Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-07 / 18. szám
Budapest 1898. (8.) hires meleg források fakadnak, a nyugati oldalát és az alatta elterülő völgyet (tehát a mai Krisztina-várost) gyönyörű királyi kertek borítják. A hegyek köröskörül szőlővel vannak beültetve. Északon (helyesebben észak-nyugaton) van a Nyék nevii királyi vadaskert, mely mindenféle vadban bővelkedik s nemcsak az erdőkkel borított hegyeket, hanem a nagy kiterjedésű réteket is magában foglalja.“ Ez a vadaskert, amelyet 1526 őszén Szolimán szultán is meglátogatott, a Szép Juhásznőhöz czímzett vendéglő táján volt. Ugyanott láthatók; még most is a Remete Szt. Pálról nevezett apátság romjai. Ez az apátság egykorú leírások szerint gyönyörű épület lehetett. Közelében királyi lak állott, melyet II. Ulászló király építtetett. Mátyás király idejében Budáról északra volt Mária Fehéregyháza, ettől délre pedig O-Buda, a melynek sok szép épületét és templomát Candalei Anna kísérője különösen dicséri. Aquincum egykori épületeinek fönmaradt köveit akkor még nem hordták el. Tekintélyes romok állottak még és hirdették a város hajdani nagyságát. Mind Oláh, mind az előbb említett tudósító a soha nem létezett S i c a m- b r i a romjait látta bennök, sőt a franczia meg volt győződve, hogy népe őseinek ez volt első szállásuk azután, hogy Trója földulatott és lakosai szétszóródtak. A francziák ugyanis középkori szokás szerint Trója királyának, az ősz Priamusnak Franko nevű mesés unokájától, Páris fiától származtatták magukat, aki Trója pusztulása után kivándorolván, népével először a Duna partján állapodott meg és itt Sicambria városát alapította; innen ment azután Fran- cziaországba és építette Parist. Képzelhetni, mily áhítattal nézhette Aquincum romjait a franczia ! A Buda északkeleti oldalán fakadó meleg forrásokat, melyekről Brocquiére nem nyilatkozik nagyon dicsérőleg, Oláh úgy említi, mint a melyekben rendesen a parasztok és a szőlőmunkások szoktak fürödni. Ezekről a meleg forrásokról nevezték akkoriban a mai Császárfürdő táján elterülő városrészt Felhévvíz-nek. Buda környékén ezelőtt négy-öt száz évvel sok bor teremhetett, mert már Oláh idejében az egész várhegy belül üres volt a sok bor- pinczétől. Minden várbeli lakos tudja, hogy ez nem mese. A Baedekereket nem tartják tökéleteseknek, ha nincsenek illusztrálva. A képek a leírást élénkítik, sőt a szebb tájakról, a városok fekvéséről, épületeiről, szobrairól, nagyobb utczáiról és tereiről csakis ezek nyújthatnak világos fogalmat. Az én leírásom fogyatékos, tökéletlen magában véve s fogyatékosságából, tökéletlen voltából csak úgy veszíthetne, ha Buda városának fönmaradt régi képeit is bemutathatnám. Sajnos, hogy ezt e helyen nem tehetem. Csak arra utalhatok, hogy Buda legrégibb, Mátyás korabeli képe 1493-ban Hart- mann-Schedel krónikájában jelent meg s hogy e kép másolatát olvasóim az „Osztrák-magyar monarchia írásban és képben“ czimü műnek Budapestről szóló kötetében megtalálhatják. Szent Flórián ünnepe. A budapesti kéményseprő, pala, cserépfedő, kutcsináló és kályhás ipartestület folyó hó 4-én tartotta meg az ipartársulat védszentje Szent Flóriánnak ünnepélyét, a mi daczára annak, hogy az ipartársulat balparti tagjai is szép számmal jelennek meg, valódi budai ünnep. A krisztinavárosi templom kezdete a kéményseprők áldozatkészségéből ered, azért nevezi az ipartársulat ezt hagyományosan kéményseprő-kápolnának. Az ünnepély azzal kezdődött, hogy Bu- kovics József helyettes csővezetőnek a VIII. kerületi kun-utczai tűzoltó gyakorló téren átadták az ipartársulatnak a legjobb és legkitar- tóbb tűzoltók részére alkotott alapítvány kamatait. Beszédet a tűzoltó főparancsnok tartott. A krisztinavárosi templomban délelőtt nagymise volt, mit König Gusztáv segédlelkész végezett. 12 óra 30 perczkor a budai polgári lövész-egyesület helyiségében diszes hölgyközönség részvéte mellett ebéd volt, mely magyaros zamattal és választékosán derült hangulatban folyt le. A pohárköszöntők sorát az ipartársulat szeretett és BUDA és VIDÉKÉ ügybuzgó elnöke Devecis Gyula, kinek nagy érdemei vannak e téren, nyitotta meg, ki a vendégekért ürítette poharát. Utánna dr. König Gusztáv éltette az ipar valódi haladását. Prohászka Fe- rencz fő- és székvárosi jegyző, az ipartestület biztosa, költői hasonlatokkal gazdag beszédben mondott lendületes vonatkozásokat az ipartársulat különféle szakjaira, a kéményseprőkre, pala- és cserépfedőkre, kutcsinálokra, valamint a kályhásokra. Janicsek tűzoltó-parancsnok a kitüntetett tűzoltót éltette. Markusovszky tűzoltó- parancsnoknak pohárköszöntője köztetszésben részesült. Markusovszky kiváló humorral fejezte ki azt, hogy Szent Flóriánt nem hagyja a kéményseprők által a tűzoltóktól eladoptálni. Zajos és általános tetszést aratott Dr. Vadas pohárköszöntője, ki a budai részen általánosan közbecsülésben részesülő Bauer Józsefet éltette, ki az ünnepélyt hivatott erélyiyel , és Ízléssel rendezte, s a kinek köszönhető ennek sikere. A magyar szellemű és a szaktársi összetartást fényesen igazoló mulatságon a hölgyek közül ott láttuk Devecis Gyuláné, Bauer Józsefné, Graf Antalné, Sciaroni Bernátné, Nessi Gyuláné, Biberal Józsefné, Lefébre Ágostonná, Jüllek Antalné uvhölgyeket, Bauer és Leféber nővéreket. Ki kell emelnünk Thierry Adolfot az ipartársulat jegyzőjét is, a kinek jó része van abban a dicséretre méltó szellemben, mely ott uralkodik. Az elnök délután svábhegyi villájában vendégelte meg az ipartársulat keretébe tartozó segédeket. Áz ebédet és italokat pontosan és ízletesen Kertész budai veudéglős szolgáltatta. A tejről. Irta Takács István, vásárfelügyelö. II. A piaczi tejet még a kóstolgatással is megfertőzik. Ha végigmegyünk akármelyik budapesti piaczon, látjuk, hogy sokan tejvásárlás czéljából egy üveget vagy más háziedényt kézben tartva, úgy vásárolják be a napi szükségletüket, hogy a piaczi tejeseket összejárva, azok áruit sorra kóstolgatják s csak azután vásárolnak már, ha saját Ízlésük szerint biztosan tudják, hogy melyik tejesnél találták a legjobb s legolcsóbb tejet is. Elképzelhetjük, hogy ilyen vásárlási mód mellett egy-egy tejesnél hányán kóstolgatnak s ezek a kóstolgatok mindenféle nyavalyával fer- tőztethetik azt a tejes edényt, a mivel az elárusító a tejet is kiméri. Sok szegény családban csaknem állandó vendég a difteritisz, kanyaró, vörheny, torokgyík s több veszélyes fajtája a ragadós betegségeknek. Fertőzhetik még a tej az állati betegségek által is, de valamint a tisztátalanságból eredő fertőzmények a forralásnál az egészségre káros befolyásukat elvesztik, úgy az állati betegségekből eredő fertőzmények is a forralásnál megsemmisülnek. Van még egy másik fertőzménye is a tejnek, melyet azonban már nem a tejtermelők, — de melyet mégis azokra szeretnének fogni azok, kik ennek eredetét nem tudják, — hanem a gazdasszonyok vagy szakácsnők követnek el azzal, ha a forralt tejet gyümölcs, hagyma vagy más illatos tárgy mellé teszik. Ez már nem ártalmas, legfeljebb csak kellemetlen ízűvé teszi a tejet, de a melyet mégis szükségesnek tartottam felemlíteni, mivel sokan nem tudják az okát, hogy miért rossz a kávéjuk, pedig nagyon egyszerű volna kitalálni, ha arra figyelnének, hogy milyen helyen hütsék ki a felforralt tejet. A tejet, ha azt akarjuk, hogy minden kellemetlen mellékiztől ment legyen, a felforralás után, szabad tiszta levegőn kell hagyni, mert ha az zárt helyen, kivált ha többféle ételmaradék közé jut, az az összes ételnemekben rejlő illő részeket mind magába veszi, miáltal kellemetlen szagu és izüvé válik. Sok betegnek gyógyulás szempontjából az orvosok a friss nyers tej ivását rendelik. A tisztán kezelt tej minden esetben jó, de itt a fővárosban, ebben a mindent meghamisító szeny- nyel és porral kevert nagy metropolisunkban hol lehet találni tiszta tejet? Sehol. i Azért tehát, a kinek tiszta nyers tejet Május 7. rendel az orvosa, az egyúttal jól is teszi, ha mindjárt tiszta, jó egészséges vidéken, nem pedig itt a fővárosban, kezdi meg a tejkurát. A tejnek vízzel való hamisítása többféle- képen történhetik. Egy részben úgy, hogy a kifejt tejet egyszerűen csak vízzel vegyitik, vagy ügy, hogy jól kihűtik s a kihütés alkalmával a tej színét leszedik s az igy megmaradt tejet vízzel s egy kevés liszttel, vagy keményítővel vegyitik s azután megczukrozzák, vagy liszt és keményítő hozzáadása nélkül a lefelezett tejet felforralják s úgy vizezik meg. Á hamisított tejek közül a két utóbbi sokkal rosszabb, mint az egyszerű vízzel kevert, azoknak tápértékük majd alig van, mig az egyszerű vízzel hígított a zsírtartalmából nem vészit sokat, csak a lefelezett, az egész zsir- nélküli tejet hamisítók mégis e két utóbbit jobban gyakorolják, mivel az ilyen tejet jobban értékesíthetik, mert a közönséget vele jobban is lépre vezetik. Az egyszerű vízzel hamisított tej már kevés viz hozzáadásával is kékes szint játszik, mi a laikus közönségben is gyanút támaszt, mig a liszttel vagy keményítővel kevert tejnél a szin szép fehér, valamint a forralt tejnél is. E két hamisított tej a megtekintés alkalmával sokkal sűrűbbnek is látszik, tehát a félrevezetés is sokkal biztosabb, mint a másiknál. Ha mindezek igy vannak, mondja a tisztelt olvasó, nem elég ezt itt igy leírni, hanem módját is kellene nyújtani annak, hogy hogyan lehetne mindazokat könnyen és alaposan megismerni, mivel minden háztartást vezető asz- szony, szakácsnő vagy cseléd csak nem lehet egytől egyig mind vegyész, hogy az igy meghamisított tejet felismerje. Erre vállalkoztam én jelen soraimmal, miszerint azt elmondjam, hogy a hamisított tejet habár nem is mindig, a legbiztosabban, de mégis megközelítőleg hogyan lehet a jó tejtől könnyen megkülönböztetni, vagyis a hamisítást felismerni. A természetes tejnek sárgás fehér szintinek s egyúttal sűrű bársonyforma felületének s kellemes édes ízűnek s a nyelven kevéssé tapadóénak kell lenni. A vízzel hígított tej kékes szinti s tömör kiuézésü s kevéssé édes izii, a liszttel vagy keményítővel kevert s czukrozott tej világos fehér, átlátszó s természetellenes édes izü, a forralt s vízzel kevert tej szinte fehér, de nem oly átlátszó s édesebb mint a forralatlan. A természetes tejből, ha egy cseppet a körmünkre cseppentünk, az egy csomóban ott marad, mig a hamisított tej szétfolyik. Felismerhető a természetes tej a hamisi- tottól spiritusz hozzáadásával s ez az egyedüli s a legbiztosabb módja a hamisított tej felismerésének. Alig képzelhető itt a fővárosban olyan háztartás, hol spirituszt ne tartanának. Igaz, hogy 80—90 fokos erős spiritusz nem mindenütt található; de jó erre a denaturált szesz is, habár ebből a kísérlethez egy kevéssé több is kell, de ha az a szesz vízzel van hamisítva, úgy a kísérlet nem sikerül; azért tehát a ki teheti, mindig sokkal jobban teszi, ha 90 fokos szeszt használ. A próba úgy történik, hogy leves- vagy kávéskanálba félig tejet öntünk s hozzá ugyanannyi spirituszt — szeszt. — Ha e műtét alkalmával a tej megalszik, akkor a tej jó és pedig aszerint, a hogy az alvadók sűrűbb vagy kevésbé süni, vízzel vagy más egyébbel hamisított tej nem alszik meg. Az itt elmondottakkal fel akartam kelteni a közönség figyelmét arra, hogy a tej oly tápszerek közé tartozik, mi nálunk a legtisztáta- lanabbul kezeltetik s legjobban hamisittatik, tehát nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy a csalók és hamisítók ne aknázzák ki tudatlanságunkat. A tej az egyedüli tápszer, mi a kisdedek felnevelésénél elkerülhetetlen, s hol találunk nagyobb közönyt lelketlenebb spekulácziót. mint a tejeseknél ? Az a szegény anya, ki jókiszemüleg tejjel táplálja gyermekét, csak nem tudhatja, hogy hamisított rossz kotyvalékot ad siró ^ s napról napra testben s erőben-fogyó gyermekének ? Hol van a legnagyobb halandóság, nem-e a kisdedek
