Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-01 / 13. szám

Budapest-, 1894. (6.) BUDA és VIDÉKÉ. Április 1. A kegyelet, ellenállhatatlan érzetétől ösz­tönözve nyomban a gyászbir hallatára nagy számmal gyűltek egybe a társadalom minden rétegéből a független polgárok és elhatározták, hogy a fentjeizett czél elérésére az egész or­szágra kiterjedő társadalmi mozgalmat indíta­nak és ennek vezetésére országos bizottságot alakítanak. Ezen nyomban megalakult bizottság nevé- hazafias tisztelettel felkérjük a magyar közön­séget, hogy az igy megindított nemzeti moz­galmat erélylye! támogatni siessen és a befolyt adományokat a „Kossuth Lajos Emlékének Megörökítésére Alakult Országos Bizottság“ czime alatt a Pesti hazai első takarékpénztár egyesülethez — mint a melynek Kossuth Lajos egyik alapitója volt s a mely azok kezelésére és gyümölcsöztetésére szives készséggel vállal­kozott — legkésőbb folyó évi junius hó 30-ig beküldeni méltóztassék. A beküldött összegek nyilvánosan nyug- tártatni fognak. Kelt Budapesten, 1894. márczius hó 24-én. A Kossuth Lajos Emlékének Megörökítésére Alakult Országos Bizottság: gr. Batthyány Géza, gr. Széchenyi b éla, b. Eötvös Lóránt, ^ olnay Lajos, az országos bizottság elnökei. Bosányi Iván, Bnnczel Alfréd, az országos bizottság jegyzői. Különfélék. — Az árvák kegyelete. Az ország minden részében gyászol mindenki a palotától a kunyhóig. Kossuth Lajos hült tetemei or­szágnak határát átlépve, minden bánatos könny- hullajtással fogadták. A vasúti állomásokon ezernyi tömeg tolong mindenütt. Mikor a holt­testet hozó vonat Budapest határába lépett, volt alkalmuk fiaiknak a budaiak kegyeletét, mélyen érzett részvétét tapasztalni. A kelenföldi vasúti állomás ugyan feldíszítve nem volt, de a kik megjelentek ott, pótolták ezt azzal, hogy talpig gyászba öltöztek. A vonat 2 órakor ro­bogott be a perronra s a senki által nem várt „Hymnust“ éuekelték a városmajor-u. Mayer- árvaház“ növendékei. Miután Osztóié s, I. kér. elöljáró üdvözölte a kiszálló Kossuth-fiukat, feltűnt nekik az ének. Oda siettek s végig hall­gatták levett kalappal az a növendékek énekét, kik már a „Szózatot“, énekelték Márkus al­polgármester bemutatta a Kossuth-fiuknak az árvák atyját, Somlyay József, igazgatót, ki e szavakkal üdvözölte őket: „Eljöttek az árvák a főváros határára, bánatos szívvel siratni a nemzet atyját“. Az elfogultság, a sirás meg­akasztotta a nemes hazafit és népnevelőt, e ki­váló paedagogust, s Kossuth Ferencz könnyezve e szavakkal felelte: „Ne aggódjanak nem árva az, kinek hazája van; neveljék csak hazafiasán őket!“ Kezet szorított Somlyayval mindkét fiú s könnyezve, meghatot- tan mentek vissza kupéjukba. Somlyay közelé­ben voltak: Somlyayné, Hajós Mihály, neje és húga, Frimel János, Martinék Ágost, Karkis Istvánná, Valter Vilmosné, Kárpáti Sándor, Pesznekker József főv. tanitók s még számosán. — A budai honvéd-szoborra helyezett bronz-koszoru volt női bizottságának tagjai Kossuth Lajos nagy hazánkfia rava­talára egy igen díszes babérkoszorút helyeztek Fogadják a szives hozzájárulok ez utón is a bizottság hálás köszönetét. — Gyász-istentisztelet. -Felejthetet­len nagy hazánkfia, Kossuth Lajos elhunyta alkalmából a budai izr. hitközség f. é. április hó 4. napján délután 5 órakor az öutőház-utczai főtemplomban gyász-istentiszteletet tart. — Méltányos óhaj. A főv. vásárfel­ügyelők — értesülésünk szerint — beadványt fognak a közgyűlés elé terjeszteni, hogy a ré­szükre preponálva levő fizetési fokozatok mel­lőzésével, ők is teendőik és működési körükhöz viszonyított méltányosabb fizetésben rószesittes- senek. Az ez ügyben készített memorandumot a vett hírek szerint valamennyi törvényhat. bi­zottsági tagnak is megküldötték. Reméljük, hogy e mozgalomnak, a mely bizonyára a legteljesebb méltánylást érdemel — meg lesz a kellő foga­natja. ,-7 Gellérthegyi búcsú a szokásos módoű a folyó évben is husvét hétfőjén tarta­tott meg. A verőfényes tavaszi nap nem csak a budaiakat, de a pestieket is oly nagy szám­ban édesgette ki a Gellérthegyre, hogy kise­gítő propellereket kellett igénybe venni. A czitadella környéke érdekes látványt nyújtott ; mézeskalácsosok, czukorka-, déli gyümölcs-, süteményárusok hosszú sorokban ütötték fel sátraikat és volt keletje még a jégbeh ütött habzó limonádénak is. Sírva vigadott itt is a magyar nép; búsan szólt mindenfelé a Kossuth Lalos halálára irt gyászdal. de közbs-közbe oly szilaj kedv kerekedett felállított sípládák kör­nyékén, hogy a nemzet gyászának csak a gyász- karszalagon és a Kossuth-érmeken volt nyoma. A hol egyik-másik társaság nagyobb területet hódíthatott el, folytak a társasjátékok, laddázás, vereenyek stb; különösen a „kecskehajsza“ cső- ditett össze nagy embertömeget és gyakran nagy hahotára fakasztotta a nézőket. A Gellérthegy oldalain az élelmi czikkekkel és terjedelmes ku­lacsokkal mér reggel kivonult családok teleped­tek le. Ha már megunták az ülést, hármonikáat kerítettek elő és a férfiak ingujban, a nők a feszes czipőt ledobva járták a lassút. Csak késő este gyérült az embertömeg, mely bizonyára megközelítette a 15,000 lelket. Nagy közönség jutott a gellérthegyi vendéglőknek is és még éjfélfelé is hallatszott a budai utczákon a haza­térő csoportok rikácsoló danolása. Ez alkalom­mal meggyőződtünk arról, mily nagy akadályt képez a forgalomban a gellerthegvi feljái*at alsó részének elzárása és mily kellemetlenül hat a rtndkivül meredek és keskeny fokokkal ellátott falépcsőn való felmenet. Azon két év alatt, mióta az utat elzárták, a hegy szikláin a legkisebb csuszamlás sem történt, nem látjuk tehát szükségét annak, hogy a sziklák alatti feljáró továbbra is elzárva maradjon és ajánljuk ez ügyet a székes fővárosi tanács figyelmébe. Hasonlóképen kívánatos lenne, hogy a Gellért­hegy déli oldaláról felvezető kocsiút már egy­szer befejeztetnék. Nem rég, a midőn a Lintner és Eder-féle villák előtt az ut munkáját végez­ték. reméltük, hogy e kocsiút a kulvaria-utfcal összeköttetést nyer, de a mint értesülünk, egyik telek tulajdonos ellenkezése folytán a tanács a munkát ismét beszüntette, holott már csak ne­hány méternzi hosszról volt szó. Nézetünk sze­rint legczélszerűbb lenne a még szükséges ut területre nézve a kisajátítást szorgalmazni. A Gellérthegyen az építkezés oly mértékben fej­lődik, hogy jó utakra okvetlenül és mielőbb szükség van. — Az idegenek forgalmát elő­mozdító fő- és székvarósi-bizottság újabb rendszeresítés által fogja működését meg­kezdeni. Úgy az eddigi bizottsági tagok, köztük Jókai Mór, Vámbéry Ármtn, b. Atzél Béla, Weisz Berthold, dr. Kőrösy József stb. a régi szervezeteid s mőködésük hatáskörét nem ta­lálták eléggé élénknek. A fő- és székváros je­lenlegi kiterjedési áramlatához képest sokkal nagyobb, szélesebbkörü működés igazságtól, ezt átlátva, a szakbizottsági tagok és a fővárosi tanács kezdeményezésére legközelebb terjedel­mes, ez ügy minden oldalát felkaroló munkál­kodás fog kijejtetni. Reményijük, hogy részünk­ről is bő alkalmunk leend ez üdvös működésről t. olvasóinknak tájékoztató és teljesen kielégítő közleményeket nyújthatni. — A „Budai dalárda“ folyó hó 27-én Dr. Országh Sándor elnöklete alatt tartott egy­leti gyűlésén mély fájdalmának adott kifejezét Kossuth Lajos nagy hazánkfia elhunyta fö­lött és elhatározta, hogy a székes fővárosi ha­tóság megkeresésséhez képest a nagy halott te- mesénél a nemzeti múzeumban Erkel „Kölcsey hymnusz“~át és Egressy „Szózat“-át, a Kere- pesi-uti temetőben pedig Egressy „Gyászdal“-át fogja előadni, Bello vies Imre karmester alatt. Elhatározd továbbá az egylete, hogy az országos gyászra való tekintettel a 30 évi fenállásnak megünoeplésére ápril hó elejére tervezett jubi­leumi hangversenyt elhalasztja.-- Szépitő-egylet Budafokon. Bu­dafok községben 1893. évben szépitési egyesü­let alakult, melynek alapszabályait a belügy­minisztérium is jóváhagyta. Az egyesület négy, u. m. I., köztisztasági, II., Építkezés, utak szabályozása és fentartása, III., Befásitás és IV. Lakások, közlekedés és nyilványokat, — nem csak a saját érdek, hanem mint a nyaralók és kirándulók eddig is kedves üdülőhelyének szé­pítése és minden tekintetbeni kényelme elő­mozdításának főczélja lévén, — a fák kiültetése által már is pótolta és a többi teendőkre nézve az intézkedések folyamatban vannak. — A tagok száma a múlt év végén 200 volt, u. m. 62 alapitó, 30 pártoló és 108 rendes tag, — azon­ban a tagok száma egyre szaporodik az egye­sületi választmány ebbeli fáradhatlan gyűj­tése által. — A budapesti I—III. kér. vegyes ipartestület közgyűlését, minthogy a már­czius hó 11-éré hirdetet, a megjelent tagok csekély száma miatt megtartható nem volt, április hó 8-án tartja meg. Megjegyeztetik, hogy a közgyűlés a tagok számára való tekin­tet nélkül végérvényes határozatokat fog hozni. Kelt Budapesten, 1894. márczius hó 29-én. Ifj Jakab László ipartestületi jegyző. — Közgyűlés. A Merkur-tekéző társa­ság megtartotta közgyűlését s tiszti kara igy alakult: Tiszteletbeli elnök Seide József. Elnök Stowasser János. Pánztárnok Reinl József. Elle­nőr Polak Lajos. Jegyző Leseb Károly Gazda Ludwig Lajos. Vigalmi bizottsági tagok, Lesch Károly, Weninger Mihály, Seide József, Mech- lovits Béla, Bajtek Ferencz ,Czerkovics Sándor. Spuller István, Fridrich Károly. — Hazánk nagy gyásza miatt a Grünwald Samu-féle divatáru üzlet vasárnap egész nap zárva marad. * Budai talajban nevelt szép fenyő- fácskák ‘/a—1 méter magasságban (átültetésre legalkalmasabb), bármily mennyiségben folyton kaphatók a Lakner Villában, I. kér. Német- völgyi-ut 14. sz. a. Felhívás előfizetésre. April l-én uj évnegyed kezdődött, kérjük előfizetőinket, hogy lapunkat részvétükkel to­vábbra is támogatni szíveskedjenek és azt is­merőseik közt terjesszék. Kívánatra bárkinek 4 mutatványszámot küldünk de az 5-ik számnak elfogadásával elő­fizetőnek tekintjük. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai : Egész évre ... 12 korona. Félévre ....................6 „ Ne gyedévre ... 3 „ Kiadó : Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula. HEISLER J. MOV V V­ÉS KŐNT0MDAI INTEZETE BUDAPEST, II., Várkert-rakpart 1 sz. készít mindenféle könyomatu munkákat: terveket, földabroszokat, diplomákat, részvényeket, táblázatokat, hangjegyeket, disz-okiratokat stb., úgyszintén a könyvnyomdászat összes tárgyait, hírlapokat, könyveket, röpiratokat, számlákat, nyugtákat, báli meghívókat, be­lépti jegyeket, esküvő- és gyászjelentéseket, árjegyzékeket, étlapokat, falragaszokat stb. legjutányosabb árakon. Nyomtatott látogatójegyek 40 krtél, kö­nyomatu látogatójegyek 1 írttól kezdve fel­felé. Helybeli és vidéki megrendeléseket pontosan és jutányosán teljesít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom