Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-01 / 13. szám

Budapest 1894. (5.)

BUDA és VIDÉKÉ

Április 1.

az április 1-ére egybehívott közgyűlés elhalasz- tatik, és április 8-én délután 4 órakor tarta- tik meg 2. Kossuth családjához részvét táviratot küld. 3. Kossuth érdemeit jegzzőkönyvileg örökíti meg, 4. ravatalra kossorut helyez 5. a temetésen testületileg vesz részt és 6. a szobor költségeihez 200 koronával járul.

♦

Bndai iparosok körében mozgalom iüdült meg, hogy Kossuth Lajosnak a hazai ipar felvirágozása érdekében kifejtett működését kellőképen méltányolják és megörökítsék. A mozgalom élén tekintélyes budai iparosok állanak.

, *

A bndai dalárda elhatározta, hogy pálya dijat tűz ki egy kesergőre, mely úgy tartalmában, mint dallamában méltóképen sirassa Kossuth Lajos emlékét.

*

Az I. kerületi nemzeti asztal- társaság elhatározta, hogy azt a nyaralót, melyben annak idején Kossuth Lajos lakott, emléktáblával jeleli meg. A mint értesülünk ez a nyaraló az Isten szemhez czimezett Haggen- macher-féle. A Gerenday czég a „Buda és Vidéke“ szerkesztőségéhez levelet intézett, melyben tetemes árleszállítás mellett vállalja magára

e magasztos hely megörökítését.

*

Kossuth ünnepélyt fog tartani a budai irók és művészek „Maguk között“ czimü társasága. Az emlékbeszédeket Kárffy Titusz és Bencs Károly fogják tartani. Nagy idők kitűnő tanúi . . .

*

Ércznél maradandóbb az emlék.

Népgyülés készül, hol majd kerületünk legkitűnőbb szónoka fogja méltatni az elhalt nagyságát és tolmácsolja a tőle megszokott ragyogó nyelven az ország gyászát. Lapunkhoz is oly közel áll, hogy köztiszteletben álló nevét nem írhatjuk ki úgy is tudja mindenki. Legközelebb küldöttség kéri fel erre.

*

Némelyek arról is elmélkednek, hogy miért nem a déli vasúton érkezett meg Kossuth Lajos földi maradványa? A társadalom egy-egy rétegében ez elkeseredésre szolgáltat okot. Hát Buda mindig mellőzve van még akkor is midőn a legtermészetesebb ut kínálkozott s a déli vasút igazgatósága nagylelkű engedményeket tett megelőzve hazafiságban a m. k. á. v.-takat ? *

A budapesti I—III. kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérök ipartársulata márczius hó 29-én tartotta rendes közgyűlését. Barabás József elnök a gyűlést megnyitván, a következő beszédet mondott: Tisztelt közgyűlés: Sajnos kötelességet teljesítek midőn felemlítem, hogy Kossuth Lajos hazánk e nagy alakja távol a szeretett hazától önkéntes száműzetésében elhalt. Halála az egész nemzetet mély gyászba borította.

A megboldogult halhatatlan érdemeit méltányolva a kővetkezőket inditványozzom:

1. mondja ki a közgyűlés mély fájdalmát jegyzőkönyvileg:

2. az elhunyt ravatalára tétessék a társulat nevében egy koszorú:

3. a temetésen a társulat gyászzászlóval vegyen részt;

4. a felállítandó Kossuth szobor részére rendezzen a társulat gyűjtést s azt 50 forinttal kezdje meg:

a jelen voltak az elnök e szép beszédét állva halgatták s az indítványokat egyhangúlag elfogadták.

A napirend többi tárgyait a közgyűlés

nyomott hangulatban halgatta végig.

*

Jegyzőkönyv. Felvétetett a törökbálinti magyar „kaszinó-egyesiilet“-nek 1894. évi márczius 28-án tartott választmányi ülésében.

Jelen voltak: Czeisz György másod-alel- nök, mint elnök; továbbá Gschöszer Ede, Herrmann Mátyás, Meri Gáspár, Schmiedt Vilmos, Szalczinger János és Navarra József, titkár.

Tárgy: Kossuth Lajos hazánk nagy fiának elhunyta feletti gyászunk- és részvétünknek az egyesület nevében miként történendő kifejezése érdemében.

Czeisz György, egyesületi másod-alelnök

bejelenti mindenekelőtt, hogy idb. Koritsánszky Gyula ur, egyesületünk szeretett elnöke, távolléte és Dr. Danis Lajos ur, első alelnökünk betegsége miatt a mai ülésben részt nem vehetnek, — sajnálattal tudomásul szolgál.

Navarra József, egyesületi titkár bejelenti, hogy egyesületünk elnöke, idb. Koritsánszky ur Turinba a kaszinó nevében táviratozott, — helyeslőig tudomásul vétetvén, elnök urnák köszönet 8zavaztatik.

Titkári előterjesztés arról, hogy a f. évi jan. 28-án tartott választmányi ülésben elhatározott Húsvéti mulatság, Kossuth Lajos halála miatt meg nem tartathatott, — tudomásul szolgál.

Elnöklő Czeisz György ismerve a kaszinó tagjainak hazafias érzelmeit, bízvást hiszi, hogy elhunyt nagy hazánkfia iránti kegyeletünk — és tiszteletünknek azzal is adandunk tannjelét, hogy nagy halottunk temetésén a kaszinót küldöttségileg is fogjuk képviseltetni.

Az indítvány elfogadásával megkéretik Czeisz György ur, hogy a küldöttséghez önszántukból vállalkozó egyesületi tagokat jelentse be az egyesület elnökségénél; — hol is a további intézkedések megteendők.

Gschöszer Ede egyesületi könyvtárnok a Kossuth-szobor javára gyűjtést indítványoz, — a gyűjtés az egyesületi tagok között elrendeltetik. A jkv. hitelesítésére Meri Gáspár és Szalczinger János urak kérettek fel és az ülés berekesztetett.

Czeisz György, elnök helyett. Navarra József titbár.

*

Az első bndai polgári betegsegélyző- és temetkezési egylet közgyűlése az országos gyász hatása alatt napirendjét április 8-ára utalta át s elhatározta, hogy a temetésen testületileg vesz részt.

*

I. kér. nemzeti asztaltársaság.

Felhívás. A f. hó 27-iki értekezleten elhatároztatott, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiának temetésén hazafiui kötelességünk teljesítésére testületileg részt vegyünk.

A felvonulás a polgármesteri hivatal által kijelölt helyre Roth Lajos és Müller János alelnökök vezetésével gyülekezésünk helyéről (Pertl István-féle szarvastéri kávéház) április hó 1-én reggel 8 órakor történik, hol jelvények az elnökség által kiosztatnak.

Felkérjük a tisztelt tagtársakat, hogy a végtisztesség teljessé tételéhez minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Megjelenési szándékát szíveskedjék legkésőbb szombat délig, a résztvevők számának bejentése végett az alólirt jegyzővel (I., Döbrentey-utcza 9. sz.) közölni.

Kelt Budapesten, 1894. márczius 28-án.

Hazafiui üdvözlettel

Dietrich Ágoston jegyző. Müller János alelnök. Roth Lajos alelnök.

*

Nagy hazánkfia Kossuth Lajos elhalálozása folytán, Tinnye község mély gyászt öltött.

F. év márczius 24-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen a következők határoztat- tak el.

1. Nagy hazánkfia érdemei jegyzőkönyvileg megörökittettek.

2. A családnak részvétirat küldetett.

3. A ravatalra e hó 31-én 40 tagú küldöttség babérkoszorút helyez nemzeti szin szal- lagján a következő felírással „Kossuth Lajos, Tinnye egykori lakosának, Tinnye hálás közönsége.

4. Hat heti gyász rendeltetett el.

5. Minthogy nagy hazánkfia 1842—1846. évig itten lakott, egy maroknyi földet visz a küldöttség a lakóháza kertjéből, melyből egykor annyi dicső eszme kilobbant.

*

A III. kér. társaskör. Kossuth Lajos nagy hazánk fia elkunyta alkalmábul márczius 27-én rendkívüli ülést tartott, melyen a társaskör igazán méltó módon fejezte ki kegyeletét. — Az ülés megnyitásául Gyulányi Adolf elnök a következő megható szép gyászjelentést tette:

Mélyen tisztelt választmány!

A magyar nemzet — a legmélyebb fájdalomtól lesújtva, — gyászba borult, — mert

legnagyobb, leghübb fia: Kossuth Lajos, — tőlünk mindörökre elköltözött.

Márczius 20-ika gyásznapja lett mindenkoron a nemzetnek, mert ezen a napon lehelte ki örökre halhatatlan nagy lelkét a magyar és világtörténelem egyik legdicsőbb, — legkimagaslóbb alakja, a szabad haza megalkotója, — a magyar nép Prófétája és Messiása ; — a földbirtok felszabadítója; — a felelős kormányrend- szer, a népképviselet és alkotmány, — a jog- egyenlőség, politikai es polgári szabadság, — szóval : állami rendünknek egész közéletünk és nemzetünk biztosított fejlődésének szilárd és megingathatlan alapját képező 1848-iki törvények lángeszű megteremtője.

Kossuth Lajos világra szóló, hervadhatatlan és a magyar nép szivébe, mélyen vésett érdemeit a történelem fogja majd megörökíteni; mi azonban boruljunk le a dicső nagy hazafi ravatala előtt és könyes szemekkel, mélyen megrendített szivünk egész melegével adjunk kifejezést legfájdalmasabb érzelmeinknek és hódoljunk a nagy halott dicső emlékének!

S midőn minden igaz hazafi és honleány a hála és kegyelet lagtisztább érzelmeivel részt vesz a magyar nemzet gyászában, illő, hogy körünk is, a felejthetetlen nagy halott iránti határtalan tisztelet és kegyelet adóját tehetsége szerint, de méltóan lerója!

Indítványozom tehát:

Mondja ki a választmány :

1. hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfia elhunyta által a nemzetet ért pótolhatlan veszteség fölött érzett legmélyebb fájdalmát jegyzőkönyvbe igtatja és erről a gyászoló családot távirati utón értesíti.

2. hogy a kör a Budapesten végbemenendő gyászszertartásoknál magát küldöttségileg képviselteti.

3. hogy a felállítandó Kossuth-szoborra a kör tagjai körében gyűjtést rendez és e czélra a maga részéről 30 frtot szavaz meg; és végre

4. hogy felhatalmazza az elnökséget arra, miszerint mindama mozgalmakban, a melyek a nagy hazafi iránti kegylet adójának méltó lerovása ügyében megindittatnak, saját belátása szerint utólagos jelentéstétel mellett — intézkedjék.

Az elnök szavait a tagok állva halgatták végig, s indítványát egész terjedelmében egyhangúlag elfogadták. Az ülés utólagos jóváhagyása melleit elnök márczius 24-én d. e. fél kilencz órakor a következő táviratot intézte Kossuth Ferenczhez:

Kossuth Ferencz urnák Turin.

„A legnagyobb magyar elhalálozása által mélyen lesújtva, fájdalomtelt szívvel tolmácsolom a gyászba borult család előtt a székes főv. III. kér. kör legőszintébb részvétét.“

Gyulányi, elnök.

Felhívás.

Emeljünk emlékszobrot Kossuthnak!

Méltót a névhez, méltót a nemzethez, méltót az eszméhez, mely az érezben élni fog.

Az érezszobor megörökítése lesz annak a törhetlen szabadelvűségnek, melyet az élő nagy szellem képviselt; bálványa az enyészhetetlen hazaszeretetnek; egy szobor, aki él, eszmél, érez és hozzánk beszél.

A mig élt, ő lakott a mi szivünkben, most a mi szivünk dobogjon az ő érczkeblében, hogy érezze vérünk lüktetését, gondolataink járását, ivadékról ivadékra.

E szobornak remekműnek kell lenni, nemes érczből öntve. A művészi lángész remeklését díjazzák tehetőseink arany bőkezűséggel; de a hozzá való érczet a nép millióinak fillérei halmozzák össze; mert ez a legnemesebb érez a világon.

Együtt a szoborral kell a hamvakat őrző mauzóleumnak is emelkedni, melynek csarnokában a népkegyelet örök szövétneke világitand a hazafi örök nyugalma fölött.

A hazafiui áldozatok részben erre fordítandók.

Az egész nemzethez intézzük e felhívást; a válaszban nem kételkedünk.

*