Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

Budapest 1894. (6.) BUDA és VIDÉKÉ. Julius 8. mely dr. Hahn Pál kitűnő vezetése alatt áll, szintén keresett. A visegrádi sanatőriumban is elegen vaunak, hol dr. Bakody Tivadar tanácsai mozditják elő az üdülést. — FelülfLzetések. A tabáni „Barnaság asztal-társaság folyó hó 1-ék tartott jótélrony- czélu tánczmulatsága a Díváid József-fólé* ven­déglőben I. kér., csend-utcza 12. sz. alatt igen sikerült volt, az első négyest 80 pár tánczolta. Miért is az asztaltársaság a tisztelt pártfogók­nak hálás köszönetét fejezi ki. A felülfizetők névsora: Bukbauer György 5 frt, Palaczk Sán­dor 1 frt, Schmidt Bálint 1 frt, Cseh István 1 frt, Cseh Lajos, Radovlts Ferencz 1 frt, Kiss Mihály 1 frt, Gillner Károly 1 frt, Paltl János 1 frt, Engel János 1 frt, Schlezák János 60 kr., Díváid József 60 kr., Nősek Ignácz 50 kr., N. N. 40 kr., Wirt Jánosné 30 kr., Klamó 20 kr., Treulich Mór 20 kr., Treulich József 20 kr., Sztankovits Dezső 20 kr., Engelman János 20 kr., Székely István 20 kr. — Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor-, és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas­összejövetelüket 1894. julius 11-én Buzik Andor (I.Karácsonyi-utcza 17.) tartják. — A nemzeti asz­tal-társaság jul, 10-én Fül Mihálynak a Norma­fához czimezett vendéglőjében fog találkozni. Ez alkalommal Szelestey Géza elnök is meg­jelenik, ki javult egészséggel tért vissza a fürdő­ből. Az asztaltársaság tagjai ováczióval fogad­ják a polgárság lelkes vezérét. — Pajkos gyerekek. A tábor-utczai 12. számú ház erkélyeiről az arra járókat ki- gúnyolják, vízzel leöntik, kövekkel megdobálják. A rendőrség figyelmébe ajánljuk. — Búcsú-estély. A. II. kér. főgimná­zium végzett ifjúsága f. hó 2-án tartotta a Margitsziget alsó vendéglőjében búcsú-estélyét, s ez alkalommal igen sikerült búcsú-estélyt rendezett. A mulatságon a budai intelligeuczia nagy számmal volt képviselve, mit részben bizonyít az, hogy az első négyest 100 pár tánczolta. A mulatság esti 8 órakor kezdődött s a legkedélyesebb hangulatban tartott egész reggelig. A közönség a táncztermet majdnem zsúfolásig megtöltötte, s bizony az ifjúság sem mutatott semmi kedvet a búcsúzásra. A mulat­ság kiváló sikerének érdeme a rendezőség min­den egyes tagját kivétel nélkül egyformán meg­illeti. A jelen volt hölgyek közül többek közt a következőket sikerült feljegyeznünk. Asszonyok : Adám Sándorné, Becker Károlyné, özv. Beliczay Gyuláné, Berényi Frigyesné, Bizaglich Sándorné, Ekkert Antalné, Erődi Béláné, Frenreisz Ist­vánná, Frey Alajosné, Gulyás Gyuláné, Gyur­mán Andorné, Herzog Ferenczné, John Vil- mosné, Kapeller Kristófné, Kasics Péterné, Kempelen Gézáné, Lutter Jánosné, La Croix Alajosné, Ludwig Györgyné, özv. Mendelényi Izidorné, Olthay Károlyné, Pechár Gusztávné, Péchy Béláné, Rausch Ferenczné, Richter An­talné, Schatz Robertné, Schmelhegger Nándorné, Schmidt Józsefné, Seidl Ambrusné, Schvoy Kál­mánná, Strobl Ferenczné, özv. Szekér Gyuláné, Thaly Guidóné, Tiber Áerostné, Tóth Ernőné, Yarga Ottóné, Wohlrab Flórisné. — Leányok: Argay Ilonka, Idám Margit, Becker Hilda, Beliczay Lujza, Berényi Margit, Bizaglich Emilia, Ekkert Ella, Erődi Margit, Farkas Ró- zsika, Fiala Berta, Frenreisz Sarolta, Frey Anna, Gold Karola, Gulyás Milike, Günther Elza, Gyurman-nővérek, Herczog Mariska, John Szidónia, Kapeller Etelke, Kasics Gitta, Kem­pelen Etelke, Knazoviczky-nővérek, König Olga, Krausz-nővérek, Krepl Emma, La Croix EÍla, Ladányi Etelka, Mendelényi Irma. Olthay Bella, Péchy-nővérek, Rausch-nővérek, Richter Margit és Sárika, Schmelhegger Mariska, Schmidt Fanny, Schober Lenke, Schőnoa-nővérek, Seigl Margit, Schvoy Böske, Stróbl Miczi, Szekér Sarolta, Thaly Margit, Tiber Margit, Tóth Edith, Török Irén, Varga-nővérek, Wohlrab Flóra és mások. Budakesziről. Megkezdődött már nálunk is a nyár, és megragadva a számos nyaralók által az al­kalom, hemzseg az erdő látogatóktól, nappal az ózonteljes éltető levegőt szíva és általa üdülve. Este a színház és (látogatják ugyan, de nagyon gyéren), mert a mi nyaraló közönségünk — a fő­városi színházakhoz van szokva — nem mutat hajlamot a vidéki színész-társulat pártolásához, mi pedig nagyon kár, mert Jakabffy igazgató színtársulata nagy szorgalmat fejt ki és a gyér látogatók előtt nagy tetszésben is részesül, de sajnos! az eredmény vajmi silány, úgy hogy magát fenntartani nem bírja és tönkre megy, ha több pártolásra nem számíthat, mint eddig tapasztaltatok Az árakat is tetemesen leszállította, most csak ezáltal még is inkább ösztönözve több lá­togatókra számíthat a társulat, melyet ezennel a legmelegebb pártolásra ajánlunk. A múlt heti előadások voltak: „A paraszt kisasszony“ Bercziktől, melyben különösen ki­tüntették magukat Tóth Anna (Matild), Pécsi Paula (Jolán), Réhey I.(Fátyol Gergely) és Kaffka Sándor (Rezeda.) szerepében. „Csizmadia mint ki­sértet“ Szigetitől szintén igen jól sikerült ala­kításokban, Gondos Alajos (Sass István), Dobos Nándor (Miska), Keller Mariné (Zsuzsi) szere­peikkel. „Házassági három parancs“ Szigligeti­től. Ezt az előadást tetszéssel fogadták és meg is érdemelték az abban szereplők, különösen Tóth Anna (Viktória), Lázár Róza (Otília), Ováriné (Peregrininé) és Pécsi Paula (Czili) szerepében. „Az igmándi kispap“ Bercziktől. Dicséretes elismeréssel működtek Tóth Anna (Lazsák Zsuzsa), Ováriné (Erzsi), Kellerné (Biri), Dobos Nándor (Ferencz), Landai János (Nagy János) és Gonda (Peti) szerepében. Szó.rbaton Gon da Emil jutalamjátékára „A betyár kendője“ Abonyitól van jelezve. Szombaton, f. hó 7-én a Martin-féle terem­ben Földesy Arnold, az 10 éves gordonkamű­vész, Kund Irma úrnő, úgy Arányi Dezső, Föl­desy Lipót, a m. kir. opera tagja, valamint Pallos Lipót zongoraművész közreműködésével a szünidei gyermektelep-egyesület és a hírlap írói (Miért nem az irói segély-egylet javára ? Szerk.) nyugdíjintézet javára tánczczal egybekötött- hangverseny vau hirdetve. Végül még megemlítjük azt a megálla­podást, hogy a lipótmezei villamos vállalkozó társulat Földiák ur élén a Lipótmezőről tovább Hidegkutig és Budakeszig való meghosszabbit- tását határozta el és jövő évre már örvendhe­tünk a már annyira óhajtott villamos vasút közlekedésének. Budai színházak. Krisztinavárosi színkör. Az elmúlt héten egy valóban élvezetes estét szerzett Krecsányi Budának. Magyar szerző magyar operettejét láttuk oly rendezéssel és oly kiállítással mi bármely színpadnak becsüle­tére vált volna. Verő György „Szultánja“ úgy librettója, mint zenéjénél fogva valódi költői mü. Kár hogy e hivatott és nagy tehetségű zeneszerző nem magyar tárgyat és nem magyar motívumot dolgozott ki. Ez az este nem csak a bemutató előadásnál fogva nevezes, de azért is, mert a szultán szerepében bizonyos vidéki modorosságot leszámítva. Ruzsinszky Ilona mint egy feltűnő tehetség játszott. A napi sajtó is elismerte, hogy valóban szépen énekel és ját­szik. A Buda és Vidéke csatlakozik az általá­nos véleményhez csak azt teszi hozzá, hogy a kisasszony valami jó énekmestertől vegyen isko­lát, ki helyes irányban képezi és idomítja szép hangját, p. o. Maleczkynétől. A többi játékosok is hozzájárultak az est sikeréhez. Elismerés illeti a Gaston szerepében remeklő Németh Jánost, kit a művész jelző joggal illet meg. Serédy Sarolta Roxelaneja eléggé modoros s kár hogy nem tud uralkodni magán a tekintetben, hogy ne utánozzon. Deliát Szathmáry Róza adta, ha tanul és igyekezik sokra viheti, mert a színpadra van teremtve. Giréth ma is önálló felfogást mutatott, átgon­dolta szerepét s jó temperamentumát minden részletben kidolgozva érvényesítette. Kovács Mihály humora igazán egészséges, nem erősza­kolt csak egyre gondol sokat, ez a saját egyéni­sége. Utolérhetlen Kovács az eredetiségben s a mi a részletezést illeti aligha van párja a ma­gyar színpadon. Sok vendégszereplésnél értéke­sebb voit ez az előadás a miért Krecsányi dicséretet érdemel, ő valóban nagyképességü rendező s hozzá Ízlése van. Ó-budai színkör. Az ó-budai közönség csak nem akar lelke­sülni a magyar színészetért. Nem tudjuk meg­érteni mi ennek az oka ? van ott elég müveit és elég vagyonos ember. Rakodczay buzgalmát sem lehet kifogásolni, maga a társulat elégsé­ges erejű Kittinőbb társulatra tart talán igényt O-Buda? A müpártolás mértéke nem érdemli azt meg, ez az áldozat is sok. A programra elég változatos volt. Vasárnap a „Három pár czipo“-ben Kö- vessy és neje oly derült hangulatot idéztek elő, mi párját ritkítja. Az ő jóízű komikumuknak mindég nagy hatása van. Kedden uj darabbal lepte meg Rakodczay a közönséget — de hiába minden igyekezete mert a „feketelábuak“ nem akarnak lelkesülni. A dupla paradicsom hazájában nem kell mű­vészi élvezet. „Az örmény“ szerzője Törös Ti­vadar hírlapíró. A darab hatása kétségbe von- hatlan, bár nem magasabb törekvés vágy su- galta és az alkalmiság színezetétől hemzseg. Sok napi ötlet van benne s alakjai az örményt kivéve napi értékűek. Afganistán Vártán a Borsszem Jankóból került a színpadra, mit Szilassy teremtett meg jó alakításban. Helén szerepében Szabó Irma ért el sikert. Kövessy és Kövessyné is megkaczagtatták a közönséget. Táncz is volt, a Kalugyer román táncz, mi nagyon tetszett. Redlich Márkus ó-budai táncz- tanitó tanította be s bemutatta e téren is el­ismerésre méltó tehetségét. Csütörtökön ismé­telték a darabot de még kevesebben voltak. Szerdán „A falu rossza“ sem tudta fel- lelkesiteni Ó-Budát, pedig Fehérváry Gonosz Pistája, Ligeti Irma Finom Rózsija, Antal Göndör Sándorja, Szolinszkv Olimpia Bátki Tercsije megérdemelték volna a telt házat. Pénteken „A szigetvári vértanuk“ Rakod­czay talentumának bemutatására szolgáltatott alkalmat, ki Szulejmán szerepében bizonyította be, hogy hivatott művész. Zrínyi Miklósban Kalmár állta meg helyét, Szokoli Szilassy volt és szerepét jól adta. Juranics Lőrinczet emel­kedett hangon játszotta Szerdahelyi. Anna remek alakját Szolinszky Olimpia személyesítette vá­lasztékosán. Máriát Szabó Irmától láttuk s mű­vészete kielégített. Közgazdaság, — A bihar-szilágyi olajipar rész­vénytársaság f. hó 7-én d. u. 4 órakor méltó- ságos Ország Sándor ur elnöklete alatt tartotta rendes évi közgyűlését az Andrássy-ut 30. sz. a. helyiségében. Cs kir. szab. Adria biztositó-tár- sulat Má]us ho 23-án tartatott meg ezen társulat rendes közgyűlése, melyben az 55-ik üzletévre (1893) vonatkozó üzleti jelentés és zárszámadások beterjesztettek. Ezekben a kö­vetkező jelentékenyebb adatok foglaltatnak: Életosztály: Az említett évben elfogadott biz­tosítások 12,483.990 frt tőke és 34.811 frt év­járadék összegre rúgnak. A biztosítási állomány 1883. év végével kerek 72 millió forint és 187 260 frt évjáradékot tett. Halál és életeset biztosítások után 1,250.283 frt 48 kr. :fizette­tett ki. Ezenkívül függő károk részére 267.0^o frt hélyeztetett tartalékba. A díjtartalék 1,373.043 frt 88 krral szaporodott és tesz^ 15.8 millió fo­rintot. Az elemi biztosítási ágakban (tűz és szállítmány) a díjbevétel 6,840806 irtot tett. A visszbiztositások 3,206.489 frtba kerültek es károkért a visszbiztositék részletének levonása után 2,305.883 frt 62 kr. fizettetett ki. V kár­tartalék 476.803 frtot, a díjtartalék 1,809.785 és a több évi biztosítások tárczájá 23,06o99 7 frtot tesz. A kamatlábnak ujabbi csökkenésére való tekintettel az életbiztosítás külön nyere­ség-tartaléka erösbitésére ismét 100.000 frtot fordittatott. Ezen összeg levonása és leírások

Next

/
Oldalképek
Tartalom