Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-22 / 29. szám

Budapest 1894. f5.) BUDA és VIDÉKÉ Julius 22. 3. A budai 463. sz. tjkvben 1111. hrszám alatt levő, I. kér. Naphegy-utcza 76. sz. alatt fekvő ház fele része Eberhardt Annáról 1800 frt vételárban Zorn Ede és nejére. 4. Á budai 8107. számú tjkvben 1586. hrszám alctt felvett, a Tabánban Hadnagy-utcza 27. sz. alatt fekvő ház Kozanek József és Antalról 14,500 frt vé­telárban: Marada György és nejére. 5. A budai 6664. számú tjkvben 11,062/49. hrsz. alatt felvett 97 □-öl területű váreröditési telek dr. Stadler Ferencznéről öröklés jogczimén dr. Stadler Ferenczre. 6. A budai 2512. számú tjkvben (4460 , 4461.) hrszám alatt felvett, a III. kér. Újlak Lajos-utcza 76' sz. a. fekvő ház Végh János és nejéről 10,600 frt vételárban Moró Antal és nejére. 7. A budai 7168. számú tjkvben 6742. hrszám alatt felvett, a Kutvölgyben fekvő 1150 □-öl területű telek Lindner Józsefnéről 2443 frt 27 kr. vételárban Lindmayer Ferenczre és nejére. 8. A budai 7101. számú tjkvben 6248—7/1. és 6248—7/2. hrszámok alatt lelvett a Kuruczles dűlő­ben fekvő 800 és 800 □-öl területű telkek Thall- mayer Lajosról öröklés jogczimén kiskorú Thallmayer Fridára, Elzára és Danára. 9. A budai 7321. számú tjkvben 8642. hrszám alatt felvett, a Vigadombon fekvő 1 hold 1450 □-öl területű telek Niedermayer szül. Leber Terézről öröklés jogczimén Braun Jakabné szül. Niedermayer Annára. 10. A budai 5687. számú tjkvben 4245. hrszám alatt felvett, az Újlakban Bécsi-ut 23. sz. a. fekvő ház fele része Árgay Józsefről 1950 frt vételárban Reismann Henrik és nejére. 11. A budai 2175. számú tjkvben 3781. hrszám alatt felvett, a Niedermayer-utcza 13. szám alatt fekvő ház Braunauer Sebestyén és nejéről 3300 frt vételárban Szutter Pál és nejére. 12. A budai 6674. sz. tjkvben (4950., 4951 b) hrszám alatt felvett, a Csatárka dűlőben fekvő 1050 □-öl területű telek Szomor István és nejéről 400 frt vételárban Bétzely Henriknére. 13. A budai 2760. számú tjkvben 5124. hrsz. alatt felvett, a Zöldmái dűlőben fekvő 400 □-ölnyi telek Preitinger Józsefről 330 frt vételárben Lázár József és nejére. 14. A budai 9837. számú tjkvben 7440/a és 7440/b hrszámok alatt felvett, az Orbán hegyen fekvő 370 és 1199 □-öl területű telkei; Hauszmann Sán­dorról 3140 frt vételárban Schober Ferencz s nejére és Woperschall Antal és nejére. 15. A budai 9838. számú tjkvben 3508. hrszám alatt felvett, az országúton Zárda-utcza 4. sz. alatt fekvő 6/8-ad része özv. Jármer Ignáczról 6000 frt vételárban Huber Mátyásné szül. Jarmer Máriára. 16. A budai 9839. sz. tjkvben 10,295/c hrszám alatt felvett, a Lágymányos dűlőben fekvő 1453 □-öl területű szántó Pfund szül. Feldhoffer Orsolyáról 1800 frt vételárban Blumenthal Ferenczre. A kinai nők kicsi lábai. Közli: Bodh József. Sokat hallani olvasni arról, hogy a kinai nőknek mily kicsi lábaik vannak, sőt boncztani muzeumokbau is láthatni ezekből az apró lábak­ból, persze csak utánzatban. Mindenesetre érdekes ismerni, hogy a ki­nai nők „lábkicsinyitő“ divatja mily csoda el­járást követ czéljának elérésében. A czél ugyanis az, hogy a láb 8—9 czen- timéternél hosszabbra ki ne fejlődhessen, hogy egy ily nagyságú csinos formában készített czi- pőbe beférhessen. Ezt azonban csak mesterséges uton-módon érhetik el, a mennyiben a lábat növésében megakadályozzák, és a divat kedvé­ért még el is nyomorítják. E műtét már akkor veszi kezdetét, mikor a lányka már járni tud, — és abból áll, hogy ezen czélra készített 6 czentiméter széles és 150 czentiméter hosszú kötőszalaggal a lábujjak akként köttetnek el, hogy általa a lábujjak egésszen a talp alá huzatnak. A későbbi évek­ben ezen kötőszalag már 4 méter hosszúságban használtatik, és ennek gyártásában egyes gyá­rosok még ki is tűnnek, mivel készítményeik keresettek. A műtétnél a szalag egyik végét a talp közepére helyezik, azután a lábujra felvezetve alul-felöl erősen hátra huzatik, úgy hogy a talp első része többé-kevésbé begörbül és az ujjak ezen mélyedésbe szorittatnak be, mi ha meg­történt, a láb teljesen elköttetik. Hogy a szalag megne tágulhasson, azért ennak alsó vége foly­tonosan hátrafelé huzatik és végül erősen össze varratik. A lábujjak ezáltal úgy össze vannak zsugorítva, hogy a menés igen nagy fáradságba kerül s egy séta egy egész martiromság. Körülbelül egy hónap múltán az igy el­kötött láb meleg vízbe fel lesz áztatva, miután a kötelék nagy gonddal levétetik és az időköz­ben képződött az úgy nevezett „vad hús“ el- távolittatik. Megtörténik néha az is, hogy ily alkalommal a láb egy vagy több ujja részben vagy egészen is leválik, miért az illetők csöpet se neheztelnek, mivel szerintük a láb ezáltal későbben még kissebb és feszesebb kinézést nyer. Valahányszor hosszabb időközönként ezen kötelék fevétetik, a lábak gyógyszer félével erő­sen bedörzsöltetnek azon czélból, hogy rugal­masságuk lehetőleg megtartassák. Az újból fel­rakott kötelék pedig mindannyiszor szorosabban feszittetik hátrafelé. Az igy megkínzott kinai nők fájdalma az első évben oly nagy, hogy a fájdalom miatt azok bármely cselekményre, mozgásra képte­lenné válnak. Ez a fájdalom eltart mintegy két évig ; ez idő alatt a nő olyan zsibangós-félét érez, mintha azt tömeges tüszurás hozná létre. Két év eltelte után ez a fájdalom megszűnik; a láb izmai elhalnak s a térdtől lefelé összeaszik, s csupán a csont és bőr marad meg az egész­ből. Ha igy az „aranyos-kedves“ miként a ki­nai nők kicsi lábaikat nevezik, ki van képezve, úgy annak eredeti alakját felfedezni többé senki se képes. A fájdalom ezen leirt lábkicsinyitő keze­lés egész ideje alatt néha-néha oly nagy, hogy a megkínzott szánandó teremtmények csak ká­bító szerek által képesek elaludni. Érdekes a kínaiaknál az is, hogy a nők­nél a kis láb milyen előnynyel bir a férjhez- menéshez, s csakis az a nő számíthat a férjez- menéshez, a kinek „aranyos kedves“ kis lá­bacskái vannak s igy ennek e szörnyű divatnak nemcsak a „felső tízezrek“ leányai hódolnak, hanem feltalálhatjuk azt az alsóbb néposz­tályokban is. Azt tartják, hogy e fájdalomtürés oka annak is, hogy a kinai nőknek általában melankolikus kinézésük van. E balga szokást a ködbe vesző ó-korig vezetik vissza a nyomozók. Különfélék. — Hírek a Zugligetből. Mióta a szebb napok beálltak, csak úgy özönlik ki a sok kiránduló a Zugligetbe. Különösen a csü­törtöki napokon, midőn katona-zene is^ van a Fáczánnál igen sokan kirándulnak. Érdekes Horváth Marczi, most már Sárközi Andor budai bandájának versenye a katona-bandával, két­szeres tűzzel játszik ilyenkor, hogy a tapsokat — a miből bőven jut neki — kiérdemelje. „Fecském-fecském, repülj fecském“ meg a „Cserebogár, sárga cserebogár“ ezek a bravúr- darabjai. Vasárnap, 15-én d. u. óriási közönség volt künn, a zugligeti utón az iskola előtt egész kocsitorlódás állt elő, megakasztva a kocsiközle­kedést. Rendőr természetesen egész délután nem volt látható, a mit szives figyelmébe ajánlunk az I. kér. kapitány urnák, tudva azt, hogy eré- lyessége által ilyesmi többé nem fog előfor­dulni. Különösen czélszerü volna a rendőr­közegeket némileg ellenőrizni, mert a Zugligetben a közbiztonság tekintetében igen sok a panasz. A múlt hó végén Walther Gida nyaralójában világos nappal valaki a legszebb rózsákat mind kitépte s valóságos pusztítást vitt végbe a virágok között. A Schön-féle nya­ralóból éjjel vitték el a rózsákat és a verandá­ról értékes dolgokat. Vasárnap pedig a Csillag­völgyben rablógyilkosság is történt világos nap­pal. A lóvonatu közlekedés ellen is igen sok panaszt hallani. Vasár- és ünnepnap óriási for­galom van, este a helyért valóságos küzdelem fejlődik ki s a kocsik már az állomásnál is annyira megtelnek, hogy útközben a várakozók már nem szállhatnak fel. Ajánljuk a főkapi­tányság figyelmébe. Megrendítő szerencsétlenség is történt a rósz, hiányos világítás miatt. Egy bérkocsi a sötétben nekihajtott egy kőrakásnak, minek következtében a bennülők kifordultak, két nő súlyosan, életveszélyesen, egy férfi könyebben megsebesült. A városatyák szük- keblüsége igy boszulja meg magát. — Nincs halottas kamara Budán. A m. k. belügyminiszmiüiszter azt hiszi, hogy ha jár-kel, az konkurrencziát csinál, elriasztja a miazmákat és baczilusokat, azt hiszi, hogy parancsszavára a járványok magukba szállnak és ezért a legegyszerűbb profilaktikus rend­szabályok végrehajtásáról megfeledkezik, vagy azokat nem tartja szükségeseknek ? Budán az uj temetőben nincs halottas kamara, a difte- ritÍ8zben és más ragályos betegségekben el­haltak 30—36 óráig maradnak abban a házban, a hol kiszenvedtek. Kevesebb ankét s kevesebb rendelet, de nagyobb gond szükséges a teendők végrehajtására. — Nemcsak statisztikai kimu­tatások gyűjtésével, rendeletek gyártásával és közhírré tételével kell kormányozni, mert az nem elég, de arra kell ügyelni, hogy a rende­leteket végre is hajtsák. Tudjuk, hogy van elég rendelet, mely a halottas kamarák építését meghagyja, de látjuk, hogy azokat Budapesten sem hajtják végre. — Egy jó könyv. A balatoni fürdők s a nyaralás a Balaton körül magas fokott értek el. Minden községben szaporodnak a nya­ralók. A Balaton-leirások egész irodalmat ké­peznek. A megjelent müvek között kiváló he­lyet foglal el dr. Preysz Kornél müve, melyből mutatványul a siófoki fürdő leírását közöljük. Dr. Preysz Kornél e müve kellő felvilágosítást nyújt nem csak Siófokról, de a többi balatoni fürdőhelyekről és különös érdeme a viszonyok tárgyilagos ismertetése. — Az Otthon kirándulása. A hírlapírók Otthona czimü társasága kirándu­lást rendez az aldunai munkálatok megtekin­tése czéljából. Úgy értesülünk, hogy a duna- gőzhajózási társaság derék igazgatója, Thaly Emil tekintve azt, hogy e munkálatok a halha­tatlan gróf Széchenyi István nevéhez van fű­ződve, a társaság egyik legkényelmesebb és leg­jobb berendezésű hajóját a Széchenyi gő­zöst fogja a társaság rendelkezésére bocsátani jutányos áron — Meghalt Mátyás király, oda az igazság. A fővárosi tanács kiosztotta már az I-ső félévre járó drágasági pótlékot, híznak is tőle sokan, különösen a Vendelek a legelső kiosztásnál kaptak 111/20/0-c>t, a 2-ik 9°/0-ot, most közli a fáma, hogy egész 61’/,,-ot fognak kapni F Honnét van ez a nagylelkű arány ? Talán a munka után — közel 400 ideiglenes embere a fővárosnak részesül ebben a nagy kegyben, igaz, ezek az ideiglenes emberek azok, a kik a vállaikon tartották ez ideig a főváros adminisztrácziójának a semmiségben lebegő súlyát, hogy össze nem roskadt. Ezek azok a páriák, a kikkel mindent elkövethettek, mert földhöz ragadt szegények, a munkából 120°/o, a drágaságiból 6°/0, ez is elég ezen nyomorult hadnak! Hol van az uzsora törvény! úgy mér­nek szegény Vendeleknek, a mint akarnak, a véglegesek el is feledték, hogy az ideiglenesek­nek még kilátásba van helyezve 6°/0, de csak akkor kapják majd meg, ha egy pár kidül éhen a hámból, ez a humanitás, a mit minden nyomon hangoztatnak. A hivatalos óra szaporodik, a drágasági pótlék százaléka apad napról-napra. Vigyázzatok irányadó körök, mert a számolás órája vajmi szomorú lehet, — nem messze van már. Ne felejtsétek a szentirásnak azt a szavait „a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek“, de azt sem „az elsők lettek utolsókká, az utolsók elsőkké“. — Visegrádról. E kedves nyaraló­helyről írják lapunknak: A visegrádi nyaraló közönség az egyetértés igen szép példáját adja azáltal, hogy egy uj csavargőzöst fog beren­dezni, — mint tudjuk, Visegrád és N.-Maros közt van már — melynek czélja azonban nem lesz az átkelés, hanem csakis kirándulási és sport czélokra lesz berendezve. Mint hajós- kapitány Visegrád község jegyzője fog működni, ki már most is gyakorolja magát az eddig közlekedő propelleren. Levelezőnk arról is tudósit, hogy Váczról jövő évben rendes közlekedés lesz e szigetre át. Azonkívül kétszer hetenkint Duna-Bogdánba fog közlekedni, mely helyiség számos kőbányák által igen emelke­dik. Visegrád emelkedéséhez hozzájárul az, hogy Reichard visegrádi erdész a kincstári erdőben egy patak mentén szén és nyersvas darabokat, kutatásait folytatva a vasnak eredetét meg is találta, a szénnek erét azonban nem. Azonkívül egy savanyuviz forrást talált a patak közelé­ben. Megemlítjük e helyen, hogy a dunaszabá- lyozás két terv szerint kívánja a szent­endrei dunaágat rendezni. Az egyik, mely ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom