Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 23. szám

Budapest, 1894. III. évfolyam 23. s/. Vasárnap, junius 10. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIAlXi-HIYÄTÄÜ, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-utcza 14. azám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél 'vre 8 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. azám. 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Buda fejlődése. Irta : Dr. Németh Imre. Budapest székes főváros dunajobb- parti — budai — részének polgárai 1893. márczius 12-én egy nagy értekez­letre gyűltek össze és meghallgatván a budapesti polgári lövészegyesület által a dunajobbparti érdekek előmozdítása ügyében kiküldött előkészítő bizottság bemutatott előterjesztését — megtették a kellő intézkedést arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottsági tagokból, a három országgy. képviselőből és a jobb­parti egyesületek kebeléből egy 84 tag­ból álló bizottság szerveztessók, mely 84 tagú bizottság szóval és tettel minden lehetőt elkövet a budai érdekek előmoz­dítására évenként egyszer összekiva a nagy értekezletet beszámol működéséről. A 84 tagból álló nagy bizottság csakhamar meg is alakult, ülésezett, al­bizottságokra oszlott, így a cselekvés sora most már ezen albizottságokra esett, de az albizottságok tevékenységének nem igen van nyoma, a nagy közönség sem­min, de semmin nem látja nyomát annak, hogy ezen albizottságok működnek, arról sincsen szó, hogy az egyévi ténykedés­ről az elszámolás órája bekövetkezett, vagy legalább közeledni látszik. Hogy a lefolyt egy év alatt a budai viszonyokban is történtek változások, azt tagadni nem lehet, igy ténynyé vált, hogy az eskütér-rudasfürdői és a vám- ház-sárosfiirdői hid felépül, a Rózsadomb vízvezetéket kap. a budai közvágóhíd telkét feltöltötték, a tabáni vásárcsar­noknak helyet szereztek, a vár hegy­oldalán levő sétányt rendezték és meg­történt a szarvastér leásása. A két uj híd létesítését a bizottság is felvette programmjába, tette-e vala­mit vagy nem — nem kutatjuk, ha része volt benne a bizottságnak — büszke lehet reá és mi elismeréssel adózunk, de legnagyobb sajnálatunkra semmi nyoma nincsen eddig annak, bogy a városi vas­úti hálózat kiterjesztése érdekében valami történt volna, ugy bent a városban, mint különösen a budai hegyek közt levő üdülő, kirándulási helyeken a közleke­dési eszközök ma is a 10 —15 év előtti állapotban vannak. A Lipótmező, Hűvös­völgy, a kelenföldi részek ma is híjával vannak minden közlekedési eszköznek, a Zugligetbe sokkal könnyebb eljutni a pesti oldalról, honnan a vonatok arány­talanul sűrűbben közlekednek — mint Budáról. A mint a közlekedéssel vagyunk, ugy vagyunk az értekezleten felvetett tervek legtöbbjével t. i. a régiben; még a kezdet kezdete is a messze távolban van előttünk és sok elkezdett dologban nincsen köszönet. így milyen sokat várt a Tabán a Szarvastér leásásából ? Tessék csak oda­menni városrendezést tanulmányozni. A : házak részben betemetve, részben alá- | ásva, a mindenféle korlátoknak és a kü- í lömböző módozatok mellett készült lép- I csőzeteknek számtalan válfaja tanulmá- I nyozható ott; az utczáról lépcső vezet ! a járdára itt fel — ott lefelé haladva, ! lépcső vezet a járdáról az üzletekbe, az udvarokba, szintén vegyesen, egv helyen fel, más helyen lefele, sőt itt-ott még a kapualjból is lépcső visz az udvarra. A ki nem látott agyagból sártengert és vei őt fázó kátyút — az menjen a szarvas- térre és a palota-ntczába, láthat ott olyan botrányos állapotokat, hogy az agyagos talajú vidéki községi és dülő- utak elbújhatnak e mellett; a környék lakói azt mondják, hogy szekérszámra hordják oda az agyagot és ha a gyalog-, vagy a mi itt ritka — a kocsin járó közönség már jól megdolgozta, akkor ismét kocsira rakva elhordják és uj szűz agyaggal helyettesítik. Kétségtelen, hogy ugy a Szarvas-tér mint a Palota-utcza is a messze jövőben sokat fognak nyerni a most foganatosított leásással, de azok­nak a kik ma kénytelenek ott lakni vagy naponként ott megfordulni —■ ugyan rá keli szolgálni arra a mit évek múlva nyerni fognak. Ez nincsen felvéve a budai érde­keket előmozdító bizottság programm­jába, de ha az itt létező botrányos álla­potok megszüntetése érdekében a bizott­ság valamit tehet — ne mulassza el sürgősen tenni, hálásabb publikumra soha nem talál, mint a milyen hálaérzettel az itt érdekelt közönség elismerése és kö­szöneté adóját lerovandja. A Döbrentei-utczai nem kevésbé botrányos állapotok e lapok hasábjain már az unalomig tárgyaltattak, ba a hírnek hitelt lehet adni, nem egy ház­birtokos hajlandó volna építeni azonnal, ha azt az adókedvezményt elnyerné, mit az utcza külső vonalán épülő házak tu­lajdonosai élveznek és ha tekintetbe vesszük, hogy nekik figyelembe kell venni a szemben levő házak külső díszét és belső berendezését, hogy ezekkel-a laká­lyosságot tekintve versenyre kelthesse­nek — ez nem is igazságtalan követe- 1 lés tőlük. Most készülnek Budán az uj telek­könyvi betétek, milyen jó alkalom volna ez arra, hogy a Gellérthegy belső lej­í tője már most rendeztessék, a még le nem rombolt nehány ház megvétessék, utczák és telkek most hasittassanak ki és szabályoztassanak és az uj telekkönyvi betétek az uj állapotoknak megfelelőleg szerkesztessenek. A Tabánból kiindulva elragadó szép ! a dunaparti sétány, de kellemetességé- i bői nagyon sokat levonnak az alsó rak- ! partra vezető lépcsők környékei, e lép- ! csőkön az emberek legnagyobb részét a ! kényszerűség hajtja le, a visszahagyott ; nyomok aztán hirdetik, hogy az illem­helyek felállítása a székes főváros terü­letén sehol sem oly szükséges, sehol sem oly sürgős, mint éppen itt, a pesti ol­dalon gondoskodás is történt erről, de mert falun az ilyen felépítmények nem | szokásosak, nekünk budaiaknak ily irányú j kívánságaink a hivatottak előtt zárt aj- | tokra találnak, pedig a lépcső korlátok i mögött és a lánczhid lábánál ilyen helyek i feltűnés nélkül volnának elhelyezhetők. A mi a II. kerület vízivárosi részét i I illeti, itt egy óv lefolyása alatt egy kő alig mozdult meg, a legfőbb, de a leg­sajnálatosabb esemény a fazekas-tér be­építése ; örömmel vesszük tudomásul, hogy az ev. ref. templom a Vízivárosban épül, de az örömbe itt is üröm vegyül, mert egy befásitásra alkalmas térrel sze­gényebb ezen városrész, pedig más nagy városban nemcsak a meglevő tereket szokták fentartani, hanem a lehetőség szerint újakat is igyekeznek teremteni. Így a szép dunaparti sétányon végig mehetünk anélkül, hogy valami uj dolog akadna a szemünk elé — de csak nap­pal, mert este az uj és régi dolgok ösz- szetalálkozása nagyon is szembe ötlő. Itt van ugyanis felállítva a budai villany­telep. Az épület ablakaiból messze ki­fény lik a villamos-lámpa világa és itt a villanyos-lámpától megvilágított ablakok egyike előtt kell dísztelenkednie annak a petróleum-lámpának, a mit a Duna- part megvilágítására a hatóság keze ül­tetett ide, egyik oldalon a villany es másik oldalon a dunaparti korláton emel­kedő légszesz-lámpa közé. A pesti oldalon ilyen nincsen és ha volna, az a jelen, múlt és régmúlt időkre emlékeztetne, nálunk a villany még csak a jövőt jelképezi, a jelent a petróleum a lógszeszszel osztja meg, mert a budai oldal­nak háromnegyed része vagy sehogy, vagy csak petróleummal van világítva, igy még messze vagyunk attól, hogy a petró­leumot a múlt idők emlékének tekintsük. A Dunaparton három sorban van lefektetve a lógszeszvilágitáshoz szük­séges csövezet és pedig a vaskorlát vo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom