Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-23 / 51. szám

Budapest 1894. (2.)

Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész, Pasarét és a nyéki dűlő szabályozására terjed ki. E vidéken előbb sző 11 ők voltak, melyekhez keskeny, meredek utak vezettek. Az utak járhatóságát még csökkentette az, hogy azok egyúttal vízlevezető árkok is voltak. A vidék gyönyörű és egészséges, úgy, hogy nyaralók építésére minden tekintetben kiválóan alkalmas. A közmunkák tanácsa 5 fő közlekedési vonalat tervez a vidék hozzáférhetővé tételére. Az egyik az újlaki kápolnától, a másik a Kavics-utczából, a harmadik a Bimbó-utczából, a negyedik a fogaskerekű vasúttal szemben tervezett uj útból, az ötödik a Szép Ilonától indul ki. Terveztek több mellékutat is, melyek a vidéket akként hálózzák be, hogy minden irányból könnyen hozzáférhető lesz. A fő utak 12—15 méter szélesek, 4—6 százalékos eséssel, úgy, hogy részben közúti vasút épitésére is alkalmasak lesznek. A mellék utak 8 méter szélesek, 10 százalék eséssel. A Rézmál legmagasabb pontjára 23 holdas közparkot terveztek. A tanács a tervet minden részletében elfogadta s Bakos János műszaki tanácsosnak elismerését nyilvánitotta.

Mi is üdvözöljük Bakos János műszaki tanácsost és kérjük, hogy a terv ne csak legyen, hanem az ténynyé váljék.

A budai közönségnek most már az egyetértés és összetartás a kötelessége. A pártoskodásnak vége, most már a személyes ügyek után következnek a közügyek. Egyenlítsék ki az ellentéteket és a magán sérelmek miatt ne szenvedjen a közügy.

Dr. Fáik Miksa az I. kerületi polgári kör sikerült lakomáján az egyetértésért köszöntötte poharát.

Őszintén óhajtanánk mi is ezt. A békés polgári egyetértés nagy erő. A legszebb karácsonyi ajándék a béke olaj ága. Hiszen a ki ma született, az emberiség megváltója, a békének és türelemnek eseménye. Okuljunk az ő isteni példáján.

az Írók azért rántják elő az öreg nagynénikét és nagybátyákat, hogy a müveknek hamarább vége legyen. Én is arra való vagyok. A dolog azon a ponton áll, a mikor tisztességes ember vagy visszavonul, vagy nyilatkozik. Nos, mit szóltok hozzá ?

— Nem értem Péter bátyámat.

— Jól van fiam, hát még világosabban beszélek. Az bizonyos, hogy szeretsz te is, Andor is, titokét is szeretnek; a kérdés szonban az, melyiket szereted és melyik szeret téged.

— Bátyám, hogy vélekedik.

— Azt hiszem, úgy mint te, mert csak egy pillantást kell a helyzetre vetni és bárki felismeri a hamis alapot. Az a két nő veletek most a hűség próbáját játsza. A ki veled foglalkozik, az Andoré és a ki Andorral, az a tied.

Ezt talán sejtjük.

— Ha sejted, öcsém Lajos, úgy be kell bizonyítanod, helyén vau-e eszed és ezen a nyomon baladva, bontani ki a csomót. Én magamra vállalom és nyilatkozom. Bízzátok rám, nem voltam soha rossz násznagy. Ti adjátok azt, hogy azért érdeklődtök, a ki veletek többet foglalkozik. Menjünk mélyebben a komédiába, annál hamarább vége lesz és a koczkát mielőbb el kell vetni.

— Jól van, bátyámra bízzuk magunkat, Nemde, Andor, te is?

— Feltétlenül.

(Folyt, köv.)

BUDA és VIDÉKÉ

A Vérmező környéke.

Alig hangzottak el báró Eötvös Lóránt közoktatási miniszter szavai, mely szerint az egyetemet a Vérmezőn óhajtaná felépittetni, máris egész Buda az öröm mámorában úszik, különösen pedig a Vérmező környékén varázslatot idézett elő.

Egy pár év előtt valóságos stagnáczió állott be ott, pedig e szép és egészséges része a Krisztinavárosnak meg érdemelte volna régtől óta az erősebb fejlődést, a rokonszenvesebb felkarolást.

De hogy is képzelhető — varázslat nélkül — oly helyen fejlődés, a hol az előfeltételeknek legszükségesebbje : a közlekedési ut, járda, csatornázás és világítás még ma is hiányzik, mint a Bors és Vérmező utczákban. Mégis ha végig megyünk ezen oly soká elhagyatottan állt körgyoken, örömmel kell tapasztalnunk, hogy egy jó indulatu miniszteri nyilatkozat, büerővel tudott hatni még a legcsendesebb utczák lakóira is.

A Krisztina-körut Vérmező felé eső oldala most rohamos fejlődésnek indult, és ugylátszik az ott munkába levő emeletes, 4. két emeletes és egy három emeletes ház a már készen álló legnagyobb részt emeletes házak között a körút másik oidaiához arányitva legalább is nagy haladást és a jövőbeli szép reményeket igazolja.

Mennyivel előbb kiépült volna ez a Krisztina-köruti rész, ha itt rendezett viszonyok volnáuuk, nem hiányozna a csatornázás, s nem volnának vízvezetéki mizériák, s a duna- balparti körutakkal egyenlő 30 évi adómentességben is részesülne az építkezni akaró polgár.

Ennek daezára a magán építkezések most erősen folynak, és éppen ez oknál fogva el is várható, már most a fővárosi tanácstól, hogy végre valabára régi határozatának érvényt szerez és az Ördögárok beburkoltatását elkészítteti, mert nem is képzelhető, hogy az ott most létesítendő 150—200 családi lakás piszkai a Krisztina-köruton gyüjtessenek össze, és ez által a főváros legegészségesebb része, az I. kerület befertőztessék, a mely kerület amúgy is az éjjelenként többször közlekedő körvasút teher vonatai által igen sokat szenved.

A nagyrészt feltöltött és kikorhadt Ördögárok fakorlátai is már csak a főváros szégyen oszlopai, és a jámbor halandót vajmi kevésbé óvják meg a nyak kitörésétől.

És közegészségügyi és közerkölcsi tekintetben mit gondol a fővárosi tanács, megenged- hető-e soká, hogy az amúgy is bűzös árokban a hadseregnek minden áldott napon legalább

20—30 embere a járó-kelők arczpirulása mellett itt végzi el szükségeit ?

Nagy köszönettel, s igaz hálával fognak viseltetni a környék lakói az intéző körök iránt, ha bekövetkezik az az idő, hogy a Károly-ka- szárnya és az Újépület a fővárosból kitelepit- tetik, már csak azért is, mert ha a székes-főv. hatóság eddigelé nem tudta beszüntetni a hadsereg kürtöseinek a tőszomszédos utczákban való fülsiketítő trombita gyakorlatait, úgy isten kegyelméből reménység van a kaszárnyák eltávolításával annak magától való t°ljes megszűnésére.

Kíváncsian várjuk, mikor és mily irányban terjed ki e nagy fejlődésnek indult városrészre a hatóság figyelme?

Lesz-e, és mikor a fővárosi iskola szomszédságában gyermekeink által járható járda, avagy különb lesz-é a városmajori tyukszemnövesztő járdánál? és vájjon a Bors és Vérmező valamint a Csaba utczákban lesz-e már propeller közlekedés, kogy a feneketlen sártengeren keresztül lehessen jutni ?

Mind olyan kérdések, a melyek bizony megérdemelnék a komoly megfontolást.

Á budai részek népleirása és népszámlálása.

(Körösi József és dr. Thirring Gusztáv statisztikai adatai után.)

Aa épületek.

A milyen egyszerűnek és határozottnak látszik a ház az épület fogalma a közéletben, oly nehéz annak szabatos megállapítása a

Deczember 22

statisztikában s annak alkalmazása a népszámlálási műveletben. Mert hs el is fogadjuk azt az elvet, hogy épületnek tekintendő minden ember által emelt olyan mü, mely lakásra szolgál, vagy mely valamely kereseti ág vagy köz- czél szolgálatában áll, ezzel még mindig nem öleltük fel az emberek elhelyezésére szolgáló minden lakalkalmatosságot; még mindig fenn kell tartanunk e „uem épület“ fogalmát oly helyiségek részére, a melyekben tényleg laknak ugyan, melyeket azoiban nem emberek alkottak (p. o. barlangok) vagy melyek a közönséges felfogás szerint épületeknek uem tekinthetők (pl. a hajók, waggonok, a csak ideiglenes természetű bódék, őrházak, sátrak stb.) Budapesten nem kevesebb 326 ily „nem épületet“ tüntetett ki a legutolsó népszámlálás, s ezekben több mint 20(JO ember talált hajlékot.

Szorosan véve lakóház volna minden oly épület, melynek az a rendeltetése, hogy embereknek szolgáljon lakásul; egy nagy kórház, vagy egy internatussal egybekapcsolt intézet azonban lakóháznak nem mondható, de a nem lakóházak rovatába is csak erőszakosan helyezhető el. Az a körülmény, hogy sok oly épület van, mely tulajdonképpen lakczélokra szolgál, de rendes lakóháznak mégsem tekinthető egy harmadik alosztály (az „intézetek“) felállítását teszi szükségessé.

Budapest jobbpartjának kerületek szerinti elosztása az épületeket illetőleg a következő :

I kerület lakóház 1.982, intézet 21, nem-lakóház 129 összesen 2 131.

II. kerület lakókáz 1.157 intézet 8, nem-lakóház 29, összesen 1.194.

III kerület (Ó-Buda) lakóház 1.535, intézet 2, nem-lakóház 72 összesen 1.609.

A jobbparton tehát összesen 4.985 épület van.

Mindenekelőtt feltűnik, hogy a Duda jobb partjára, mely a főváros lakosságának alig egy ötödét képviseli, az összes épületeknek 28°/0, tehát közel két ötödé esik; már ezen egy adatból fölismerhető, mily nagy különbségnek kell a jobb- és a balpart építkezési állapotában lakviszonyaiban lennie. Az I. kerületben például mely lakosságának számát tekintve, csak a hatodik helyet foglalja el, több ház áll, mint a háromszor népesebb VI., VII., vagy VIII. kerületben. Ez egy adat is arról tanúskodik, hogy az épületek nagyságának és lakottságának az egyes kerületekben nagyon eltérőnek kell lennie.

Az egyes kerületek tekintetében az épületek magasságát illetőleg lényeges eltérések mutatkoznak ; Budán felével nagyobb a földszintes házak aránya, mint Pesten, ezzel szemben az emeletes házak sokkal ritkábbak, a három és több emeletesek aránya elenyésző csekély.

100 épület közt a pesti oldalon 10 van, mely legalább három emeletes, Budán csak 200 épületre jut egy ilyen ház. az egyes kerületek közül a III.-ik majdnem tisztán füldszintes épületekből áll, s még az I. és II.-ik is háromnegyed részben ilyen.

Az épületeknek magasság szerinti eloszlása ugyanis a következő:

I. kér. földszintes 74.1. egy és két emeletes 25.7, három és négyemeletes 0.2 az emeletes házak összesen 25.9.

II. kér. földszintes 73.71 egy és kétemeletes 24 7; három és négy emeletes 1.6 ; az emeletes házak összesen 26.3.

III. kér. földszintes 93.3 egy és két emeletes 1.7; három és négy emeletes —, az emeletes házak összesen 1.7.

Száz ház közül van az I. kerületben 1—10 lakóval biró 49.2, 50-nél több lakóval biró 9.5 ház.

II. kerületben 1—10 lakóval biró 26.1 50-nél több lakóval biró 10.8 ház.

III. kerületben 1 —10 lakóval biró 42.9, 50-nél több lakóval biró 5.7 ház.

Határozottan kisszerű jellege csak I. és III. kerületnek van, a hol a legkisebb (1—10 lakója) házak az összes épületek majdnem felét teszik.

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a középületek száma a budai oldalon 1881-hez képest hatalmasan emelkedett. A közművelődési és közigazgatási épületek szaporodása mellett