Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-29 / 17. szám
Budapest, 1894. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Április 29. A vörös-kereszt egyleti Erzsé- bet-kórház 1893. évi működése. * A magyar vörös-kereszt egylet igazgatósága az egylet országos közgyűlését f. évi május hó 19-ére tüzéé ki. Ez alkalommal részletes jelentést tesz az egylet emberbaráti működéséről, melyből a sajtó alatt levő jelentés adatai nyomán a budai E r z s é b e t-k ó r h á z ismét egy évi tevékenységét emeljük ki a következő bő ismertetésben: „A vörös-kereszt egylet tulajdonát képező Erzsébet-kórház betegforgalma volt 1893. évben: 331 I. osztályú beteg 8.481, 444 II. osztályú beteg 14,236, 75 beteg alapítványi ágyon 3,086, 14 beteg ingyenes ágyon 399 ápolási napon át és 68 betegkísérő 1,390 napon át, összesen 922 beteg és kisérő 27,592 napon át, vagyis átlag naponkint 75-5 beteg. Ha ezen adatokat az 1892. évi eredménynyel egybevetjük, kitűnik, hogy 1893. évben a betegek száma 5l-gyel kisebb, mig az ápolási napok száma 128-czal nagyobb volt. A gyógykezelés terén elért eredmények a következő adatokban nyilvánulnak: 1893. évben az Erzsébet-kórházban ápolt 875 beteg közül elhagyta a kórházat gyógyulva 462, javulva 242 és gyógyulatlanul 67. Az 1894. évre visszamaradt a kórházban 43 beteg. Műtéti beavatkozás 525 esetben vált szükségessé és pedig a fejen 4, az arczon 25, a nyakon 31, a mellen és háton 30, a hason 14, a gáton és medenczén 55, a felső végtagokon 6, az alsó végtagokon 16, végre vegyes műtétek (nagyobbára a nőgyógyászati osztályon) 344 esetben. Meghalt 36 férfi és 15 nő; ezek közül azonban 2 férfi haldokolva hozatott be a kórházba. A betegek gyógykezelésében közreműködtek: dr. Bakó Sándor egyetemi magántanár, dr. Barakonyi Sándor Erzsébet-kórházi alorvos, dr. Bartha Gábor egyet. m. tanár, dr. Dirner Gusztáv egyet, tanár, dr. Elischer Gyula, egyet. m. tanár főorvos, dr. Farkas László főorvos, dr. Goldzieher Vilmos egyet. m. tanár főorvos, dr. Haberern J. Pál egyet, m.-tanár, dr. Havas Adolf egyet, m.-tanár, dr. Janny Gyula egyet, m.-tanár, Erzsébet-kórházi igazgató, dr. Nav- ratil Imre egyet, tanár, dr. Puky Ákos egyet, m.-tanár, főorvos, dr Réczey Imre egyetemi tanár, dr. Siklóssy Gyula egyet, m.-tanár, dr. Takács Endre egyet, m.-tanár főorvos és dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár. A bonczoláso- kat dr. Pertik Ottó egyetemi tanár végezte. Ha a beteglétszámot és az összes kórházi költségeket figyelembe vesszük, azon tapasztalatra jutunk, hogy az 1893. évben egy beteg került átlag naponkint 3 frt 24 4 krba (1892. évben 3 frt 26'4 krba) és az élelmezés — beleszámítva a személyzetet is — szemólyenkint és naponkint 81-4 krba (1892. évben 84‘3 krba.) Már a múlt évben jeleztük, hogy dr We- kérle Sándor m. kir. miniszterelnök ur ő nagyméltósága mint pénzügyminiszter a jövedéki bírságalap fölöslegéből 20,000 frt alapítványt tenni méltóztatott. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a miniszterelnök ur az összeget pénztárunkba már befizettette és velünk egyet- értőleg két példányban alapítólevelet állit- tattott ki, mely szerint az alapítvány fejében a magyar szent korona országainak vöros-ke- reszt egylete arra van kötelezve, hogy a tulajdonát képező Erzsébet-kórház jelenlegi másod- osztályán örök időkre két ágyat tart fenn és ezen ágyakon a betegeket teljes ápolásban, ellátásban és orvosi kezelésben részesíti olyképen, hogy az ebből eredő költségeket kizárólag a magyar szent korona országainak vörös-kereszt egylete viselendi és orvosi kezelés vagy ellátás czimén sem az állam kincstárra, sem az illető betegekre költség egyáltalában nem háramlik. Ezen két alapítványi ágyra csakis a pénzügyőrség, a fogyasztási adó- vagy vámhivataloknál s végül a pénzügyi közigazgatás egyéb ágazatában alkalmazott oly tisztviselők fognak felvétetni, kik bármely gyógyítható heveny vagy idült betegségben szenvednek. Ragályos betegségben szenvedők és elmekórosok felvételére az egylet nincsen kötelezve. Az alapitó-levél egyik példánya a nm. pénzügyminisztériumban, másika pedig központi irodánkban őriztetik. Az Erzsébet-kórházi ágyalap javára ezenkívül még két alapítványt kaptunk, és pedig: gróf Karácsonyi Jenő ur a belügyminiszter úrral egyetértőleg elhatározta, hogy „gróf Karácsonyi család“ név alatt a boldogult Rudolf trónörökös születése alkalmából a néhai Karácsonyi Guido gr. által tett 100,000 frtnyi alapítvány kamataiból oly ágyalapitványt tesz, melynek ellenében a grófi család feljogosítva leend az Erzsébet-kórház II. osztályán egy ágy fölött szabadon rendelkezni. Az ágyalapitványt a fen- náló szabályok figyelembevételével 10,000 írtban kivánjuk megállapítani, kötelezettséget vállalván arra nézve, hogy ezen alapítványi ágyra felveendő betegeket az alapítványi összeg befizetése után díjtalanul fogjuk teljes ellátásban és ápolásban részesíteni. A nm. belügyminiszter ur méltóztatott első részlet gyanánt 1000 frtot ez alapítványra pénztárunkba befizetni. A további részletek illetve a fenti határozataink elfogadása iránt azonban a nemeslelkü alapító még nem közölte velünk elhatározását. Másik alapítványt özv. hatvani Deutsch Bernátné úrnőtől vettünk, a ki boldogult férje emlékére 1000 frtnyi összeget volt szives az Erzsébet-kórház ágyalapja javára azon kívánsága kifejezése mellett adományozni, hogy ez összeg mint „hatvani Deutsch Bernát“ alapítványa kezeltessék. Adomány gyanánt kaptunk továbbá a kórházi ágyalap javára 50 frtot gróf Kálnoky Felixné urhölgytöl Kőröspatakról és 268 frt 86 krt Budapest fő- és székes fővárosi tanácstól azon czélból, hogy ez összeggel a csatornázási illeték czimén esedékes utolsó részletet kiegyenlíthessük. Az Erzsébet-kórházi ágyalap 1893. évi de- czember hó 31-én 169,633 frt 19 krt tett; ezen összegből azonban még befizetetlen 10,200 frt. Az ágyalap kamatai egészben az Erzsébet-kórház költségeire fordittattak; azon 14,082 frt 66 krnyi költségtöbblet pedig, a melyet a m. sz. k. o. vörös-kereszt egylete a kórház, illetve a szenvedő emberiség javára áldozott, a következő kiadásokból ered: a díjtalanul ápolt betegek ellátási költségei 1294 frt 35 krt, az alapítványi ágyakon kezelt betegek költségei 7691 frt 48 krt és a II. osztályokon kezelt betegek után felmerült költségek kiegyenlítendő része 5091 frt 83 krt tettek. E három összegben nyilvánul ajótékonvság gyakorlá sa az Erzsébe t-k ó r h á z b a n. A kórházi konyhaellenőrző bizottság kiegészítésére Hegedűs Sándorné urhölgyet választottuk meg. Természetbeni adományokat kaptunk : Bischitz Dávidné úrnőtől 24 kötet könyvet; ezzel a kórházi könyvtár 1241 munkára (1619 kötettel) szaporodott; a gróf Esterházy Géza-féle cognacgyár részvénytársaságtői 12 üveg cognacot; Saxlehner András keserűvízforrás-tulajdonostól szükséges keserűvizet; Kunzés Möss- mer czégtől 6 férfi-inget, 6 alsónadrágot és 6 női inget; Budapest székes főváros tanácsa pedig a kórház előtti kocsifeljárót díjtalanul állíttatta helyre. Végül az I. magyar általános biztosító társaság a múlt évben esedékesé vált biztosítási díjból 45 frt 24 krt engedett el. A fűtési berendezések működését ismételve szives volt Mechwart András műszaki tanácsos megbízásából Zotter József Ganz-gyári mérnök felülvizsgálni és miután azt tapasztalta, hogy a fűtési rendszerben itt-ott hiányok mutatkoznak, néhány javítást foganatosított, melyek a fűtést szabályosabbá teszik. Reméljük, hogy ez utón a tüzelőanyagban is némi megtakarítást érünk el. Az ápolónők kiképeztetését az Erzsébet-kórházban a szabályoknak megfelelően folytattuk. Az első hat havi tanfolyam múlt évi január hó elsején, mig a második julius hó 1-én vette kezdetét. Összesen 13 világi é3 4 szerzetes tanuló vett részt a tanfolyamban, a kik az illetékes bizottság előtt a vizsgát letevőn, próbaápolónőkké kineveztettek. A kiképzett világi ápolónők szolgálatot tesznek: az Erzsébet-kórházban 16, a budapesti betegápolónői intézetben 12, a pozsonyi országos kórházban 10, a nagymihályi közkórházban 4, a munkácsi városi kórházban 1, a muraszombatjárási kórházban 3, az aldunai vaskapu szabályozási fővállalat kórházban 1, a kézdivásár- helyi Rudolf-kórházban 2, a sepsiszentgyörgyi Ferencz József-kórházában 1, a koioszvári állami kórházban. 1, a Gregersen G. és fiai épitővállalat rahói és körösmezei kórházaiban 3, a nagybecs- kereki városi kórházban, összesen 56. Ezenkívül ideiglenesen szabadságolva van 7 ápolónő, állandó szabadságon 40 ápolónő. A jelenlegi tanfolyamot 11 tanuló hallgatja. Ezekkel együtt a világi ápolónők száma 114-re és a szerzeteseké 52-re emelkedett. A kitanitott világi ápolónő közül 42 próbaápolónő és 61 rendes ápolónő van. Azon próbaápolónők, a kik a két évi próbaidőt már betöltötték, az előirt vizsgát Budapesten az Erzsébet-kórházi igazgató és két főorvos előtt tették. Pozsonyban és Nagymihá- lyon az ottani próbaápolónőket a pozsony városi választmány, illetve a nagymihályi fiókegylet kebeléből kiküldött bizottság vizsgálta meg, amott dr. Barts József országos kórházi igazgató, emit dr. Widder Márk h. igazgató-főorvos elnöklete alatt. A Nagy-Kanizsa városi választmány ismét küldött a tanfolyamra egy nőt a betegápolásban való kiképzés végett. Az egyleti igazgatóság teljes ellátásban részesítette a tanulót, csakis a fizetését fedezte a nevezett városi választmány. A tanfolyam befejeztetével és a vizsga letétele után az illetőt a választmány rendelkezésére bocsátottuk, és igy ő az ápolónők állományában nem foglaltatik. Az ápolónők nyugdijalapja az 5%-os magy. papirjáradék bevonása és 4°/0-os magy. koronajáradék beszerzése folytán 1893. évi deczember hó 31-én 14,606 frt 37 krt tett ki; ezen ösz- szegben 13,900 frt n. é. 4%-os magy. koronajáradék, 200 frt n. é. magyar földhitelintézet 4°/0-os vizszabályozási és talajjavitási záloglevél. 100 frt n. é. m. kir. nyereménykölcsöny és 400 frt n, é. 4L/2°/0“os magy- regálekártani- tási kötvény foglaltatik. Nyugdíjazott ápolónő eddig nincsen ; egy munkaképtelenné vált ápolónőt, ki mint rendes ápolónő még nem töltött be 10 szolgálati évet, kegydijban részesítünk, mely azonban a „segélyek“ számlája terhére esik. A Tabán rendezése. Máttyus Aristid a Tabán rendezése és szabályozása tárgyában f. hó 25-én tartott székes fővárosi közgyűlésen nagy érdekű inter- pellátiót intézett a polgármesterhez. Az inter- pellátiót kiadták a polgármesternek, mire már a legközelebbi közgyűlésen felelni fog. Az interpellátiót, melylyel a mi ügyeinkért anynyit buzgó Máttyus Aristid a Tabán s az egész Buda háláját kiérdemelte, egész terje- delmébeu közöljük : Interpellatió a Tabán rendezésére és szabályozására vonatkozó munkálatok végrehajtása tárgyában. A törvényhatósági közgyűlés 1878. évi junius 24-én 455. szám alatt elhatározta volt, hogy a Gellérthegy keleti és északi oldalán fekvő apró házak és pedig az alsó, közép és felső Gellérthegy-utcza házsorai, valamint a Florian-utcza, Szikla-utcza, Sáncz-utcza és Nyár- utcza házcsoportjai a Tabánban és a Kör-utcza és a felső Gellérthegy-utcza a Krisztinavárosban és a szomszédos magason lassanként 10—20 év, esetleg hosszabb idő alatt is a főváros tulajdonába megvétessenek, lebontassanak és a szabályozási tervek elkészítése iránt a szükséges intézkedések megtétessenek. Ezen időben az eskütéri hid építéséről még szó sem volt s a közgyűlés mégis át volt hatva azon meggyőződéstől, hogy mondott területek átalakítása nemcsak egészségügyi és város- rendezési szempontból szükséges, hanem tekintve a pormentes tiszta levegőt és a terület kies fekvését, valamint a város szivéhez való közelségét, e helyütt egy villaszerű modern városrésznek alkotása az egész főváros érdekében fekszik. Ezen üdvös határozat következtében 16 év alatt több ház és viskó lett a főváros által meg-
