Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-01 / 13. szám
Budapest 1894. (4.) BUDA és V 1 D E K E Április 1. lani. arról — mint hatáskörünkön kívül álló dologról — nem mi vagyunk hivatottak beszámolni. A terézvárosi polgári kör felhívása lolytán körünk képviseltette magát azon értekezleten is, mely az Andrássy-úton létesítendő villamos vasút és ezzel kapcsolatos budai egységes társaskocsi közlekedés érdekében volt hivatva eljárni, de az ezen ügyben kifejtett mozgalom — sajnos — a belügyminister ellenzése folytán eredményre nem vezetett. Ugyanezen testvéregyesület az elmúlt ősz folyamán oly irányú mozgalmat is indított, melynek czélja a társadalmunkban elharapódzott pár- bajszenvedély kiirtása volt s körünk képviselőinek hozzájárulásával hozott határozatból kifolyólag szerkesztett az országgyűléshez és a ministerel- nökhöz iutézett kétrendbeli memorandum elkészítéséhez körünk is hozzájárult. A mint a t. közgyűlés az imént előadottakból láthatja, körünk nem zárkozott el a közügyeknek más körökkel kapcsolatos tárgyalásától sem és megelégedéssel mondhatjuk, hogy a székes fővárosi hasonczélú egyletekkel nem csak a fent elsorolt ügyekben, hanem egyébként is a legszivélvesebb viszonyban állottunk és a közjót közös erővel iparkodtunk létrehozhatni. Ha már azonban más körök által kezdeményezett eszmék támogatását soha sem rontuk meg — habár ez előreláthatólag eredménnyel nem kecsegtetett is — úgy kötelességünknek tartottuk a főleg e kerület polgárait érdeklő közügyekben és felmerült sérelmek orvoslásában a kezdeményezést kezünkbe venni s ha közreműködésünknek nem volt meg óhajtott eredménye — bár mi egész igyekezetünkkel azon voltunk, hogy kedvezményezésünk folytán létrejött mozgalmat sikerdús eredményt tüntessenek fel — azt rajtunk kívül álló okoknak kell tulajdonítanunk. A múlt év nyarán a III. oszt. kereseti adó kivetés által okozott sérelmek orvoslása czél- jából létrejött mozgalmat a budai oldalon körünk indította meg. Részletesen szóllanunk erről felesleges, mert e mozgalommal a napilapok s körünk hivatalos közlönye a „Buda és Vidéke“ is annak idején kimerítően foglalkoztak. Csak azt akarjuk e helyen megemlíteni, hogy az 1893. évi junius hó 4-én körhelyiségeinkben megtartott értekezleten Tabódy József, székes-fővárosi adófelügyelő is megjelent és megnyugtató válaszában a mozgalom sikerének előmozdításához a maga részéről való hozzájárulását a legszivélyesebben kilátásba helyezé, Ezen fentebb vázolt ügyeken kívül körünk még egyébb közérdekű kérdésekkel is foglalkozott, melyekről azonban, miután a köu beléletét érintik és illetve a nagyközönség részvételét nélkülözték, az egyes bizottságok működésének felsorolásánál fogunk szóllani és itt csak még körünk két szereplését emlitjük fel, melyek által hazafias és nemzeti érzelmeink adott kifejezést. Ezeknek egyike a választmánynak múlt évi május hó 16-án tartott rendkívüli ülésében hozott határozatból kifolyólag a budai honvédszobor leleplezési ünnepélyénél körünknek kül- döttségileg való részvétele, a névtelen hősök emlékének megkoszorúzása és körhelyiségeinknek a leleplezési ünnepély alkalmával történt lobogódísze — a másik nagynevű koszorús költőnk, Jókai Mór 50 éves irói jubileumán körűinknek küldöttség általi képviseltetése és a jubeláló költőnek díszes keretbe foglalt üdvözlő irat át- nyújtása által való ünneplése. A fent felsoroltakkal nagyjában előterjesztvén a kör múlt évi működésében felmerült nevezetesebb mozzanatokat melyek a közügyek iránt való érdeklődés ébresztését és gyarapítását czé- lozták, a most következőkben kiemeljük azon ténykedéseket, melyek a társadalmi viszonyok javítása és a közművelődés emelése érdekében indíttattak. E tekintetben a vezérszerepet az eddigi szokáshoz képest az egyes bizottságok vitték és különösen a közügyi- az ipar és kereskedelmi és a rendező bizottságok voltak azon tényezők, melyeknek az e téren elért eredményeket köszönhetjük. Vegyük tehát sorra azokat. A közügyi bizottság múlt évi április hó 29-én tartott alakuló ülésével együtt bár csak három ülést tartott, mindazonáltal körünk szellemi életére látható befolyást gyakorolt. Egy ülésben a képviselőházhoz benyújtott és a székes-főváros közigazgatási újjászervezését tárgyaló törvényjavaslat folytán a leendő törvény által bekövetkező új állapot megbeszélésével foglalkozott, de személyi kérdéseket, nehogy e közvélemény időellöti nyugtalanitására alkalmat szolgáltasson, — nem érintett. Többi üléseiben a már évekkel azelőtt rendszeresített téli felolvasások műsorát állította össze és a kör egyes tagjainak ügybűzgó tevékenysége folytán az ez idei félolvasási czyc- lusnak oly változatos és élvezetes programmját készítette el, hogy tágas körhelyiségeiuk minden felolvasás alkalmávál zsúfolásig megteltek és ez intézményünk nem remélt népszerűségre tett szert. Különösen kiemelendőnek tartjuk a múlt évi deczember hó 17-én rendezett gyermek felolvasást, mely alkalommal a gyermekirodalom legkiválóbb munkásai jelentek meg helyiségeinkben, mely felolvasás nemcsak a hallgató gyermekeknek nyútott kiváló élvezetet, hanem a gyermekek szülőit is sokoldalról hangoztatott köszönetnyilvánításra serkente. A változatos műsor és a felolvasások tekintélyes száma részben közéletünk és irodalmunk jeleseiből álló felolvasó urak lekötelező szívességének, részben pedig a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrnak köszönhető, ki körünket ezen közművelődési ténykedés támogatása czimén a múlt évben is 100 frtnyi államsegélyben részesíté. Az iparos és kereskedői szakbizottság három ülésében a III. oszt. kereseti adó kivetése alkalmával tapasztalt sérelmek orvoslása érdekében megindított mozgalmon kívül — melyről már fentebb is megemlékeztünk — még a fogyasztási szövetkezetek által okozott sérelmekről, a házalási, az ipar és kereskedelmi kamara szervezetéről szóló törvények és rendeletek sérelmes intézkedéseiről is vitatkozott, valamint szóba- került a székesfővárosi iskolák tantestületei által okozott azon sérelem is, mely szerint azok a tanulókat egyes pártfogolt kereskedőkhöz utalják. Ezen ügyek részint kedvező elintézést nyertek, részint tárgyalás alatt vannak. A rendező bizottság az elmúlt évben sokoldalú és sikerdús működést fejtett ki — 1893. évi jún. 17-én a „Fáczán“-hoz czímzett vendéglő kerti helyiségeiben „Tavaszi ünnepélyt“ rendezett, melynek változatos műsora, számos körtagot és ezek által meghívott vendéget vonzott mulatságunkra. A mulatság hangversenyből, tombolából-, virágverseny-, póstajáték és tánczból állott és a reggelig tartó ünnepély nemcsak a résztvevők kedves emlékét képezi, hanem 175 frt tiszta jövedelmet tüntetett fel, mely összegből 70 irtot a veszprémi tűzkárosultak segélyezésére ajánlottunk fel, a fenmaradó 105 frtot pedig, mint „Vigalmi alap“-ot gyümölcsöztetjük. A társadalmi érintkezés érdekében körünk az elmúlt nyár folyamán több családi estélyt rendezett, melyek mind szép sikert mutatnak fel. A téli évad beálltával a társasvacsorák újbóli rendszeresítését határozta el a rendező bizottság, és a minden hét szombat- majd csütörtöki napján tartott társas-vacsorák ■ a kör szellemi életének hatalmas rugói lettek. A társas vacsorákon kívül havonta családi estélyek is rendeztettek, melyek az idén először hangversennyel, tréfás előadásokkal, szavalatokkal és monologokkal lévén összekötve változatos élvezetet nyújtottak. A folyó évi január hó 6-án koszorús költőnknek, Jókai Mórnak 50 éves jubileuma alkalmából rendezett családi estély által körünk alkalmat szolgáltatott a budai közönségnek arra, hogy hazánk nagyérdemű Költőjének ünnepel- tetéséhez hozzájárulhasson. Felemlitendőnek tartjuk még a kör könyvtár és számvizsgáló bizottságait is, melyek közül az első az alakítandó könyvtár szakszerű rendezésével foglalkozott, a másik pedig 8 ülésben a pénztár vizsgálatot teljesítette és a választmány pénzügyi szakbizottsága gyanánt szerepelt. A tisztikar 5 ülésben a választmány elé terjesztendő ügyeket tárgyalta — továbbá a kör vagyoni viszonyai, az eszközlendő beszerzések és a tagdíj hátralékosok ügyeivel foglalkozott. A kör vezetésével megbízott választmány 10 rendes és 2 rendkívüli ülést tartott, melyekben egyrészt a folyó ügyeket és a tisztviselők havi jelentését tárgyalta s a pénztárkezelést ellenőrizte, másrészt pedig a szakbizottságok működését irányította. Áttérve körünk anyagi viszonyaira, felemlítjük, hogy 2658 frt 85 kr. cselekvő vagyonnal szemben 476 frt 27 kr. tartozás áll, a mint ez az ezután felolvasásra kerülő pénztárosi előterjesztésekből is kifog tűnni. Ezzel befejezzük jelen évi jelentésünket s bemutatjuk az 1893. évi zárszámadást és vagyonkimutatást, úgy az 1894. évi költségelőirányzatot, kérvén ezek elfogadását és a számadási évre a felmentvény megadását. Szemler Jenő Del Medico Ágoston ideigl. jegyző. elnök. Kossuth LajosértFel volt lobogózva Buda. A hazafias gyászban osztozott gazdag és szegény. Nemmaradt el senki. Buda lakossága Kossuth Lajos halhatatlan érdemeit hálás szivébe véste. * Megható képe van Budán a nemzeti gyásznak legkivált az úgynevezett „hegyen“. A kis házak apró ablakaiban ott van fátyollal körítve a nagy hazafi virágokkal díszített arcz- képe. Esténként gyertyát gyújtanak mellette azok, kik talán e két szónál többet sem tudnak magyarul: Kossuth Lajos. * Kossuth. Lajos hazánk nagy fiában a nemzet a szabadság bajnokát, a főváros virágzó fejlődésének egyik megalkotóját, a magyar ipar és kereskedelem lelkes úttörőjét siratja! A nemzet e nagy gyászában való részvételünk kifejezésekép a budapesti (budai) kereskedelmi társulat választmánya mai napon tartott ülésében elhatározta, hogy : a gyászoló családhoz részvéttáviratot intéz; Kossuth Lajos érdemeit jegyzőkönyvben megörökíti; az elhunyt ravatalára a társulat nevében koszorút helyez; Kossuth Lajos szobrára a társulat vagyonából 200 koronát szavaz meg s ezenfelül tagjai körében gyűjtést eszközöl és a temetésen testületileg vesz részt. Ezen határozatok végrehajtása érdekében felkérjük társulatunk tisztelt tagjait, hogy a temetés napján, f. é. ápril. 1-én, vasárnap már csak az egyöntetűség szempontjából is, üzleteinket reggeli 9 órakor mindannyian zárjuk be. A kér. társulatnak a temetésen testületileg részt vevő tagjai reggel 8 és V2^ óra között jönnek össze fekete ruhában, a balkaron fekete karkötővel ellátva a budai lánczhidtéren a hol a jelvények kiosztatván, együtt megyünk a rendező-bizottság által részünkre kijelölt helyre. Midőn a magyar társadalom minden rétege siet lerónni a haza atyjának a hála és kegyelet adóját, midőn minden hazafi a nagy halott emlékének megörökítésén fáradozik: mi magyar kereskedők sem maradhatunk távol! Legyen gyászunk s a nemes mozgalomban való részvételünk méltó a lesújtott nemzet fájdalmához ; legyen áldozatunk, a mit a kegyelet oRárán bemutatunk, méltó a magyar kereskedelmi karhoz! Budapest, 1894. márczius hó 27-én. A budapesti (budai) kereskedelmi társulat választmánya. * .— Az óbudai ev. ref. gyülekezet f. évi április hó 1-sején d u. 5 órakor áldott emlékezetű nagy hazánkfia Kossuth Lajos emlékére temetése napján, egyházi szónoklattal egybekötött gyászünnepélyt reudez. Budapest-Óbuda 1894. márczius 25-én. Az elnökség. * — A budapesti polgári lövész- egyesület Márczius 27-én rendkívüli választmányi ülést tartott, melyben csupán Kossuth Lajos emlékére vonatkozó ügyek tárgyaltattak; elhatároztatott: 1-én tekintettél a nagy gyászra,
