Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

Budapest 1894: (4) Augusztus 5. UTA es vide:e VI. A III. szám döntő küzdelmében első Biegelbauer lett. VII. Handicap (220 m.); I. csoportban 1. Guttmann Alfréd, második Gfraefl Ödön, II. csoportban 1. Reischl Ferencz, 2. Ejury Lajos. A repülő gép. Életemben a legszentebb erénynek tar­tottam a titoktartást. Nincs ember a világon, a bankohamisitót kivéve, kinek oly sok titkot kellene megőriznie, mint nekem és mondhatom, hogy indiskrécziót életemben soha el nem követtem. Mint titkos dráma iró évenkint 5 — 6 drá­mával pártoltam a hazai színmű irodalmat, szor­galmasan résztvettem a pályázatokon, alakjaimat a szinpadon megtestesülve láthatni azonban sohasem volt szerencsém. Ez lett volna pedig 1 itkos vágyam netovábbja, ámde a sors másként intézkedett és nekem továbbra is a névtelenség homályában kellett bukdácsolnom. Hét esztendei sikertelen kísérletezés után beláttam végre, hogy tehetségemet más irányban kell érvényesítenem, felhagytam a bírálók nem csekély örömere a dráma irás mesterségével és a repülő gép eszméjével kezdtem a leg­komolyabban foglalkozni. Ez az eszme különben családunkban apáról ■fiúra szállt es mint atyám elbeszélte, valamelyik ősöm röptében szerencsésen a nyakát is törte. E baleset azonban az utódokra inkább ser­kentőleg, sem hogy lankasztólag hatott volna és nagybátyám összes idejét és vagyonát gyászos emlékezetű ősünk gépének tökéletesítésére for­dította, melynek hibáit állítólag felismerte. A javított masinával, meghívott vendégek jelenlétében kísérletet is tett és a galambdúcz tetejéről leereszkedett. Igaz ugyan, hogy a gép rendeltetéséhez híven inkább fel kellett von’ emelkednie; tudja az ég, a föld vonzó ereje azonban hatalmasabb lévén a gép erejénél, nagybátyámat gépestől együtt a szemétdomb tetejen szerencsésen leültette. A meghívott vendégek rendkívül elisme­rőleg nyilatkoztak a gép szerkesztéséről és a próba után feltálalt vacsoráról, kijelentették azonban egyhangúlag azt is, hogy a galamb­dúcz tetejéről a szemétdombra ugrani, repülő­gép nélkül sokkal könnyebben lehet. Mikor azután bátyám elköltözött az élők sorából, végrendelete, melylyel engem tett meg általános örökösévé, rendkívül érzékenyen súj­tott. Az öreg ugyanis következőkép intézkedett: „Kedves öcsém ! Az ég nem hagyta meg­érnem, hogy ama korszakalkotó eszmét, mely­nek életemet és vagyonomat szenteltem, meg­testesülve láthassam. Belátom, hogy ennek ki­vitelére egy ember élet kevés ; folytasd, haladj azon nyomokon, melyet én kijelöltem és sok­szorosan meg fog térülni minden áldozatod,“ Átvettem örökségemet. Első tekintetre föl­ismertem a gép óriási hibáit. Beláttam, hogy a gép anyaga kiss^' nehéz, a galambdúcz pedig a kísérletekhez nem elég magas. Dolgoztam éjjel, nappal, álmomban pedig repültem mint a madár, gép nélkül. Egy hónap alatt kiforgattam teljesen eredeti formájából, boldogult nagybátyám aligha ismert volna saját masinájára. 8/árnyai gyönyö­rűen mozogtak, az egész szerkezet hajszálnyi pontossággal működött; alig vártam a pilla­natot, hogy a magasba emelkedve lenézhessem a nagy világot. Vasárnap délután volt. A nap szerényen bujkált a felhők mögött, a madárkák csicseregve röpködtek a levegőben ; lázas izgalom fogta el egész valómat, éreztem a közelgő pillanat fon­tosságát. Gépemet fölvilettem kertünk tövében álló csonka torony tetejere, magam is felmentem, hogy a terep viszonyok felöl némileg tájékozást,- szerezzek. A galambdúcz biztatón integetett felém, mintha csak mondaná: ne menj oly magasra óh halandó; itt vagyok én, elég magas vagyok, hogy szerényebb igényű repülésednek kiinduló pontjául szolgáljak. Nem hallgattam rá. Meghívott vendégeim kíváncsisága mind hangosabban nyilvánult. Nem sokáig haboztam ; magamra öltve gépemet, melyből csak a fejem és lábom látszott ki, halál megvetéssel a mélységbe ugortam. Micsoda ugrás volt ez; hasonlóra a leg­vénebb emberek sem emlékeznek. Azt mondják, hogy bámulatos bukfenczeket vetettem a levegő­ben, magam is olyasformát éreztem, egyébbre azonban nem emlékezem. Midőn magamhoz tértem, anyám mesélte, hogy már a harmadik hete mozdulatlanul fek­szem az ágyban; kérve-kért hagynék fel a hiábavaló kísérletekkel, mert úgymond, azalatt mig én ágyban fekve hevertem ki esésem követ­kezményeit, egy német professzor a repülő-gép problémáját minden kétséget kizárólag meg­fejtette. Szorgalmasan elolvastam a hirlapok köz­leményeit és csakugyan konstatáltam, hogy a német sógor papiroson immár kitünően repül. Lepipált a nímet; szomorodott szívvel szedtem elő szívfacsaró drámáimat és eltökéltem, hogy valamennyit vígjátékokká fogom át­alakítani. W R. Birtokváltozások Budapest székes-iőváros duna-jobbparti részén az utóbbi hét folyama alatt. — Közli: Fodor Kálmán. — 1. A budai 1553. számú tjkvben 2671. hrszám alatt felvett, a Il-ik kerületben, Medve-utcza 21. sz. alatt lekvö ház Rauch Józsefről’6000 frt vételárban Konkoly Thege Győzőné szül. Majtényi Erzsébetre. 2. A budai 8026. számú tjkvben, 4965. hrszám alatt felvett, a Ill-ik kér. Csatárka-dülőben fekvő 1 hold 100 Q-öl területű szöllö Szvoboda Józsefné és társáról 900 frt vételárban Strobl Károly és neje őzül. Gimpl Borbálára. 3. A budai 257. számú tjkvben 581. hrszám a. felvett, Tabánban, Gellérthegy-utcza 32. sz. a. fekvő egész ház, továbbá a budai 3656., 3679. és 8939. sz. tjkönyvekben 7533. és (7528., 7530—7532/a) hrszámok alatt felvett, Orbánhegyi szöllők fele részei Teucht- mann Istvánról öröklés jogczimén Süteö Margitra. 4. A budai 3008., 3267. és 3288. számú tjkvek- ben 5907V2') 6415. és 6513. hrszámok alatt felvett, a Zugligetben, a Kuruczlesben és Termékeny-dűlőben fekvő 700 □-öl, 300 □-öl és 800 □-öl területű szöllő 1/24 ed részei kiskorú Endele Terézről öröklés utján kiskorú Endele Ferenczre, Györgye és Máriára. 5. A budai 9571. számú tjkvben 10,296/b hrsz. alatt felvett, a Lágymányos-dülőben fekvő 1 hold és 50 □-öl területű szántó 1/3-ad része Wendler Rozináról 1014 forint vételárban Fodor Vendelre és nejére. 6. A budai 5717. számú tjkvben 2517. hrszám alatt felvett, II-ik kerület Szalag-utcza 24. sz. alatt fekvő ház Jutzkó Pál és nejérő 32,500 frt vételárban Kirschmann Jakab és nejére. 7. A budai 5115. számú tjkvben 10,067. hrszám alatt felvett, az I-ső kerületben Dobogó-dűlőben fekvő 1 hold területű szöllő fele része 1600 frt vételárban özvegy Saxlehner Andrásnéra. 8. A budai 9841. számú tjkvben (3484., 3485/4.) hrszám alatt felvett, az Országúton fekvő 326 Q-öl területű házhely Gruber Vilmosról 5700 frt vétel­árban Lederer János és nejére. 9. A budai 1568. számú tjkvben 2693. hrszám alatt felvett, a II. kér. Ganz-utcza 7. sz. a. fekvő ház Mader Ferencz és nejéről 11,010 frt vételárban Ganz és társa czégre. 10. A budai 5269. számú tjkvben 8418. hrszám alatt felvett, a Pálvölgyben fekvő 1400 □-öl területű szöllö Gimpl Pálról 680 frt vételárban Bétzely Henrikné, szül. Markovits Annára. 11. A budai 5848. számú tjkvben 1221. hrszám alatt felvett, a Tabánban, Kereszt-utcza 20. sz. alatt fekvő ház fele része Diószegi Béláról öröklés utján Diószegi Béláné szül. Búin Máriára. Diszlakoma Ó-Budáu. Fontosabb szervezések tradiczjonális kö­vetkezményeként csütörtökön este O-Bndán is meg volt a nagy lakoma a Korona-vendéglő dísztermében a lelépő és az uj tisztviselői kar tiszteletére. A reform e tekintetben remélhető­leg semmi kívánni valót sem hagyott maga után s ha az elhangzott szép szavakból, illetve búcsúztatók és beköszöntőkből következtetnünk szabad, akkor az a meggyőződésünk, hogy a mint a régi elöljáróság a maga körében dere­kasan megállotta helyét a múltban, úgy az uj teljesen tudatában van azon viszonyok és kö­rülményeknek, melyeknek gyökeres átalakítása és javítása lehet csak egyetlen előmozdítója a III. kerület rég eltűnt jólétének a jövőben. A III. kerületnek vitális érdekei egy uj légkört kívántak uj hatáskörrel s részben uj erőkkel. Meg van ez is. Most már nem kell egyéb, csak a mit az uj elöljáró is, Bencze Benő dr., férfias beköszöntője végén a polgároktól kért: — jóakaró közreműködés, egvszóval: egészséges társadalmi élet. Valamikor Ó-Budán ez lehetett a legkevesebb, a mit valaki kérhe­tett s ma a legtöbb; de nem mondjuk azért, hogy talán teljesíthetetlen. Az estélyt megelőzőleg Tatay Adolf dr, a visszalépő kér. orvos lakásán folyt le a mai ünnepélynek prologja, mint felejthetetlen impo­záns esemény. A barátok és tisztelők hatalmas deputáczióvá szerveződtek s elmentek búcsúzni a kerületi orvoshoz, Tatay Adolf úrhoz, ki e minőségében igazi önfeláldozással 22 évig szol­gálta a székes-főváros érdekeit. Ó-Buda szine- java eljött hozzá őszinte tisztelete és szereteté- vel s lejátszódott egyike azon lélekemelő ünnep­ségnek, melyek büszkévé tehetik a III. kerület ügyeinek ezen lelkes bajnokát, ki egész tehet­ségével s áldott szivével mindenkor mindenki­nek, még ellenségeinek is csak használni tu­dott. Egy zseniális fiatal ember, Goldber­ger Lajos dr. tolmácsolta lelkes, szép szavak­ban a barátok és tisztelők nagy seregének há­lás érzelmeit s adta át a nagy értékű ezüst emléktárgyat, rajta e felírással: „dr. Tatay Adolf kerületi orvosnak“ — „Barátai és tiszte­lői emlékül.“ Tatay Adolf urnák megható válasza után a küldöttség, mely 60 tagból ál­lott, lelkes éljenzés között oszlott föl. A 230 terítékes lakoma este fél kilenczkor kezdődött. A legelső tósztot általános figyelem között Benedek Sándor kir. tanácsos mon­dotta Bencze Benő dr. uj elöljáróra. Bencze a polgárságot; Gyulanyi Adolf pedig tár­tál ■).as beszéde végén Tatayt éltette. Tósztot mondtak még : Tatay és Vég h. Gyárfás Sándor a visszalépett elöljárót, Haszmann Jánost, éltette. Az egyes felköszöntőket követő riadó éljenzések és lelkes tüntetések, azt hi­szem, maguktól értetendők. A hangulat mindvégig a legfesztelenebb volt; Banda Marczi kitűnő bandája meg pláne a legfelsőbb fokig tüzelte azt, különösen a fiatal gárdában. Végh János pohárköszöntője nagy lelke­sedést keltett. Poharát arra emelte ki a kerü­let egyik legigazabb polgára, Kugler Józsefre. Kuglet József e pohárköszöntőre a tőle meg­szokott hazafias hangon felelt. Olvasóink figyelmébe. Lapunk terjedése bizonyítja annak lét- jogosultságát. Bár a legnagyobb közönynyel nézze is valaki Budának és vidékének el­hanyagolt érdekeit, nagyon sok mellőzést és sebet fog felfedezni. A fővárosi sajtónak a politikai élet hullámzása mellett alig jut ideje — még ha akarata meg van is — a mi ügyeink­kel foglalkozni. A „Buda és Vidéke“ éber figyelemmel kiséri az összes érdekeket és szí­vesen közöl minden jogos felszólalást. Különösen alkalmas a társadalmi élet, egyletek, családi élet, községi mozzanatok nyilvántartására. Ol­vasó közönségével egy családot képez, osztozik annak bujában és örömében. Mi továbbra is fenn akarjuk ezt a szellemet tartani és lapunkat f. évi augusztus elsejével még élénkebb tar­talommal szerkesztjük, mint eddig, mert újabb és különösen a tárgyilagos és közérdekű dolgokban közremunkáló erők tömörültek mellettünk. Ki foguuk terjeszkedni Buda és vidékének köz- gazdasági életének ébresztésére, ismertetni fogjuk iparát és kereskedelmét. Megkezdjük a rég Ígért fényképek közlését, melyekben Buda és vidé­kének vezéregyéniségeit mutatjuk be. Erdélyi Gyula Béla király kútja czimü elbeszélé­sét közöljük. Rajta leszünk, hogy lapunk tar­talma minél érdekesebb legyen. Kérjük a közönség támogatását és kérjük olvasóinkat, hogy lapunkat terjeszteni és arra előfizetőket gyűjteni szíves­kedjenek. A mi legnagyobb erőnk a független közönség támogatása. Kívánatra bárkinek 4 mntatványszámot küldünk, ne az 5-ik számnak elfogadásával elő­fizetőnek tekintjük. A „Buda és Vidék©“ előfizetési árai: Egész évre .... 12 korona. Félévre ....................6 „ Negyedévre ... 3 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom