oly hivatalokkal, a mi hivatásuknak nem árt és használhatnak. Az idősebbeket az alapokból kell fizetni. Endrődi Sándor a képviselöháznál, Kozma Andor az első hazai biztositó társaságnál, régebben Arany László és mások a földhitelintézetnél kaptak hivatalt. Sok ilyan sine cura van, újságolvasások, sajtóosztály, levéltárak, minisztériumok könyvtárai, a hol az Írókat alkalmazni lehetne. Maga a képviselőház és főrendiház terembiztossága contempláló embernek valló állás, nem pedig rokkantak menhelye.

Vannak esetek, midőn stilizálni kell s a ki stilizál p. o. a községi törvénynél az bakot lő, mert sem nem iró, sem nem magyar.

Vannak/képzőművészeti ösztöndíjak, miért nincsenek szépirodalmi ösztöndíjak ? Sok fejlődő tehetség nagygyá lehetne igy, pedig nem ál az az axióma, hogy nyelvében él a nemzet.

(Folyt, köv.)

hová vitessék. A közmunka tanács azt az egész földanyagot a Christen-féle gödörbe javasolta behányatni, s ezt a javaslatot a székes fővárosi tanács f. é. márczius 28-iki ülésében elfogadta. A közmunka tanács javaslata azonban a mint ezt legutóbb megjelent röpiratában Kollár Lajos főv. biz. tag ur is igen szépen és részletesen megokolta — „alkalmas arra, hogy aPreuszner-féle tervvégrehajtását a vérmez ő-ú t leásását elodázza, sőt hogy végleg e 1 ej t e s s e.“ — Hozzájárul még az is, hogy a közmunka-tanács javaslata csak ideiglenes, és nem végleges rendezési terv és a Preuszner-féle tervnek végrehajtását, ha egész meg nem akadályozza, igen jelentékenyen megdrágítja a márczius 26-iki értekezlet előadójának számítása szerint a költségtöbblet körülbelül. 50.000 frtot tenne ki. Mindezen okokból több fővárosi bizottsági tag, úgy a fővárosnak, mint különösen a budai részek nagyközönségének érdekében a közmunka tanács javaslata, illetőleg az ezt elfogadó fővárosi tanács határozata ellen megokolt felebbezést nyújtott be a közgyűléshez, a mely legközelebb tárgyaltatni fog.

Téves és nagyon korai az a hir, mintha a fővárosi tanács a Christen-féle teleknek további bérletét, melyet eddigelé az I. kerületi polgári kör birt, az újonnan alakuló budai korcsolyáz ó-e g y 1 e t n e k akár oda Ígérte, akár odaítélte volna. A tanács ez irányban még nem határozott, de a fennforgó és föntebb előadott körülményeknél fogva még nem is határozhatott, mert az egész ügy még föleb- bezés alatt van és a fővárosi közgyűlés döntését kell bevárni. De másfelől remélhető, hogy a fővárosi tanács majdan a további bérlet eldöntése alkalmával — nem fogja kizárni az I. kerületi polgári kört egy oly téren való működésről, a melyen 9 év óta mint uttőrő áldozatokat hozott és mindenkor a budai közönség nagyobb anyagi megterheltetése nélkül, a lehető legszerényebb dijak mellett, iparkodott a közönség kívánalmainak eleget tenni. Hogy az utolsó két évben a kör nagyobb befektetéseket nem eszközölhetett, ennek oka az állapot ideiglenes volta és igy nagyon kívánatos volna, hogy nem ugyan a közmunka-tanács ismét csak ideiglenes terve fogadtassák el, hanem a Preuszner-féle terv végrehajtásával végleges állapot teremtessék, a mely nagyobb befektetést lehetővé teend.

Az alakuló „budai korcsolyázó egylet“ mozgalmától az I. kerülnti polgári kör teljesen távol áll, és pedig annál is inkább, minthogy a kör saját kebelében — már tagjainak nagy számánál fogva — a budai korcsolyázók társasága minden teli évad elején tényleg megalakul és abban az összes budai körök és egyletek tagjai kedvezményes dijak mellett részt vehetnek és sokan részt is vesznek. Az I, kerületi polgári kör egyébbiránt e téren más, nevezetesen szerényebb, olcsóbb czélzatot követ, a mint az alakuló uj korcsolyázó egylet. Az utóbbi — igy látszik — a magasabb jégsportot kívánja mivelni és igy valószínűleg nagyobb anyagi megterheltetéssel fog járni, sőt azt véljük, nem tévedünk azzal a nézetünkkel, hogy az uj egylet a szerényebb javadalmazási! budai értelmiség egy nagy részének érezhetően meg fogná drágítani a korcsolyázást. E nagy számú intelligens elemek tehát továbbra is az I. kér. polg, kör irányát fogják helyeselni, mely első sorban a nagy közönségnek érdekét és azt tartja szem előtt, hogy minél számosabban élvezhessék a korcsolyázást és egészséges, testedző hatását.

I. kerületi polgári kör.

A fiuk hadserege.

Drummond Henrik tanártól. Angolból fordította : Siebreich Károly.

(Folytatás.)

A következő napon azzal a határozott szándékkal mentünk az új eljárás főszállasára, hogy annak titkait kifürkésszük.

Az új módszer szerint fiukat átalakítani bizonyára ott meglesz magyarázva. Egész rendszere a megtisztulásnak, érintkezésnek és ruházatnak, ez az ő fejlesztésök és nevelésük és ez-