Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-09 / 27. szám

Budapest 1893 (6.)

BUDA és VIDÉKÉ

Julius 9

— Kitüntetés. Nyirák Gyula, Zsám- bék község derék jegyzője, ki különben a magyar jegyzői karnak is kiváló tagja, saját élete koczkáztatásával egy gyermeket a Dunából kimentett, mint értesülünk, a bátor mentőt már kitüntetésre ajánlotta a főszolgabíró.

— Rendkívüli előadás. A krisztinavárosi színkör előtt felemelt belyárak nélkül az állatkínzásból egy rendkívüli előadás folyt le, melynek rendezője Tauszky butor-szállitó volt. Túlságos teherrel megrakott kocsijával szánalomraméltóan küzdött tovább menni két elcsigázott szegény ló. Mind kiában, a jármű nem mozdult. A kocsis ostorával lépett közbe és párját ritkító állatkínzást követett el. Egy hölgy lépett közbe, kinek erélyes fellépését a közönség is támogatta és elismerte, a mire az őrt álló rendőr végre beleavatkozott. Szemtanuk azt állítják, hogy ez az eset a legnagyobb állatkínzások közé tartozott, mit ember valaha látott. Tauszky uramat jó volna megtanítani, hogy a szegény állatok, ha még bútorszállításra vannak is kárhoztatva, kíméletet érdemelnek és ne rendezzen többé a jó érzésű emberek megbotránkozására ilyen rendkívüli előadást. Bírságot reá!

— Melyik fürdőre menjünk ?

Milyen vizzel éljünk? Erre a kérdésre dr. Ger- lóczy Zsigmond és dr.. Hankó Vilmos egy csinos kiállítású és közhasznú tartalmú könyvben felelnek meg, mely a jónevü Toldi Lajos könyv- kereskedő bizománya. (II. kér. Fő-utcza 2. sz.) Ára 1 frt. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Á müvet terjedelmesebben is fogjuk ismertetni.

— Budakesziből arról tudósítanak, hogy ott az idén körülbelül 800 nyaraló tartózkodik. A villák szaporodnak. A közlekedés emelésére az ottani nyaralók maguk is tartanak fenn úgynevezett „Gigerli-omnibuszokat“, melyek a Szép Ilonáig közlekednek. A hatóság most a fővárosnál lépést tett, hogy a „Szép Juhászáétól“ kezdve vízvezetéki vizzel öutöztet- hesse az utat . . .

— Kedélyes mulatság. A „Merkur“ tekepálya-társaság megtartotta dijtekézését is- kola-utczai helyiségében. A kiváló budai polgárokból álló társaság teljes számban jelent meg. A dijakat Stowasser János é-i Wagner szódagyáros nyerték. A társaság legjobb kedélyben mulatott és az elnök, Seide ur éltetésével oszlott szét.

— Botrányos eset. Nagy izgatottságban van Kalász községe. Belágyi József plébános Lehoczky Béla földmivelési miniszteri tisztviselő nejét nyilvánosan felpofozta. A kínos feltűnést okozott esetre az adott alkalmat, hogy a plébános bírói árverésen megvett egy ingatlant, melynek lóhere termését Lehoczky a volt gazdától megvette és árát is kifizette. A lóheréből tehát cselédje jóhiszemiileg hozott egy csomót haza. E miatt előbb szóval támadta meg az urhölgyet a plébános és midőn az védekezett felbőszülve neki rohant és a védtelen nőt felpofozta. Ilyen eset, hogy nem lelkészhez illik azt mindenki elbírálhatja.

— Szemle. A közlekedési minisztérium és a magyar államvasutak egy-egy főhivatalnoka közelebb a déli vasút vonalait és állomásait fogja bejárni és ott az anyagokat és épületeket megvizsgálni. Az utazás incognitóban történik.

— Összejövetelek. Az első kerületi nemzeti asztaltársaság legközelebbi összejövetelét kedden, julius ll-én Ternyei Farkas vendéglőjében tartja a budaörsi-uton. — Az L, II. és III. kerületi vendéglősök ipartársulata Peyerl József II. kerület Margit-utcza 15. számú vendéglőjében találkoznak.

— Remekmű Utólagosan érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy br. Lipthay Béláné- nak a kisdedovó-egyletek által átnyújtott disz- okiratot Michalovich János kalligrafista és kereskedelmi miniszteri számtiszt s z é p i r t a. Az irás oly szép, hogy párját ritkitja és azt nagyon sokan dicsérik.

*

— Grünwald Samu jóhirü kereskedő, ki a Krisztinavárosban egy fényesen berendezett

divatáru kereskedést nyit meg augusztus 1-én, az üzlethez közel levő fák eltávolítása végett a következő kérvényt intézte a fő- és székváros tanácsához :

Tekintetes Tanács !

Alulírott alázattal bátorkodom oly kéréssel járulni a tekintetes Tanácshoz, miszerint kegyeskednék elrendelni, hogy a folyó évi augusztus hó 1-én az I. kér. Aligut-utcza és Krisztina-tér sarkán újonnan épült Casinohelyi- ségben nyitaudó divatáru-kereskedésem elől az erősen lombos fa eltávolitassék; mely alázatos kérésemet a következőkkel vagyok bátor indokolni :

A ház előtt a járda igen keskeny, a fák alacsonyak és igen lombosak, úgy hogy a földszinti helyiségek sötétek, a czégtáblát és az üzlet kirakatait, melyek az üzlet felvirágozását előmozdítják csak az veheti észre a ki arra előre figyelmeztetve lön és a ház elé a fák mögé megy.

Külömben a fasorra ott egyáltalában szükség nincsen, mert szemben a templom körül tér van, mely be vau fásitva.

Minthogy pedig meg vagyok győződve, hogy a tek. Tanács a főváros kereskedelmének előmozdítására minden lehetőt megtesz és ezen fák megmaradása üzletem sikerültét teljesen meggátolná, sőt biztos tönköt tenne kilátásba, bátorkodom kérni a fák eltávolítását.

Alázatos kérésem megújításával vagyok a tek. Tanácsnak

Budapest, 1893. junius hó 16-án, alázatos szolgája Grünwald Samu.

— Margit-uszoda. Ez az uszoda a lánczhid közvetlen közelében a legdíszesebb fővárosi uszoda, előkelő közönség látogatja, megérdemli a legszélesebb körű támogatást. Közerkölcsiség szempontjából sem esik kifogás alá, mert nem bámulhatják a fürdőzöket a kiváncsiak. Az igazgatóság elhatározta, hogy az idén úszó-versenyeket uv.ndez.

— Bieber és Wirth czég (II. Főút

8. sz.) A fő- és szekvárosuak különösen jobb partján a közönség nagy számban látogatja a világhírű üdülő és gyógyfürdőket. A vidékiek a nyári évad alatt itt adnak egymásnak találkozót. A társalgás semmiről sem foly csak a fürdőéletről, a fürdő czikkekről, s azoknak bevásárlási forrásáról. A budai oldalon e tekintetben minden igényeket kielégít Bieber és Wirth czég, hol a következő czikkek nagy raktáron vannak és jutányos áron számíttatnak u. m. szivacsok, frottier keztyük, fürdőszappan, cserfahéj, franzens- badi vaslápsó, kénmáj, maláta, jege- czes sziksó, tengeri só, vasgolyó, b. fürdöző közönség figyelmét úgy fentemlitett czégre, mint a megjelölt czikkekre készséggel felhívjuk.

— Egy fiatal, nőtlen boltiszolga a Krisztinavárosban azonnal felvétetik. Bővebbet a szerkesztőség.

— Pályázat. Az eddig csupán szigorló orvos által ideiglenesen betöltött jenő-telki körorvosi állomásnak választás utján betöltésére f. hó 18-ik napjának d. e. 11 óráját Jenő községházához, mint a kör székhelyére, kitűzöm, miről a pályázni óhajtók azzal értesittetnek, hogy kérvényeiket f. évi julius hó 16-ik napjáig alulírottnál nyújthatják be, mely kérvény orvostudori oklevéllel felszerelendő ; később benyújtott kérvény figyelembe nem vétetik. A javadalmazás következő: 1. Jenő község részéről 300 frt készpénz, 50 frt lakbér. 2. Telki község részéről 200 frt készpénz, 20 frt lakbér.

3. Látogatási dij mindkét községben nappal 20 kr, éjjel 50 kr, halottkémlés 30 kr. Az orvos mindezekért tartozik hetenkint kétszer Telkin megjelenni. Kelt Bián, 1893. junius 17-én. Bódiz, főszolgabíró.

Budapesti polg. lövész-egyesiiletből.

A f. évi junius 20. 30. és julius 1. 2-án megtartott ez idei k i r á 1 y-1 ö v é s z e t fényesen sikerült. Jelen voltak valamennyi lövészeink, sőt számos vidéki lövészegyesület képviselői is megjelentek és versenyeztek a szép dijakért, melyeket a választmány ezúttal kiváló bőkezűséggel

a lövészek rendelkezésére bocsájtott. Az utolsó lövészeti napon: julius 2-án programszerüleg 6 órakor a lövészét berekesztetett, a lövések osztályoztalak és'ünnepélyesen, szép hölgyko- szoru jelenlétében,- a dijak kiosztattak. A legszebb dijat ezúttal Konda Sámuel (Arad) vitte el.

Délutántól Kezdve estig kerti helyiségeink zsúfolva telt meg előkelő közönséggel, halgatták a katonai zenekar élőadásait és a tűzijáték s tombola után következett dísztermünkben a tánczmulatság, a hjelyen az első négyest 50 pár tánczolta. Jelen voltak: Szabó Ferenczné, Jaritz Andrásné, Forche Románná, Szwirák Ágostonná, Müller Károlyné, Braunstein Jánosné, Reich Zoltánná, Pardavi Józsefné, Welsch Emil- né, Szoyka Károlyné, Gunda Lajosné, Kemény Istvánná, Bauer Józsefné, Benkö Ferenczné, — továbbá: Balázs Józsefin, Koller nővérek, Szoyka Babette, Kobzinek Teréz, Bauer nővérek és még számosán a sok szép hölgyek közül, kiknek nevét a táncz közepette nem Írhattuk össze. A tauez éjfélig tartott.

Az ez idei király lövészeti iinne- pólylyel szép sikert ért el egyesületüuk.

A Julius 7-én megtartott választmányi ülésen az egyesület által építkezési czélokra annak idején kibocsájtott 10 frtos ré-zletjegyek- ből 100 darab kisorsolása — Rupp Zsiguiond kir. közjegyző ur közbenjötte mellett — eszközöltetett. Kisorsoltalak a következő számú részletjegyek:

689. 240. 1136. 434. 255. 79. 1452. 815. 1435. 1036. 1186. 551. 999. 348. 861. 534. 1475. 1230. 180. 880. 91. 292. 220. 1 16. 3. 1339. 802. 923. 135. 515. 1057. 356. 1306. 1081. 1241. 403. 1227. 781. 233. 1411. 214. 1068. 1377. 391. 445. 569. 228. 895. 284. 895. 991. 26. 53. 237. 651. 362. 101. 183. 576. 1238. 1021. 339. 37. 120. 1369. 1025. 1351. 1309. 383. 1 103. 17. 125. 1302. 511. 740. 122. 934. 1326. 1267. 150. 309. 1061. 48. 258. 1039. 637. 1441. 978. 1382. 505. 149. 1066. 997. 664. 152. 1161. 1297. 952. 888. 129á.

Melyeknek tulajdonosai a részlet-jegy elő- mutatása mellett az érte járó összeget az egyesületi pénztárosnál Ott Lajos II. kér. fő-utcza) bármikor felvehetik.

A felvett uj tagok között van Horváth Gyula is, a III. kerület országos képviselője.

Budapest, 1893. julius 7-én.

Lakner János,

egyes, jegyző.

Budapest tűzrendészetének szabályozása.

Chudy Hugó ez. rendőrkapitány Budapest fő- és székváros tűzrendészetének szabályozásával már régibb idő óta foglalkozik. A tűzrendészet a fő- és székvárosban kellően szabályozva nincsen, még az a kérdés sem lett eldöntve, mely tűzrendészeti funkeziók illetik a k ö z- igazgatási s melyek a rendőri hatóságot ?

Á fennálló tűzrendészeti szabályrendeletben e kérdés sem megoldva sem felvetve nincsen. Az 1872. XXXVI. t.-cz. értelmében a főv. tanács az elöljáróságok utján gyakorolta az összes tűzrendészet! funkeziókat.

Az 1881. XXL t.-cz. értelmében ez a rendőrségre ruháztatott, mi által az 1872. XXXVI. t.-cz. I. §-a elvesztette hatályát.

Tűzrendészeti szempontból a közigazgatási hatóság alatt a rendőrség értendő, ez végrehajt, a törvényhatóság pedig alkot szabályrendeleteket.

Chudy szerint a tűzrendészeti szabály alkotás-joga nem gyakorolható a fő- és székvárosi tanács, hanem csak a törvényhatósági bizottság által.

Fejtegetéseit Chudy igy végzi:

Az 1872. évi XXXVI. t.-cz. szerint a fővárosi törvényhatóságot megillető és a B) alatti fejtegetések szerint csak a municzipális közgyűlés által gyakorolható szabályalkotási jog tényleg csak úgy érvényesíthető, ha a kiadott szabályok végrehajtatnak és foganatosíttatnak. Erre pedig a közgyűlés szervezeténél fogva nem alkalmas. De a közgyűlési határozatok végrehajtására első sorban hivatott tanács szintén nem alkalmas a tűzrendészeti szabályok végrehajtására. Mert a tűzrendészeti mint egyáltalában a