Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-17 / 50. szám
Budapest 1893. (2.) BUDA és VIDÉKE. Deczember 17. lünk is megjósolt ama tapasztalatra jöttek, hogy széthúzás által egyik sem bir magában véve életképességgel. Álét ésnemlét kérdéseinek fölmerülésével tehát mindenki a kiegyezésre, az elkeseredés fegyvereivel egymás ellen küzdő felek — egymás kibékitésére gondoltak. A kór nagyon is hamar fölismertetett és az azt megszüntető eljárásnak tudatában is voltak mindnyájan ; de annak alkalmazásától mindé n k i visszariadt. Konczessziót egyik sem akart tenni, min- denik csak kibékített és nem kibékülő akart lenni. így jöttek létre azután a kibékülés és ki- békités komédiái, melyeknek egy-egy újabb felvonását, az eddigiek szánalmas sikere után, ma már csak j óakar atu mosolylyal fogadják. A kerület jövője iránt: komoly aggodalom szülte és érlelte meg az általános kibékülés eszméjét ; és hogy ez nem sikerült s hosszas huzavonáival mindinkább a nevetség tárgya kezd lenni, arra nézve a felelősség mindazokat terheli, kik hatalmi pozicziójuk elvesztésének előérzetével meghiúsították az ebbeli törekvéseket. Egy kerület érdeke nem végtelen alkudozásokat, de férfias gyors elhatározással végbevitt hathatós tetteket követel. Kik az önérdekkel kapcsolatban, vagy pláne ennek alárendelve akarják a közérdeket előmozdítani, (?) azok nem oly férfiak, kiktől egy oly szegény kerület, mint O-Buda, sikeres munkálkodást várhat 3 az ilyeneknek csak a közügy kárára engedhető szereplési tér. Eléggé hangoztattuk annak idején, hogy a III. kerületben a legőszintébb összetartás és megfeszített erővel valósíthatók csak meg a kerületre nézve nagy horderővel biró kérdések s még is hiányzik sokakban azon álszemérmet nem ismerő férfias, komoly elhatározás, mely ez áldástalan viszonyoknak varázsütéssel vetne véget. Hová fajultak a régi jó erkölcsök ? Ki merné kétségbe vonni, hogy, ha igy haladunk kibéktilési tárgyalásainkkal, egyes kiválóbb fér- fiainkkal még az amphitheatrumbau is rendezhetünk mulattató kibékülési versenyeket! A kerület érdekében több komolyságot uraim! Rákos István. Nagy-Kovácsi. Földrajzi fekvésénél fogva közvetlenül Hidegkút község ismertetése után kellett volna megemlékeznünk Nagy-Kovácsiról, de krónikái időrendben csak most következhetik a leírása, mivel e község állítólag a pilisi felső járás legifjabb helysége. Ezen 5428 katasztrális holdat tevő nagyközség 289 lakházában 1803 lélek van; — és pedig anyanyelv szerint: 1677 német, 81 magyar, 30 tót és 15 egyéb nyelvű; — vallásra nézve pedig 1768 róna. kath., 14 ref., 14 izr., 4 ág. és 3 görög katholikus. E község, mint ilyen, sem az 1690-iki összeírásban, sem az 1805-iki procentuátióban nem fordul elő, jóllehet, hogy a Nagy boldog- asszony tiszteletére szentelt róm. kath. plébánia- templom már 1715-ben alapittatott, mely évtől kezde az anyakönyvek is megvannak. Galgóczy szerint a község a törökök ki- takarodása után keletkezhetett, bár kétségtelen, hogy e község már 1254-ben a boldogságos sziiz Máriáról nevezett pilisi apátság birtokában emlittetik, sőt Rupp Jakab „Budapest és környékének helyrajzi történetében“ még azt is olvassuk, hogy a szent Lőrincznek szentelt Buda-melléki Pálos-monostor 1475 körül a kovácsi határban e somlyó-hegyi erdőt is bírta, melyet néhai Garay László, volt nádor, fia : Joób ajándékozott a zárdának. 1848-ban ezen, az V-ik őrnagyi kerülethez tartozott községben, 83 gyalog nemzetőr volt összeírva. Az úrbéri birtokrendezés, illetve a tagosítás 1863-ban történt per utján, a szőlődézsma pedig 1869-ben lett egyezségileg megváltva. Határa valamivel jobb a vörösvárinál s jó gabonatermő ; gyümölcstermelése virágzó. A község maga hegyek között, szép völgynek ölében fekszik ; belrendezettsége szabályos és utczái eléggé szélesek. Ezen csinos házak alkotta nagyközség Beél Mátyás szerint előbb a Vattay nemzetség, majd a gróf Teleki-család birtoka volt s most is Teleki jogon, anyja után Tisza Lajos bírja. Hegyei sok barna szenet és tűzálló anyagot rejtenek, mely utóbbi a sütőkemenczék ki- tapasztásánál kitűnő szolgálatot tesz. Itt plébánoskodott az 1816-iki évet megelőzőleg a „Codex d i p 1.“ nagyérdemű szerzője : Fehér György, kinek emlékét itt egy általa alapított „segélypénztár“ tartja fenn. * * ' , * Es ezzel véget ért volna a pilisi felső járás községeinek ismertetése; mely — ha hézagos volt — nem én tehetek arról, mert ismételt kéréseim daczára sem kaptam még csak egy sornyi útbaigazítást. A „Buda és Vidéke“ jövő évi folyamában pedig a pilisi alsó járás és a ráczkevi sziget összes községeiről fogunk a tek. szerk. úr kegyes engedélyével megemlékezni, sőt a vidékiek kedvéért a székesfőváros történetét is közölni fogom — dióhéjban ! Netáni adatokat czimemre kérem — Törökbálintra. Navarra József. A mübor-törvény végrehajtása. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közölte a kereskedelmi miniszter rendeletét a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló és 1894. évi január 4-én életbe lépő törvény végrebajásáról. A fontos rendelet nevezetesebb intézkedései ezek: Mesterséges bor az, ha nem kizárólag szől- lőből, illetőleg szőllőmustból készült; ha a borhoz tisztított szeszen vagy konyakon kívül vizet, vagy bármely más anyagot kevernek. A törvény azonban megengedi a must okszerű javítását, valamint az okszerű borkezelést. Megengedtetik ennélfogva a must czukrozása tiszta czukorne- müekkel, a must keverése tiszta, vagy legalább 95 százalékos szeszszel vagy konyakkal, a must sűrítése befőzés által, a must leányálkázasa mirenymentes kén alkalmazásával, a must sav- talanitása tiszta szénsavas mészszel vagy kálival. Az okszerű borkezelésnél megengedtetik a bor szeszezésére tiszta vagy legalább 95°/0-os szeszszel vagy tiszta konyakkal savtalanitó szerek alkalmazása, hiányzó sav pótlása borkővel vagy borkősavval, vagy almasavval; a bor derítése szokásos szerekkel, mérsékelt mennyiségű kéne- zés, de csak mirenymentes kénnel; tiszta czu- kornemü vagy mazsola alkalmazása, a tokaji borvidék kivételével — élesztő használata az átérjesztéshez; — különféle természetes borok házasitása. — A külföldi mazsolaszöllővel készült bor tokaji, szomorodni, hegyaljai elnevezés alatt egyáltalán nem hozható forgalomba. A pezsgő, ürmös stb. borok forgalma következőleg határoztatik meg: Pezsgő kizárólag szöl- lőnedvből készített oly szénsavdus bor, a melyben a szénsav természetes utón fejlesztetek. Ürmös alatt értendő a főzés utján sűrített mustból üröm hozzáadásával készítet borszerii ital. Törkölybor a friss szöllőtörkölyben maradt boralkatrészeknek czukros vízzel kivonás utján való áterjesztéssel állittatik elő. Csiger vagy lőre a szöllőtörkölyből természetes vízzel készített ital. Gyümölcsbor a friss gyümölcs nedvéből természetes erjesztés utján készült ital. Ez italoknak forgalomba hozatal czéljából való készletben tartása csak külön raktározás mellett engedtetik meg. A borseprő felhasználása csak két módon van megengedve és pedig: vagy akként, hogy a közönségesebb és gyengébb borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, az által zamatosit- tassanak, vagy lepárlás után előállítandó szeszes ital (sebrüpálinka) készítésére. Borok keverése. Meg van engedve külöm- böző borvidéken termelt vagy különféle szőllő- fajták mustjából eredt borok keverése s az ösz- szeházasitott bornak oly borvidék elnevezése, illetőleg oly szöllőfajta neve alatt forgalomba hozása, a mely vidék vagy fajbor jellegének a keverék tényleg megfelel. Az ország 22 borvidékre osztatik és minden bort csak ama borvidék neve alatt szabad forgalomba hozni, a hol tényleg termett. A rendelet másik része a kihágásokról és megtorlásokról szól. A kihágások büntetése 25 írttól 300 írtig terjed s a bor elkobzásával szigorítandó. Az eljáró hatóságok a következők: Első fokú hatóság községekben a főszolgabíró, városokban a kapitány, vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő, Budapest minde- nik kerületében az illető kerületi kapitány. Másodfokú hatóság: megyékben az alispán, törvény- hatósági joggal felruházott városokban a tanács, Budapesten a főkapitány. Mint harmadfokú bíróság a belügyminiszter jár el. Két egybehangzó ítélet ellen is helye van a felebbezésnek. Kérelem a siketnémák karácsonyfája érdekében. A karácsony a gyermekek ünnepe. Örömmel várják ezt minden házban s bizalommal a kicsinyek, a kik remélik a Jézuska eljövetelét. Minden szülő meg akarja örvendeztetni ekkor gyermekeit s ha csak teheti, félre rakja a filléreket, hogy számukra egy boldog estét szerezhessen. A budapesti siketnéma-intézet szegény növendékeinek is szeretném e szent estét örömteljessé tenni. Azon kérelemmel fordulok tehát a nemeszivü emberbarátokhoz, segitsék elő ezen szándékomat. Tegyék boldoggá ez estére azokat a szerencsétleneket, a kiktől az isteni gondviselés a legszebb adományt: a hallást tagadta meg. Oly kevés öröm keresi fel e boldogtalanokat s oly kevéssel meg lehet nekik ezt szerezni. Ne sajnáljanak néhány fillért, vagy egyéb adományt e czélra, jó tettet cselekesznek vele. Tájékozásul megjegyzem, hogy az intézetnek fiú- és leánynövendékei vannak, a kiknek nagy része olyan szegény sorsú, hogy bármiféle adomány (ruhaszövet, czipő kalap stb.) is jótéteménynek mondható. A pénzbeli adományok részint ajándék tárgyak vásárlására fordittat- nak, részint tarakarékpénztárban helyeztetnek el, hogy a növendékek tanulmányaik befejeztével némi kis tőkével léphessenek ki az életbe. Az adományokat kérem a siketnéma-intézet czimére (I. kér. Pálya-utcza 3. sz.) küldeni. Előleges szives értesítés esetén az ajándékok elhozatásárol gondoskodom. Midőn szerencsétlen védeuczeim nevében kérő szómat újból is felemelném, bátor vagyok a t. olvasót az intézet karácsonyfa-ünnepélyére, mely deczember hó 24-én délután 4 órakor az intézetben tartatik meg, tisztelettel meghívni. Budapest, deczember hó. Scherer István, a siketnéma-intézet vezető-tanára. Menetszabályok. 1. A „Budai kerékpár egyet“ által rendezett versenyeken, kerékpár-ünnepélyeken és kirándulásokon résztvevő tagoknak az egyleti egyenruhát és jelvényt kell viselniök. Kivételt csak az egyletnek azon tagjai képeznek, kik tényleges katonai szolgálatban állanak. 2. Az egylet egyenruhája a következő: a) Kék sipka. b) Kék szövetből készült kabát. c) Térdig érő nadrág ugyanoly szövetből. d) Fehér ing kék szegélylyel, vagy szürke tourista ing. e) Fekete harisnya, fekete félczipő. f) A jelvény a sipkára tűzendő fel. 3. Ha az egylet valamely tagja nem spor- szerü ruhában kerékpároz, egyleti jelvényt fel nem tűzhet. Az egyleti kirándulásokat a kapitány vezeti. 4. A kirándulásokat a kapitány a tagok együttes megbeszélése után tervezi, a melyet azután az egylet táblájára ir ki. 5. A kirándulásokon résztvevő tagok kötelesek a kapitánynak a menetrend betartására irányuló figyelmeztetéseit követni. 6. Azon tag, ki a kapitány többszöri figyelmeztetését fel nem veszi, a kapitány által a kiránduló csoportból kizárható. 7. A kapitány minden egyes kihágásról
