A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
a könyvtár most már az új épület adottságaihoz és lehetőségeihez igazodó, valóban integrált számítógépes rendszert választhasson ki és szerezhessen be Az előkészületi időszak alatt formálódó szakmai koncepciók és stratégiai tervek, megbeszélések és viták, a napi munka és a konkrét eredmények alapozták meg azt a szakmai építési programot, amely ugyancsak egy több változatot felmutató érési folyamaton keresztül jutott el odáig, hogy iránytűként és követelményrendszerként szolgáljon a végül is megvalósuló építészeti koncepciónak, tanulmánytervnek, engedélyezési tervnek, majd kiviteli terveknek. Ne tagadjuk, a szemléletváltásban az is közrejátszott, hogy a Wenckheim-palota több mint hatvan év alatt elnyerte a könyvtárosok, még inkább az olvasók szeretetét. Meinig Artur nem könyvtárat tervezett, hanem főúri rezidenciát. Elődeinknek azonban sikerült, ha megalkuvásokkal is, könyvtárrá átalakítani.137 Minden nehézség ellenére képes volt egy kissé ódivatú könyvtárnak (zártpolcos kiszolgálás, széteső szolgálati terek, változtathatatlan alapterületek, hiányzó felvonók, bonyolult elrendezés stb.) megszokott és megkedvelt otthonul szolgálni. Ugyanakkor tagadhatatlanok építészeti-atmoszférikus értékei, amelyek vonzerejét a látogatók többsége megőrzendő pozitívumnak tartja. Úgy tűnt tehát, ha sikerülne a bővítés-felújítás során a palota legfőbb könyvtári hátrányait kiküszöbölni, s magát a palotát az új komplexum szerves részévé tenni, akkor nemhogy terhelni fogja a könyvtár működését, hanem hasznosan járul hozzá a könyvtári funkciók kifejtéséhez, s egyedi jelleget ad az épület egészének. E szemléletváltás után készült el a könyvtár végleges szakmai programja, amely alapjául szolgált a Hegedűs Péter építészmérnök munkájának.147 ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ Az engedélyezési terv elkészítésére viszonylag rövid idő állt rendelkezésre, de éppen az a körülmény, hogy a könyvtár éveken át barátkozott azzal a gondolattal, hogy új épület helyett a jelenlegi elhelyezési körülmények radikális megújításával is elérhető a funkcionálisan teljes mértékben kielégítő, az új technológiát befogadni képes és a növekedő használatnak több évtizedes távlatban is megfelelő megoldás, megkönnyítette a munkát. Az engedélyezési terv 1997 folyamán megjárta az összes illetékes véleményezési és engedélyezési fórumot, s így a Fővárosi Közgyűlés időben benyújthatta pályázatát az országgyűlés címzett támogatásának elnyerésére. A mintegy 3 milliárd forintra becsült beruházáshoz a főváros 600 milliónyi saját forrást rendelt, s ehhez kapta meg a hiányzó 2,4 milliárdot négy évre szóló bontásban (1998-2001).,5/ A kiviteli tervek kidolgozása 1998-ban kezdődött meg Hegedűs Péter vezetésével. A tervezésben részt vett Hefkó Mihály és Jakab Csaba belsőépítész is, az épületgépészet egyes ágaival foglalkozó szakemberek sora mellett. A tervezéssel szemben támasztott fontos követelmény volt, hogy az építkezés alatt a könyvtárnak, ha nem is zavartalanul, de működnie kell. Ez a követelmény szakaszos kivitelezéssel teljesíthető. A szakaszolást egyébként a fokozatosan megnyíló beruházási keret is megkívánta. Az építkezés 1998 őszén indult meg a Baross utcai épület lebontásával, s még ez évben az új szárny szerkezetépítésének megkezdésével; az alapkövet 1999. január 29-én helyzete el Hámori József a nemzeti kulturális örökség minisztere és Demszky Gábor főpolgármester.167 Az első szakasz várhatóan 2000 őszére fejeződik be a Baross utcai új szárny, a felújított és átalakított Reviczky utcai épület, valamint a Wenckheim-palota egy részének megnyitásával; a második szakasz előirányzott befejezési időpontja 2001. december 31. A következőkben Hegedűs Péter koncepcióját az engedélyezési terv alapján ismertetjük. Ez a koncepció sokat hasznosított az idők során készült elődtervekből, de igen sok ponton lényegesen meghaladta őket. Hegedűs építészi kvalitásait igazolja a Békés Megyei Könyvtár épületéért kapott Ybl-díja. A könyvtár számára azonban elsősorban olyan erényei tették nagyon is kedves partnerré, mint a feladat iránti odaadása, a meglévő épületek értő-érző kezelése, jó team-szervező képessége, s nem utolsósorban az, hogy korábbi épületein „megtanulta” a könyvtárat, a könyvtárosi igényeket 54
