A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)
raktár, öltöző) szolgálati helyiségben van egy íróasztal, vagy pedig a kölcsönzőpulton végzik el az elengedhetetlen adminisztrációt. Ha a klasszikus értelemben vett raktár fölöslegessé vált is (helyesen!), sajnálatos, hogy nem mindenütt akad hely a beszállított és a kiszállítandó anyag ideiglenes elhelyezésére, ami helyenként rendetlenséget eredményez a nyilvános térben. Tároló helyet kell találni a takarítószereknek, az anyagoknak, a szemétnek, s ez nehézségekkel sikerült csak némely könyvtárban. így nem éppen előnyös szimbiózisban élnek egymás mellett különféle funkciók (pl. konyha + raktár, konyha + öltöző, öltöző + raktár). Kivétel nélkül, még a legkisebb könyvtárban is nagyvonalúan gondoskodtak a teakonyháról és felszereltségéről a könyvtárosok elemi szükségleteinek kielégítésére. A legtöbb helyen külön szolgálati mellékhelyiséget is sikerült kiszorítani a szűkös alapterületen. A vizsgált könyvtárak legnagyobbikában (Lőrinc) a legigényesebben kialakított a szolgálati övezetnek mind az irodai, mind a szociális része; az irodában a bútorzat is minden igényt kielégít. Sajnálatos, hogy a második legnagyobb egységben (Erzsébet) - bár új helyiségbe költözött, - szűkmarkúan gondoskodtak a munkafeltételekről. Itt is, de másutt is (pl. Babits, Kálvária) alkalmatlan, mesterséges szellőzésű szociális helyiség jutott a dolgozóknak. Vagyonbiztonság Könyvtárainkban akkor kezdtek elszaporodni a vagyon elleni bűncselekmények, pontosabban a betörések, amikor a kevésbé értékes (?) könyvek mellett megjelentek a drágább - vagy bizonyos körökben nagyobb érdeklődésre számot tartó - AVE-doku- mentumok és a használatukhoz szükséges berendezések. Már magától értetődővé vált, hogy a könyvtári közvagyont mind erőteljesebben kell védeni a bűnöző elemek ellen, akik közé a könyvtolvajok ismét besorolódtak, visszaadva a könyveknek a megbecsült vagyontárgy státusát. Az illetéktelen behatolások ellen a legelterjedtebb védekező eszköz a rács. Felszerelése börtönasszociációkat kelthet, ezért több helyen függönnyel igyekszenek elrejteni. Van, ahol megformálásával enyhítik durva hatását (pl. ablakkosárként való kialakítása). Ha az ablak nyitható, a vasrács csak a behatolás ellen véd, a könyvek illegális kijuttatása ellen nem; ilyen helyeken dróthálót is felszereltettek a könyvtárosok. Egyre több könyvtárban a rács és a háló mellett vagy helyett mozgásérzékelő rendszer installálásával védekeznek a betörők ellen. Sajnos, nem mindenhol, pontosabban kevés helyen telik arra, hogy a rendszer a rendőrséget (Kálvária) vagy az őrző-védő céget riassza (Havanna); meg kell elégedni az éktelen zajjal, hogy elijessze az illegális behatolót. Mindenképpen fokozza a könyvtár biztonságát, ha előterét térfigyelő kamera pásztázza (Vécsey). Az AVE-anyagok eltolvajlása ellen a könyvtárak kényszerűen azzal védekeznek, hogy csupán üres tartóikat hagyják a szabadpolcon, magukat a dokumentumokat a kölcsönzőpultban helyezik el, ezzel fokozva a nem-szeretem - sőt szinte elviselhetetlen 147
