Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

Budapest 1894. (5)

BUDA és VIDÉKÉ

Julius 8.

rendőrsége lehetetlenné teszi azt, hogy a társaskocsikon olyan emberek legyenek alkalmazva, kik állásuknak csak némileg is megfelelhetnének s kik egyáltalán hivatva lennének, a nagy közönség igényeit kielégíteni. Lehetetlenné teszi hiányos intézkedéseivel és túlbuzgóságával, melylyel az ügynek csak ártanak.

A forgalom lebonyolítására a rendőrség ügyel; lassú hajtásért, sebes hajtásért, vagy akármely más csekélységért a rendőrség nem a gazdát, hanem a kocsivezetőt teszi felelőssé, ezt azután rendesen vagy egy nagyobbb pénzbírságra, vagy elzárásra Ítéli, de többnyire pénz és fogház büntetésre; ha a bírságot a kellő időben le nem fizeti, éjnek idején is elviszik lakásáról a rendőrségre, a hol mindenféle csavargók közé zárják, a hol aztán még azt a csekély mázat is levetkőzik magukról, a mely még esetleg volt rajtuk. Itt van tek. Szerkesztő ur a tulajdonképeni baj, a mely a leggyorsabb orvoslásra vár; ezért nincs Budapestnek rendes társas-kocsi forgalma, mert olyan emberek vannak alkalmazva mint kocsivezetők, a kik a bezárást nevetve tűrik s a kik a börtönből kiszabadulva ismét csak a régi rendetlen forgalmat idézik elő. E körülmények megszüntetésére kellene első sorban hatni, még pedig akként, hogy a pénzbüntetéseket a vállalkozó tartozzon megfizetni, miután azok javára illetve az ő egyenes utasításukra követik az említett jellegű forgalmi akadályokat. Tudom, hogy ez esetben olyan egyének is fognak erre az állásra pályázni, kik a börtön büntetéstől irtóznak, s mint tisztességes és felvilágosodott emberek a nagy közönség érdekeinek megfelelnének és ekkor ha kevés számmal is, de mindenesetre rendes időközökben, s a rendes menetidőt betartva fognak a kocsik az útvonalakon haladni.

Franki Sándor.

Különfélék.

— Mulatság; a Svábhegyen. Ez a

czime annak a közleménynek, mit mai tár- czánkban kezdünk el. írója Berecz Károly, a Buda és Vidéke munkatársa, irodalmunk legrégibb ifjú lelkű munkása. E czikket ő ezelőtt negyven évvel irta és az ő legközelebb megjelenendő emlékeinek gyűjteményéből való. Berecz Károly a budai irók „Magunk között“ társaságának a feje. Barátságban állt az irodalom elhalt és élő nagyjaival s fejlődésökre Ízlése befolyással volt, mint ez azokból a levelekből kitűnik, mit hozzá Petőfi, Arany, Tompa, Tóth Kálmán, Lévay, Jókai, Balázs Sándor írtak s a mint ezt Szász Károly az akadémia nagygyűlése után tartott ebéden pohárköszöntőben ki is fejezett. Az ötvenes években az ő általa szerkesztett Hölgyfutár volt az irodalom központja, a nagyok munkásságát ébresztette és a mellett nagyon sok tehetséget nevelt. Tanulmányai, költeményei ma is keresettek s egy-egy megjelenése esemény számba jön. Összes müveit rendezi most sajtó alá, mit a Kisfalud y-t á r s a s á g fog kiadni. Az akadémiának volt tisztviselője, hol különösen az irály védelme volt a feladata, most vonult nyugalomba, hogy dolgozhassák és rendezhesse iratait, melyek az irodalomra örökbecsüek és tanuságosak lesznek.

— Tisztelgés a II. kér. uj elöljárónál. Hermann Béla, a II. kér. új elöljárója f. hó' 5-én d. e. fogadta a II. kér. kültelki lakók küldöttségét, mely Derlik Sándor polg. isk. tanár vezetése mellett Petz Károly vendéglős és Wagner Jakab kövezőmesterből állott. A küldöttség vezetője: Derlik Sándor küldőinek nevében őszinte örömének adott kifejezést a fölött, hogy a közbizalom épen Hermann Bélát állította a II. kér. élére s kívánta, hogy ama nehéz terheket, melyeket új állása magával hoz, mindenkor kitartással és sikerrel viselje el s viselje szivén a kerület kültelki lakóinak jogos és méltányos érdekeit is, kik nem szűnnek meg törhetlen bizalommal

és ragaszkodással lenni a kerület új elöljárójának működése iránt. — Hermann Béla meg- hatottan mondott köszönetét a küldöttségnek nem várt tisztelgéséért s válaszában megígérte, hogy mindenkor azon lesz, miszerint a törvény által megszabott hatáskörében a kerületnek úgy egyes, mint összes polgárságai, megnyerje, azoknak igényeit kielégíthesse és érdekeit méltóképen képviselje. Hivatalfoglalása alkalmával arra is kérte a küldöttséget, tartsák meg őt küldőik továbbra is becses jóindulatukban, hogy karöltve mozdíthassák elő a II. kér. vitális érdekeit.

— Búcsú. A svábhegyi. Kápolnában az ottani búcsú alkalmából f. hó 1-én, mint szent László napja után való első vasárnap, d. e. 10 órakor Rostaházy Kálmán, krisztinavárosi plébános ünnepélyes szt. misét mondott; a templom zsúfolásig megtelt a legfényesebb nyaraló közönséggel. Mise után a miséző plébános szép beszédet mondott, melyet ájtatos figyelemmel hallgatták és élveztek a jelenlevők. A kóruson az irgalmas testvérek krisztinavárosi intézetének növendékei énekeltek Hoppe Rezső, krisztinavárosi egyh. karnagy vezetése és harmonium kísérete mellett.

— Pihenő államférfi. Mint értesülünk, gróf Tisza Lajos, a volt külügyminiszter a nyár jó részét Nagy-Kovácsi birtokán fogja tölteni. Nagy-Kovácsi községre nézve mindég hasznos ha a gróf ott időzik, ki szívesen érdeklődik a község ügyeiért.

— Ázsiai állapot. Lapunk egyik olvasójától a következő panaszt vettük: „Minapi sétám alkalmával bejártam a Városmajor-utcza 42. sz. házába, hogy az ott levő vendéglőben rövid pihenőt tartsak. Nem soká sziesztálhattam azonban ott, bármennyire fáradt voltam is, mert olyan kiállhatatlan bűz lepte el az udvart, mely még az edzettebb szagló érzéket is sérthette volna. Ennek okát kutatva, elszörnyedve és meg- botránkozva láttam, hogy az amúgy is sziik udvar közepén nyitott csatorna, közvetlen mellette a legsiralmasabb állapotban levő nyitott árnyékszék árasztja szét illatát a vendégek, meg a szomszédos nyári lakók nem csekély boszusá- gára. Maga a ház is, mely egy hentes-mester tulajdona, oly ronda, hogy valóságos kolera fészeknek nevezhető, s ha az epidémia nálunk kiüt, bizonyára onnan indul förtelmes útjára. Ideje volna, ha ez ázsiai állapotra az I. kerület köztisztaságának őrei minél előbb kiterjesztenék figyelmüket.“

— Gondozatlan országút. Lapunk legutóbbi számában közölt ily czimü hírünk magyarázatául más kézből a következő sorokat veszszük: „Az említett Ország-ut tényleg botrányos karban van, de csak is Biától kezdve a nagy hegyen át a fehérmegyei határig; mert az Ettyek községhez tartozó útszakasz már olyan, mintha egészen más világrészben járna az ember olyan sima, olyan gondozott. Meglátszik rajta S z ü t s Jenő vaáli főbíró elismerésre méltó, gondoskodása melyről bizony példát "vehetne bárki is, p. o. Horváth utbiztos, ki évek óta ügyet sem vet a biai útszakasz szabályozására és jó karban való tartására.“ Mi a magunk részéről hiszszük, hogy e felszólalás, melynek az ügy érdekében helyet adtunk, nem marad hatás nélkül, s mielőbb megszívlelik azok, a kiket illet.

E tárgyban még a következő levelet kaptuk:

Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja legutóbbi számában egy előttem ismeretlen tudósító leírja az Ettyek-Bia közötti országút silány voltát s az azon uralkodó ázsiai állapotot. Ezzel az állításával azonban az illető tudósítónak csak részben van igaza, mivel a kérdéses útnak a Pest-Fejérvármegye határától Ettyek községig terjedő része télen-nyáron kifogástalan állapotban van s megrovott ázsiai állapot csak arra az útszakaszra vonatkoztatható, a mely Bia községtől a Pest-Fejérmegyei, illetve Ettyek községi határig tejed, s a mely útszakasz Tekintetes Bodiz főszolgabíró ur és Horváth utbiztos felügyelete alatt áll. A vaáli főszolgabírónál beadott sok panasz, jelentés a megmondhatója annak, hogy mily gondatlanul kezelik ez útszakaszt, s mily életveszélyes az azon való közlekedés, különösen télviz idején és éjjel. A vaáli főbíró drákói szigorának köszönhető az, hogy Ettyektől a határig úgy halad a kocsi, akár egy főúri salon parkettjén s Pestmegyébe érve azt hisszük, hogy Montenegró szikla hasadékos és vizmosta nyaktörő útjaiba keveredtünk bele. y. .1 — (Mi Bodiz László főszolgabíró urat úgy ismerjük, hogy a legnagyobb erélylyel fog a felszólaló óhajtásának megfelelni. Szerk.)

— Mulatság Törökbálinton. A törökbálinti szépítő bizottság közelebb, az ottani szépitési alap javára, egy táncz-vigalommal egybekötött nyári mulatságot szándékozik rendezni, mely alkalommal Drescher tanár ur negyedmagával fuvó-hangszernégyest fog produkálni. A kint lakó nyaraló közönség egyesei és hozzá fognak járulni, hogy a műsor mentői változatosabb legyen. E mulatságra már eleve is figyelmeztetjük t. olvasóinkat oly hozzáadással, hogy Törökbálint község úrbéri erdeje egyike a legajánlkatóbb kiráudulásoknak. Hogy az erdőnek a közönség általi használata tiltva volna, csak alaptalan ráfogás; mert a község elöljárósága ép most szándékozik a közönség kényelmére az erdőben padokat felállítani.

— Kevés a tanoncz. Az egyes ipartestületek évi jelentési sajnosán konstatálják azt a tényt, hogy némel iparágakban a tanon- ezek száma állandóan csökken. így olvastuk ezt pl. a budadesti mészáros-ipartestület múlt évi jelentésében. Most arról értesülünk, hogy a budapssti czipész-ipartestület legújabban Tren- csénmegye alispánjához fordult oly kérelemmel, hogy eme megye területéről a f. évi október elejére mintegy 60 iparostanoncznak való 12—15 fiút toborozna a járási főszolgabirák utján. Ezek közül azután azokat, kik a czipészipart óhajták kitanulni, a budapesti czipészipartestület kiküldöttje a helyszínén átveszik a szülőktől, Budapestre hozzák és a testület szavatossága mellett az egyes mestereknél beszegödtetik, még pedig úgy, hogy az esetben, ha a mester a ta- noncznak csak tsrtást és ellátást ad, akkor a tanviszony 8 évig tart; ellenben a tanszerződés 5 évre köttetik, ha a mester a telj ej ellátáson felül még ruházatot is ad s az összes szerződési és felszabaditási dijakat, bélyegeket és költségeket viseli; sőt ezekben felül mégfölsza- bulási ruhát is vesz a tanoncznak. (Iparügyek.)

— Visszaélések. Lapunknak Budafokról azt Írják, hogy ott több gyárban, a munkások nagy zaklatásoknak vannak kitéve. A köteles órákon túl is dolgoztatnak velők. Felkérjük levelezőnket, hogy a tőke hatalmával visszaélőket nevezze meg, ez által azután a közigazgatósági hatóság figyelme fel lesz hiva a rendellenességre.

— Sipulusz Pomázon. Rákosi Viktor Pomázon nyaral. Reméljük, hogy nemcsak jókedvű tárczákban foglalkozik majd Po- mázzal, de annak fejlődése, emelkedése is komolyabb czikkekre hangolja. Pomáz arra van hivatva, hogy egyik legnépesebb nyaraló helye legyen a fővárosi közönségnek. Kérjük kollégánkat, hogy ő is járuljon ehez, megfigyelvén az állapotokat.

— Értesítők. Apostolok oszlása után az iskolai értesítőkkel számolnak be az iskolák igazgatóságai. Ezeket az értesítőket a közönség ha kezéhez jut, nem olvassa elég figyelmessen, pedig igen hasznos olvasmányok a szülőkre nézve és nem azért állítják össze nagy fáradtsággal, hogy csak a számokat nézzék meg. Hozzánk is érkeztek iskolai értesítők, melyeket terünkhöz képest közelebbi számainkban ismertetni fogunk.

— Illatszerek. Több oldalról kaptunk panaszos leveleket. A levelek irói az illatszerek ellen jajdulnak fel. Nem egy illatszer czáfolata nevének, kellemetlen főfájást és szédülést okoz. Mikor némely hölgy mellett el megy az ember az utczán, borzadály tölti el az orr-idegeket. Ezek az egészségre nézve oly ártalmasak, hogy a tiszti főorvos urat az illatszer-kereskedések revíziójára vagyunk kénytelenek kérni. A Buda és Vidéke egy szakértő olvasója megígérte, hogy az illatszereket ismertetni fogja.

— Fürdőink. Élénkek a budai fürdők, a Lukács, Császár, Római, Erzsébet sós, Rácz, Rudas, Király, Sáros fürdőkben csak úgy hemzsegnek a vendégek. Nagyon sok előkelő külföldi van itt, mig a jó magyarok viszik ki a pénzt külföldre. Az istenhegyi vizgyógyintézet,