Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-11 / 6. szám
Budapest, 1894. III. évfolyam 6. sz. Vasárnap, február 11. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄP, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-ntcza 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél Svre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám. 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Foszhdozó illúziók. Az elmúlt óv, ős Buda fejlődésének korszakában jelentékeny szerepet játszik. Számos esztendőn át folytatott hiábavaló küzdelem ez évben a megvalósulás stádiumába jutott, oly alapvető munkák, mint az új királyi palota és a dunahidak, egész városrészek gyökeres átalakulását fogják eredményezni s magától értetődik, hogy ez által az ipar és kereskedelem és a társadalmi élet a főváros rohamos haladásához mérten szemmel láthatólag fog e városrészekben fejlődni. Buda lakosságát leginkább érdekelné a tervbe vett körúti vasutak ügye. Fájdalom. hogy e tervek közül aligha fog egyetlenegy is ez évben megvalósulni, mely körülmény reánk budaiakra annál elszomorítóbb, mert az egységes omnibusz vállalat által jelenlegi omnibusz közlekedésünk is a minimumra fog redukáltatok Elismerjük ugyan, hogy a budai vonalak korántsem oly jövedelmezők, mint a pestiek, sőt némely vonal talán anyagi haszonnal abszolúte nem jár; mindazáltal a vállalkozót kötelezni kellene a főváros valamennyi pontjáról, a honnan omnibuszok jelenleg is indulnak, a közlekedést továbbra is fentartani. A Sáros-fürdőtől a Krisztinaváros hosszában ki a fogaskerekű vasúthoz vezetendő villamos vasút terve nemcsak reánk budaiakra, hanem Pest kiránduló közönségére is rendkívül fontos. Az ut- czák rendezése immár megtörtént, sőt a Szarvas-tér éktelen púpja leásatott. A vasút előmunkálataival azonban teljesen elhallgattak és egyelőre nincs is remény, hogy e terv, melytől városrendészeti szempontból oly sok üdvös változást reméltünk egyhamar a megvalósulás stádiumába jusson. Ha az építést a tavasz folyamán megkezdték volna, talán eltűnt volna szemünk elől Buda százados szennye, az ördögárok, mely nyáron és télen egyaránt osztja magából a penetráns bűzt és meg- fertőzteti az egész környéket. A beboltoztatás már elhatároztatott — a nagy iszapfogó is a városmajorban már elkészült; a munkálat legfontosabb része azonban a beboltoztatás kivitele, tudja az ég meddig várat még magára. A házi urak örökösen zaklatva lesznek, hogy a csatornák nyílásait szifonnal lássák el, s ime a város legszebben fejlődő részében óriási csatorna áll nyitva, festő ecsetjére méltó hidakkal átszelve és benőve, hazánk tropikus növényzetének valamennyi fajtájával, a legyek és darazsak örömére és a környék lakóinak végtelen szomorúságára. I)e hiszen csak várjunk, várjunk az emberi kor legvégső határáig; reá kerül a sor még erre is valamikor a jövő században. A czitadella napjai meg vannak számlálva Mi lesz majd ennek helyén azt még senki sem tudja, valószínű azonban, hogy a Gellérthegy tetején gyönyörű park létesítésére van kilátásunk, a többi terv nézetünk szerint oly nagyszabású, hogy azoknak keresztülvitele hazánkban a lehetetlenséggel határos. Egy óhajnak azonban méltán adhatnánk kifejezést; ha t. i. a számos terv közül, mely e begy tetejére vezetendő vasút építésére beadatott s talán már engedélyeztetett is, legalább egynek mielőbb való kiépítéséhez az irányadó körök lehetőleg hozzájárulnának. Kern csekély örömünkre szolgál a Florián-kaszárnya kisajátítása, nem azon okból, hogy ismét egy kaszárnyával kevesebb lesz, mert hiszen a pesti oldalon lebontandó kaszárnyák helyébe építendő uj kaszárnyákból magunknak is követelünk egy részt, hanem igenis örvendünk, hogy a sűrűn beépített fő-ntczán ismét szabaddá lesz egy jókora terület oly ponton, mely a Margithid kiépítése óta a haladás legcsekélyebb jelét sem volt képes fölmutatni. Valóban csodálatos, hogy a Margithid környéké két évtized óta vajmi keveset változott. Félig eltemetett házak, mélyen az utcza színvonala alatt diszte- lenkednek, melyek ujjáébredését sem a hid forgalma, sem a közelben lévő fürdők sem pedig az elvonuló körnt nem voltak képesek előmozdítani. Egy időben rebesgették, hogy az államnyomda jelenlegi helyisége szűk lóvén, a kincstár a Margithid környékén óhajtana egy uj épületet e czélra emeltetni, a régit pedig a Ferdinánd-kaszárnyához csatoltatni. Bármennyire kívánatos volna e vidék emelése, mindazáltal a vár lakossága ismét njabb csapással snjtatnók az államnyomda elhelyeztetóse által. Vagy talán mégis összefüggésben áll a Flórián- kaszárnya kisajátítása az államnyomda elbelyeztetésével ? Talán éppen az államnyomda épülete adatnék cserébe a Flórián kaszárnyáért? Nem firtatjuk tovább e kérdést, melyre feleletet nem adhatunk, majd a jövő megmutatja a röpke hírből eredő combináczió helyességét. Elmúlt őszszel az Attila-utcza hosz- szában rakták le a gázvezetéket; őszintén örvendtünk, hogy a petroleum-kornak enyészetét konstatálhattuk. Mily korai veit azonban örömünk, bizonysága annak több ntcza, hol a gázvezeték daczára még mindig petroleum lámpák égnek vagy pedig vegyesen, egyenlőtlen versenyre kél a petroleum a gázzal. Gyakran tűnődtem, váljon a Mikó- utcza 3 gázlángja mellett mire való az egyetlen petroleumos mécs. Talán gázfogyatkozások esetére hivatva van az ut- czát a teljes sötétségtől megmenteni ? Kíváncsian várjuk különben, hogy tavaszszal, a múlt év őszén felmerült számos terv közül egyetlenegy f'og-e kivitelre kerülni. Ideje volna pedig, hogy legalább a millenium ilyen zűrzavarban ne találjon. Wlaclár Róbert. Pilis-megye. ni. Múltkori csikkünkben megígértük a pilisi vármegye községeit felsorolni, s ezt meg is teszszük, de előbb magának a vármegyének volt földrajzi fekvését adjuk. Fényes Eleknek 1847-ben megjelent „Magyarország Leírása“ czimü munkájában erre nézve az alábbiakat olvashatjuk (II. rész, 205. oiüai) : „A hajdani Pilismegye, a Duna jobbpartján terül el, s nyűgökről, Esztergom-, egy kis részben Komárom-; délről Fejérvármegye ; északról és keletről pedig a Duna keríti be, észak felől elválasztván Hont- és Nógrádvármegyéktől.“ Bombárdi Mihálynak 1713-ban kiadott „Topographia magúi regni Hungáriáé“ czimü művében Pilis vidéke határozottan megyekép van megkülönböztetve, s a hármas vármegye egyesüléséről még semmit sem szól; sőt az 1793 ban készült törvényhatósági térképen is ezen egyesített 3 vármegye külöu-külön van feltüntetve. A pilisi vármegyéhez tartoztak a ma is létező községek közül: Albertfalva, Békásmegyer, Bia, Borosjenő, Buda, Budafok, Budakalász, Budakesz, Budaeörs, Csepel, Csobánka, Dunabogdány, Hidegkút, Jenő, Kisoroszi, Lőre, \lakád, Margitsziget, Nagykovácsi, Óbuda, Páty, Perbál, Pilis-Csaba, Pilis-Szántó, Pilis-Szent- Kereszt, Pilis-Szent-László, Pócsmegyer, Pomáz, Ráczkeve, Solymár, Szent-Endre, Szent-Iván. Szent-Létek, Sziget-Becse, Sziget-Csép, Sziget- Monostor, Sziget-Szent-Márton, Sziget-Szent- Miklós, Sziget-Újfalu, Telki, Tétény, (Kis és Nagy-Tétény) Tinuye, Tököl, Torbágy, Tótfalu, Tök, Törökbálint, Üröm, Yisegrád, Vörösvár és Zsámbék. A részben a török-uralom alatt és részben már előbb is elpusztult és ma már csak, mint puszta (telep, major, tanya vagy csárda) még létező helyek közül ide tartoztak : Ábra- bám-telke és Bálványos vagy Kapufa, Ráczkeve határában ; Borong, Csobánka és Borosjenő körül ; Bulgár, Szent-Endre és Tótfalu körül ; Csik, Budaeörs határában; Fehéregyháza, O-buda határában; Felbéviz a régi Budának egyik külvárosa, a mai Császárfürdő és Víziváros közö; t elterülő u. n. „Országút“ területén; Felső- Keszi, Budakesz község határában ; Garancs, Csp- bánka határában; Gercsény, Hidegkút és 0- Buda határában ; Gyála, Makád határában; Háross, Sziget-Szent-Miklós határában; Herczeg- balma, Bia határában; Izbégh, Szent-Endre mellett; Jászfalu, Tinnye község határában,
