Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-09 / 49. szám

Budapest, 1894.

III. évfolyam 49. sz.

Vasárnap, deezember 9.

BUDA ES VIDÉKÉ

KÓZUiAZGATÍSl, KŐZG iZlliüí fii US TÁ It S AI) A LM 1 HETILAP

Az I. kerületi polgári kör,

II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye.

KIÄD0-HIYÄTÄI,,

hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek

I. kér., Várkert-rakpart 1. Heisler J. nyomdája.

Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél ’vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér.

s2;®;rks;&2;tö&é:q,

I. kér., Alkotás utcza 12/a. Szöke-liáz,

kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Felhívás előfizetésre.

Egy óv gördült le az idő örvényébe. A Buda és Vidéke negyedik évfolyamába lép. A ki a lapok keletkezését, alakulását, fejlődését figyelemmel kiséri, az tudja azt, hogy a lap értékének régisége képezi mértékét. Minél régibb a lap, annál nélkülözhetetlenebb. Fennállása, emelkedése azt jelenti, hogy megérdemelte a közönség támogatását.

A kezdet nehézségein tnl vagyunk, lapunk körül oly számban tömörült a közönség, hogyalapja mindinkábbszilárdul.

Az óv küszöbén fogadják tisztelt előfizetőink és hirdetőink hálás köszönetünket és kérjük, hogy bizalmukkal továbbra is megajándékozni szíveskedjenek. E helyen köszönjük meg tisztelt munkatársaink és

gyűjtőink jó akaratú fáradozásait

...............

Mu

nkáljunk továbbra is közösen, hogy a Buda és Vidéke még mélyebben gyökerezhessék és oly szellemi színvonalra emel- kedhessék, a mi Buda és vidékének müveit közönségét kielégítheti.

Ha arra az évre, mit átéltünk visszatekintünk, küzdelmeinknek sok eredményét látjuk, de találunk olyan esetekre is, a midőn jogos kérelmeinket nem teljesítették. A jövőben minden felszóllalást nyilván tartunk és az elintézetlen ügyekre állandó rovatot nyitunk. Arra kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek bennünket e

! téren támogatni s méltányos és jogos felszólalásaikkal minél többször megtisztelni s az elintézésről is értesíteni.

A Buda és Vidéke még nagyobb eredményeket ér el, ha a közönség még élénkebben vesz részt a lap szerkesztésében és mindenről tudósítja, a mi programújába illik.

Mióta lapunk fennáll és a cluna- balparti városrészekben is terjed, közhelyeken olvasható, a budai részek iránt nagyobb érdeklődés nyilatkozik és többen lelkesebben karolják fel ügyeinket és törődnek velünk.

A közönségen áll, hogy a Buda és Vidéke megizmosodjék, az minden nyilvános helyen és üzletben olvasható legyen. A lap izmosodása fejlődésünk biztosítása.

Kérjük előfizetőinket, hogy lapunk terjesztésében lelkesen segédkezzenek. Köszönetét kell mondani e helyen Földvárig Mihály Pestmegye kitűnő alispánjának, Bodiz László és Kontra Kálmán főszolga- biráknak, a pilisi alsó- és felső-járás jegyzői karának, kik lapunknak a, vidéken való terjedését előmozdították és mindazoknak, kik itt Budán azt terjesztették. Minél szélesebb körben lesz jelentősége lapunknak, aunál jobban használhat a közügynek. Hogy a budai érdekekkel oly közel rokon vidéknek hű tükrét adhassuk, pályadijat tűztünk ki a legszorgalmasabb vidéki levelezőnek, mit 1895. óv május havában adunk ki.

Főtörekvésünk, hogy a kiállítás idején Buda és vidéke az idegen forgalomból is részt vegyen, a nyaralási viszonyok jobbak legyenek és a nyaralók száma szaporodjék, mindent elkövetünk a községi és társadalmi élet fejlesztésére, az ipar és közgazdaság emelésére.

Buda nagy vidéknek hivatott központja a társadalmi téren is, nemcsak piaczában. Éber ellenőrei vagyunk és leszünk annak, hogy a magyarság és magyar szellem terjedjen és erősödjék szép vidékünkön.

Élénkíteni óhajtjuk a budai és vidéki egyesületi életet, közművelődést és va- gyonosodást, javitani a közigazgatási és közegészségügyi állapotokat.

Kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá a Buda és Vidéke tartalmának emeléséhez, hogy minél eredetibb és érdekesebb közleményekkel jelenhessünk meg.

Előfizetőink minden megbízását elvégezzük : vétel, eladás, kölcsön, biztosítás, bérlet, lakás közvetítés, hivatalos és magánügyek után való járás, felvilágosítás, engedélyek stb. a legméltányosabban és legpontosabban.

Folytatjuk ebben az évben nagy érdeklődést keltett rovatunk, (Ismerőseink), úgy szintén a budai intézetek, a községek élete leírását, a czégek, gyárak, ipartelepek

„A BUDA és VIDÉKE“ TARCZAJA.

A más sorsa.

— Regény. — (15

Irta : Erdélyi Gyula.

— Meg fogja ismerni, már egy kicsit ismeri is. De nézze csak, milyen meredek a hegy, szinte szédítő. Pillantson csak vissza a remek völgybe. Nos Péter bácsi, várjon meg már benünket.

Péter bácsi már a saroknál állt. Pálczáját úgy tartotta, mint kardját a hadvezér. Kalapját levetette, lelkesedve nézett széjjel, mintha az elmúlt időket, a nagy napokat akarta volna üdvözölni, elégiát gondolva e romokon.

Az ánglius, Koletkó tanár és az adótárnok már a romokat kerülték, hallgatva a romok történetét Koletkó tanártól. Meglehet, a derék tanár ismerve hallgatóit, egy más regét kért kölcsön a kövekhez.

Kamilla és Andor voltak a sereghajtók.

— Előre, előre! Már hallatszik a kürt, a kapus felvonja a dobogó-hidat, a vár úrnője kendőjével integet.

Kamilla és Andor lassan haladtak, koronkint megálltak és beszélgettek, azután ismét mentek, ismét megálltak.

— Micsoda érdekest beszélhetnek ezek ? —

kérdi Péter bácsitól Fernandine. 1

— Ha ón lennék Andor, azaz bocsánat, |

Lajos öcsém helyén, tudnám, mit kellene mondani e szeretetet sugárzó alkonyon.

— Hátha azt mondja épen.

— Ismerem én Andort, azaz bocsánat Lajost, azaz Andor Lajost, mert két neve van

A másik urnák is ... ?

— Igen, annak meg Lajos Andor. A név különben keveset határoz.

Fernandine előtt roppant bonyolulttá tette a helyzetet ez a véletlenből egyforma kettős név, de gyanakodást nem keltett, ezt elnyomta kíváncsisága. Szerette volna tudni, mit beszélgetnek ezek, hogy olyan lassan jönnek.

Kamilla és Lajos (azaz Andor) arra a tárgyra tévedtek, merre Andor (azaz Lajos) és Fernandine.

Kamilla leszólta a gazdagok helyzetét. 0 gazdag és undorodik a gazdagságtól. (Fer- nandinet kellett adnia.)

— Úgy van nagysád, mint én ki nem állhatom a gazdag embereket s legelőször magamat gyűlölöm, mert útját állja boldogságomnak.

— Gyűlöletes gazdagság.

— Utálatos gazdagság'.

— Szeretnék belőle menekülni.

— Én is.

— Szegényen küzdeni át az életet egy szegény kedvéért, ez az élet czélja, ez az élvezet. Mit ér a henye gazdagság, a mely a szeretetnek csak átka.

— Találhat szegényt . . .

— Ebben nincs egyenlőség. Nem hinném el, hogy szeret.

Kamilla teljesen azt hitte, hogy ez az ember csak azért beszél igy, hogy őt tőrbe ejtse. Kár érte, olyan megnyerő, bizalmat gerjeszlő, mint egy valódi szegény, pedig egy kalandvadász gazdag. Ha ez az ember szegény, képes lett volna beleszeretni, de igy fél tőle és ha nem szégyenlené már most elfutna, mielőtt a vonzalom erősebbé fejlődnék. Rettegett egy újabb csalódás sebétől. Erezte, hogy ebből nem gyógyulna ki többé. Ez az ember annyi bátorságot mutat, hogy kedve volna vele küzdeni ki az életet.

Oh nagysád, én le fogok mondani va- gyonomról és elhagyom a gyűlölt gazdaságot. (Szegény fiú, mindig erről álmodott.) Ezt az átkot én nem szenvedhetem. A sok kötelesség ... Oh jaj, jaj! Az emberiség ellentéteinek kiegyenlítése. Súlyos kötelesség . . . (Jól adta szerepét.)

Kamilla erre szintén a gazdaságot megunt Dérczyné elveivel felelt és ő is menekülésről beszélt a gazdagságból. ;

Andor már extázisbán volt. Es hirtelen egy kicsit érzésére hallgatva, egy kicsit önkéntelenül csak ennyit mondott:

— Akkor életünk utjai találkoztak. Jusson eszébe nagyságnak, hogy ez az este, ez a hangulat, ez a lemondás kölcsönösen két rokonlel- ket hozott közelebb.

Kamilla egy nagyot kiáltott.

— Mi az ? — kérdé Fernandine, kezét nyújtva, hogy felemelje ót a kőre, melyen ő ült.

— Egy kígyó! — szólt Kamilla, a bokor felé mutatva.